Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
,,Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni
a nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban,
akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak, és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat, szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de nem tudtam visszaszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, és esküdtem örök hűséget, de volt,
hogy teljes erővel mentem a falnak!
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben,
és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Féltem, hogy elvesztek valakit, aki nagyon fontos számomra, és mégis elvesztettem!
De túléltem!
És még most is élek!
Az életet nem csak túlélem, és Neked sem ajánlom, hogy ezt tedd!
Élj!
A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni,
emelt fővel veszteni, és merészen győzni, mert a világ a bátraké,
és túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."
-Charles Chaplin-
Ha megfogná a kezem, lehet, hogy belehalnék a boldogságba!
Stephen King
Az (II. kötet)
Egyesek azt hiszik, bármit megígérhetnek, mások bármit készségesen elhisznek egy jobb élet reményében...
Paulo Coelho
Az ördög és Prym kisasszony
Túl őszinte vagyok? Ez a természetem:
Az van a nyelvemen, ami a szívemen.
Moliére
A boldogság titkát nem akkor lehet megtalálni, ha többre törsz, hanem hogyha kifejleszted a képességet, hogy élvezd a kevesebbet.
Dan Millman
"Ha szeretünk valakit, nem sokáig emlékszünk arra, hogy megbántott bennünket."
"Igyekezz önként megszabadulni attól, amit félsz elveszíteni!"
"Veszélyes a boldogság: az ember túl hamar érzi magát biztonságban."
"A szerelem, olyan, mint a víz, ami áttöri a gátat. Elég ha egy apró rés keletkezik a gáton, amin át tud szivárogni a víz és egyszercsak átszakad az egész és akkor senki nem állhatja útját az áradatnak."
(Paulo Coelho)
"Élhet melletted valaki, de ha a szívetek nincsen adásban, még akkor is idegenek maradtok, ha görcsösen szorítjátok egymás kezét. De ha a szív adni kezd, lehet a távolság a Föld másik pontja: válaszolnak rá."
/Müller Péter/
A tündérmesékben a hercegnő megcsókolja a rút varangyot, és az daliás herceggé változik. A való életben viszont a herceget csókolja meg, aki pedig rút varanggyá változik.
/Paulo Coelho/
Bolond ember verseket ír, aki okos, az szerez...
Megtartja azt, mit szerzett, s nem hajszol emlékeket.
Bolond ember összeroskad, ha benéz hozzá a múlt;
okos ember újat szerez, s eldobja, mi vízbe hullt.
Bolond ember el nem feled egyetlen szót, amit volt,
okos ember nem is legyint, ami egyszer holt, az holt.
bolond ember újra bolyong rég elhagyott utakon;
okos ember nem keresi, hol tűnt el a régi nyom.
Fekete István
Ó hadd, én istenem, hogy egy csillagot letépjek:
ez megbékítené beteg szívem.
De te nem akarod, hogy egy csillagot letépjek,
hogy lelkem idelenn kicsit boldog lehessen.
Látod, nem panaszkodni akarok: hallgatok
magamban, nincs se gúny, nincs gyűlölet se bennem:
mint egy vérző madár két ág között ha megbú...
Ó mondd, Uram, ez a csillag tán a halál?
Akkor is, add nekem, mint koldusnak ha pár
krajcárt vetünk, ki ül az árokparton éhen.
olyan vagyok, akár törött lábú szamár...
Amit adtál nekünk, mikor visszavonod,
rettenetes! az ember úgy érzi, mintha mélyen
vad vihar zúgna benne, melytől a szív dobog.
Mit adhat gyógyulást? Mondd, Istenem, tudod?
Emlékszel, Istenem, mennyi fagyöngyöt hordtam
jászolodhoz, mikor még kicsi gyerek voltam
míg anyám szelíden rakosgatta a gyertyát.
Nem adhatsz keveset vissza abból, mit adtam
s ha úgy hiszed, beteg szívem vígaszt lel abban,
nem adhatsz, Istenem, egy csillagot nekem,
hogy éjszakára a szívem fölé tegyem,
szívemre, mely üres, didergő, fénytelen?
(Francis Jammes)
"Egy kis pillangót kergetek, mióta csak élek,
és soha nem figyelek, mikor hova lépek,
ő pedig csak csendben messze elrepül,
s néha néha a távolban újra előkerül.
Tudom úgyse lesz az enyém, mégis szaladok,
de az évek során egyre lassabban haladok,
a körülvevő emberek, csak néznek rám bután,
én pedig csak futok....futok az álmaim után...."
Ez az idézet nagyon tetszik, ilyen egy igaz barátság:
"Ha egy nap úgy érzed, sírnod kell... Hívj engem. Nem ígérem, hogy meg foglak nevettetni...
De sírhatok veled.
Ha egy nap el akarsz futni...
Ne félj engem hívni.
Nem ígérem, hogy megkérlek, állj meg...
De futhatok veled.
Ha egy nap senkit sem akarsz hallani...
Hívj engem. Ígérem, Veled leszek. És ígérem, nagyon csendben.
De ha egy nap hívsz... És nincs válasz...
Gyere gyorsan, látogass meg.
Lehet, nekem van Rád szükségem..."
"- Én szerelmesnek hittem magam. Tényleg, mitől lehetne ezt tudni?
- Talán abból, hogy ha vele vagy, igazán önmagadat adhatod, és őszintén. A szerelem azt jelenti, hogy képtelen vagy élni a másik nélkül, és szavakban is nehéz kifejezni azt, amit a szíved érez. Vagy amikor a többiek csak értetlenkednek, de te tudod, hogy összetartoztok. Amikor egész éjjel csak rá gondolsz, reggel pedig pihentebben ébredsz. És aztán úgy érzed, meg kell kapaszkodnod valamiben, nehogy elszállj hirtelen."
Valahol, valamikor "hallottam" ezeket, és bocsi ha nem egészen pontos.....
-Én meleg vagyok, elviselem azt, ha ezért megvernek!....és TE??
-Ha elmered dönteni,hogy másnak mi a jó, akkor vállald a következményeket is.
-Ne feledd a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de feledheted a bölcset..(pl.b.)
Az élet csalódásai közt oly jólesik gyönyörködni, ha csak gondolatban is, egy-egy nemes jellemben, egy-egy tiszta érzelemben és a boldogság képeiben.
Gustave Flaubert
Kamarás Kára:
Egyszer majd...
Egyszer majd minden seb beforr…
Előbb-utóbb. Valamikor.
A sebek sorsa ez. Beteg,
ki féltve őrzi bánatát,
és úgy emészti fel magát,
mint szú a tölgyet rágja át.
A sebek végül mind beforrnak,
Talán még ma, talán majd holnap.
Sebek nélkül könnyebb lehet
elviselni az életet.
Dobrosi Andrea:
Hallgatag
Gúzsba köt, ha bízni kell,
lelkem ki sem csomózhatod...
De nem is hagynám, hogy elvedd,
bármeddig kérlelne nyelved!
Káromolhatsz, átkozódhatsz,
hagyni fogom.
S hogy ne fájjon,
hogy ízlelni tudd a bizalmat,
csomó leszek benned -
egy elakadt gombóc torkodon,
melyen szavaid peregnek.
Utálhatsz kimondhatatlanul,
vagy lehetsz vérbeli eretnek:
hitnek hitetlensége sújthat,
- elviselem. Elviselem, ahogy azt is,
ha nem szeretnek...
De azt nem, ha belehalsz
a hallgatásba.
"Mindig jusson eszükbe, hogy a múlt hazugság, hogy az emlékezet nem ismer visszautat, hogy minden régi tavasz visszahozhatatlanul elveszett, s hogy végső soron a legőrjöngőbb és legmakacsabb szerelem sem egyéb, mint tűnő igazság."
/Gabriel Garcia Márquez/