Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
“Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie…”
(Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)
"Kifogások, szavak és szándékok nélkül
megtisztulva, várakozva és kortalanul
gyöngéden, mintha először történne minden
csak csodálva és megújulva érdemes..."
Tornay András
"Ne higyj nekem, ha mosolygok,
álarc ez csak arcomon,
mit felöltök, ha a valót
eltakarni akarom. "
"Az olyan ember, aki igazán szeretettel gondol valakire, az eljön a pokolból is. Maga mondja meg, nem üzeni mással."
Wass Albert
Nagyon kevés az érintés és az ölelés.
Hozzáérni valakihez és megölelni,nem is olyan egyszerű…
Nem lehet tudni,hogy a másik ember hogyan reagál.
Lehet,hogy ellök magától és ellenségesen viszonyul a közeledéshez.
Ez eggyel több ok,hogy megpróbáljuk feloldani a gátlásait.
A szeretethez bátorság kell.
A J
Ha akarsz lenni kicsit boldogabb:
Tartsd kicsit távolabb a dolgokat
Magadtól - s nem fognak gyötörni.
Nem fogsz a percek rejtett zátonyán
Boldogtalan hajó Te, összetörni.
Ne ismerkedj a dolgok lényegével,
Csak friss hamvával, csillogó színével.
Úgy, mint a fecske a víz tükörével.
Reményik Sándor
Ha elhagysz, veled mehetek?
Mental as Anything
"Vakon vágtázva is, és át tűzön-vízen,
meg-megmértük végre: mekkora lehet a Kék Végtelen!
- S e győztesen, s e vesztesen,
félálomban suttogjuk: i g e n.
Álmunk mély és teljes legyen.
S hogy nappal is rólunk álmodjon a Szerelem:
ébredj velem,
Jobbik Felem,
ÉBREDJ VELEM"
Fodor Ákos
"Segíts mindennek
olyannak lennie, mint
amilyen úgyis"
Fodor Ákos
lyan üres a város,
pedig mennyi itt az ember!
De te nem vagy köztük,
s ezt én nem viselem el.
Hogy tud fájni minden új nap:
- nélküled, Kedvesem -,
oly lassan vánszorog minden óra, s
bánatom batyuja egyre nehezebb,
mindegyre súlyosabb:
terhét már alig-alig bírom.
Annyira hiányzol,
ezt elmondani sem tudom...
Valaha voltál
nekem, nekünk...
Napok teltek el azóta
és csillagok
miket el akartam érni
hogy Téged elérjelek
napok
és nehéz éjszakák
miket túl akartam élni
hogy Téged elérjelek
messze vagy
túl a csillagokon
a nappalokon, az éjeken
el akarlak érni
túl a csillagokon
túl mindenen
mert nagyon szeretlek
Téged
túl minden emberi mértéken
túl Istenen
túl a végtelenen
túl a szerelmen
szeretlek
Téged.
Két betű.
Más semmi.
Ki rajzol köréje szívet?
TÜNDÉRTAKTIKA
pár percet itt tölt,
hogy utóbb időtlenül
hiányozhasson....
/Fodor Ákos/
Képes Géza
Köszönöm
Egyetlen jó az életemben
te voltál, te vagy, te leszel.
Kapocs, mely az élettel összekötne,
van ezer meg ezer,
de mindegyiket, bármely pillanatban
szétszakítom mint pókhálószövetet.
Hogy voltam, hogy vagyok, hogy leszek:
Köszönöm neked.
"Hűvös lett és tüzet gyújtottak. A tűz mellé kiterítették a bundát, s elhevertek rajta. Az égbolt megtelt csillagokkal, s később feljött a Hold. Ő a leány ölébe hajtotta fejét, s a leány énekelt. (...) Reggel kergetőztek a harmatos fűben, mint az őzek. Aztán megferedtek a forrás vizében. Locsolták egymást és kacagtak, és az erdő csengett a kacagásuktól és a fák, a mókusok, a madarak, akik látták őket, csodálkoztak, és boldogan kérdezték egymástól: visszatért-e a világ kezdete? A boldog idő?"
Wass Albert
Radnóti Miklós
HASONLAT
Fázol? olyan vagy, mint
hóval teli bokron az árva madárfütty.
"Egész életemben emlékezni fogok rád, és te is emlékezni fogsz rám. Akárcsak az alkonyatra, az ablakot verő esőre és mindarra, ami mindig a miénk marad, mert soha nem birtokolhatjuk."
Paulo Coelho
Bodnár Éva
A fáradt szív panaszai
Halkan,most halkan beszélj!
Csak az őrület szül,vad hangokat...
Finoman érlelt,lágy szavakkal,
öleljen át a pillanat!
Ne mondj semmit,csak nézz rám!
Talán szemed beszédesebb,
És mindent jobban megértek,
Ha lelked tükrébe nézhetek.
Túl sok a zaj-belefáradtam,
Simogasd hát a lelkemet!
Most ez a túlhajszolt szív fáj úgy,
ahogy az égett lüktető sebek.
Gyógyírt keresek,vigasztalást,
Szépen ívelt dallamot,lágy muzsikát...
Valamit,amitől újra vonzó lesz
Ez a forrongó,vad világ.
"És akkor azt mondtad, vége. Bár voltak baljós előjelek, de engem, talán, mert nem volt megfelelő az időpont, talán, mert nem volt illő az alkalom, váratlanul ért, és egyszerűen nem tudtam mit kezdeni vele. Méltósággal mondtad, és arra kértél, fogadjam el én is méltósággal, mert nem lehet rajta változtatni, meg nem is volna érdemes. De én nem tudtam elfogadni. (...) Annyira lekötötte a figyelmemet az igyekezet, hogy nem vettem észre: amit én veszteségnek vélek, az neked már nyereség. De amikor észrevettem, hogy az, és nem részegedsz meg tőle, hanem józan maradsz, és együttérzőn próbálod, ha nem is megszüntetni — mert megszüntetni nem szüntetheted meg —, legalább enyhíteni a fájdalmat, akkor észhez tértem, és attól kezdve hagytam, hogy segíts. Noha tudtam, ez a segítség már nem nekem szól, akinek még az vagy, aki voltál, hanem egy idegennek, aki már nem az neked, aki volt, de akivel együtt kell majd élnem, hogy te is ugyanolyan idegen légy nekem, és úgy gondoljak rád, mint valakire, aki volt, de már nincsen."
Oravecz Imre
"Minden szerepében másképp szeret az ember. Más az anyai, más a baráti szeretet, hogy a szerelemről ne is beszéljünk... Sokféle szeretet van. De csak az tud igazán szeretni, aki már az összes szerepet el tudja játszani!"
Müller Péter
Kassák Lajos
A szív kelletése
Levelet írok neked
kedvesem.
Szívemet ajánlom fel neked
kedvesem.
Ajtómat nyitva hagyom
kedvesem.
Legyen a tiéd minden aranyom
kedvesem.
megölöm magam érted
kedvesem.
Verseket találok ki érted
kedvesem.
Forgószél lennék érted
kedvesem.
Szűz hóhullás is lennék érted
kedvesem.
Hallhasd meg együgyű énekem
kedvesem.
Üzenj valamit nekem
kedvesem.
"Makacsul őrizd az emlékeidet, ne hazudd el őket még magadnak se, mert te az emlékeidből álltál össze emberré, azzá, aki vagy, s nélkülük valóban elvisz az ördög."
Popper Péter
Szabó Lőrinc
A LEGFŐBB BOLDOGSÁG
A legfőbb boldogság, a legkötőbb,
a legodaadóbb, istenitőbb,
az, amely úgy hív, hogy borzongsz bele,
az, amelyben két világ egy zene,
az, amelyben a szellem szárnyra kél,
az, amely már tán nem is szenvedély,
az, amely fény, súlytalan súlyegyen,
az, amelyben minden jel végtelen
az, amelyben már mozdulni se mersz,
az, amelyben örökbéke a perc,
az, amelyben megszakad a tudat,
az, amelyben kicseréled magad,
az, mely, élvezve, a vég gyönyöre,
s ha ébredsz, a költészet kezdete:
A legfőbb tudás nem a szépeké -
bárkié, ki a tulsó partra jut,
s tovább vinni, a közös menny fölé,
Kué Fi és Kleopátra se tud.
Kormányos Sándor
Mint az ősz...
A lélegző csendben
hasztalan kereslek,
magány köszön, mint
régi ismerős,
nyomában hiányod
ballag át az úton
s mellém szegődik,
halkan mint az ősz...
"A megpróbáltatásokon keresztülmenni olyan, mint sziklának lenni egy kőcsiszolóban. Ide-oda lökdösnek és felhorzsolódsz, de csiszoltabban és értékesebben kerülsz ki onnan, mint amilyen valaha voltál. "
(Elisabeth Kübler-Ross)