Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
A szív üzenete nem a dobbanás,
hanem a dobbanások közötti időtlen csend.
A szív kapui csak csendben nyílnak meg.
Bigelbauer Pál
A jótét lélek szerepe annak való, aki nem mer kiállni igazáért. Sokkal könnyebb ugyanis hinni a saját jóságunkban, mint szembeszállni a többiekkel és érvényesíteni jogainkat. Sokkal könnyebb szó nélkül lenyelni a sértést, mint harcba szállni az erősebbel. Mindig mondhatjuk, hogy nem talált el a kő, amellyel megdobtak. Csak éjszaka - amikor feleségünk vagy a férjünk már alszik, és senki nem hallhat -, csak ekkor merünk sírni a gyávaságunkon.
Paulo Coelho
Balla Zsuzsanna
Tudod?
Tudod, mi kéne?
Játszi vidámság:
Szökkenő, csókos öröm.
Hetyke kedvű,
Szelíd vagányság:
Tavaszígéretű szerelem.
Cinkos pillantású,
Könnyűléptű vadság:
Mámorító veszedelem.
Bársony érintésű,
Dédelgető kívánság,
Nekem veled, neked velem.
Fodor Ákos
Magadnak felelj
Az megrontás, ha
gyönyörre tanítasz, vagy
ha bűntudatra?
Bella István:
Dal
Egyszer majd elmegyek hozzád
megmelegítem az ágyad
mellemmel búvok melledhez
s nem jövök el soha többé.
Szabolcsi Zsóka Dal
Ha lepke lennék,
színes álomszárnyakon
lebegnék feléd.
Ha virág lennék,
tárulkozó szirmaim
nyújtanám eléd.
Ha madár lennék,
szárnyaim hűs árnyával
cirógatnálak.
Ha álom lennék,
minden csöndes éjjelen
megtalálnálak.
Mert az életet nem lehet másként elviselni,
csak azzal a tudattal, hogy belenyugszunk mindabba,
amit magunknak és a világnak jelentünk.
Márai Sándor
Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban, akkor mire való ?
Gabriel García Márquez
Szabolcsi Zsóka
Daltalan éjjel
bánatomat altatom.
Könnyet fúj a szél
Nekem hiányoznak
a szavak,
a mosoly,
s arc, mi komoly.
Nekem hiányoznak
a vágyak,
és egy kéz,
s szem, mi engem néz.
Nekem hiányoznak
az utak,
az illat,
s gyönyör-pillanat.
Nekem hiányoznak
a hangok,
a csend is,
s kocogó konflis.
Nekem hiányoznak
a léptek,
a virág,
s az egész világ.
Különös, hogy a körülöttünk élő emberek között gyakran hallgatnunk kell, olykor csak az időben és térben távol levőkkel (a lelki társakkal) beszélgetünk. Jóllehet, ez a szféra nem a világ látható és közvetlenül érzékelhető szintje, mégis létezik. Mert létezik egy világ, amelyben élünk, és létezik egy másik világ, amely által többek és jobbak leszünk az élhető világban.
Lev Tolsztoj
Elszoktunk a csodáktól. Megy az élet, minden ki van számítva, nem történik semmi rendkívüli... (...) Kislánykoromban volt egy szokásom: a csodavárás. Ha nagyon szerettem volna valamit, akkor behunytam a szemem, és háromszor balra megpördültem a sarkamon.(...) Egyszer megpördültem, és mikor kinyitottam a szemem, hát ott állt valaki. (...) A csodákat nem kell lebecsülnie az embernek, s ha nem várjuk őket, akkor is vannak. Szóval, ha valaki megkapargatja a saját életét, és a kicsi pillanatokat összesöpörgeti, nagyon sok van, egészen biztos. (...) Az emberek végigcsinálják a történeteket, és valahol a jóra várnak. Valahogyan mindig ez derül ki: a jóra várnak. Még ha nincs is a homlokára írva, és a világ a felszínen nem erről szól, de mégis ez van, mert enélkül semmi nem működne.
Schäffer Erzsébet
Abban a pillanatban, amikor egy embert megszeretünk, belebújunk, és látni kezdjük. Ha csak rövid időre megszeretsz, meglátod, ki lakik bennem, és olvasni tudsz a múltamban és a jövőmben.
Müller Péter
Szeretsz. Mindegy, hogy valakit vagy valamit, egyszerűen megszületik benned a szeretet. Felfoghatatlan és érthetetlen az egész, de elmondhatatlanul boldog minden pillanat: valami leírhatatlan árad benned és belőled, valami megnevezhetetlen fény és frissesség illata leng körül. Fájdalomnak, szenvedésnek vagy depressziónak nyoma sincs, az élet minden rezdülésében megéled a csodát. Az ízek édesebbek, a hangok mélyebbek, a színek teljesebbek, s noha az életed egyáltalán nem változik, mégis pontosan tudod, hogy nincs olyan nehézség, amely ne adhatna örömöt is, és nincs oly probléma, amelyet ne oldhatnál meg könnyűszerrel.
Ha pedig az érzés kölcsönös, ha az, akit szeretsz szeret téged, akkor az élmény megsokszorozódik, és már nem csak nektek, hanem a környezeteteknek is jut belőle. Amikor szeretet áramlik kettőtök között, a szívetek kitárul, és befogad mindenkit, aki szeretettel közelít felétek. Aki rátok néz, elmosolyodik; amikor a szeretet köre két vagy több egyként olvaszt össze, fényetek összeadódik.
A.J.Christian
Szabolcsi Erzsébet
Találj rám
Elbújok, hogy
megkereshess,
elmegyek, hogy
visszahívhass,
lánggal égnék,
hogy szerethess,
lezuhannék,
hogy elkaphass.
Elhallgatok,
hogy szólj hozzám,
s megszólalok:
találj reám.
Én nem futok.
Én nem akarok senkit utolérni.
Nem hatalomért, csak egy morzsa szívért
Vágyom a virágomat kicserélni
Reményik Sándor
Elég csak nyitott lélekkel figyelni a világra.
Befelé meg elcsöndesedni.
Mindenki remélheti, megérkeznek a válaszok.
Schaffer Erzsébet
"Senki sem ígérte, hogy az élet harmonikus, döccenő nélküli. Anyám azt mondta, egyet tanulj meg: hétfőn hétfő, kedden kedd. Egyik sem ikertestvér. Hogy mit hoz a kedd, azt ne kezdd el siratni félelmedben hétfőn. Hogy mit adhat a kedd, azt ne tervezd hétfőn. Hátha nem hozza be. Az egyik nap ilyen, a másik olyan. Egyetlenegyet kell megjegyezni, ha harmonikusan élni akarsz. Ha jót hoz, akkor józanul viseld, hogy most örömöd van. Józanul és fegyelemmel. És ha baj van, azt is viseld józanul és fegyelemmel. Engem erre neveltek."
Szabó Magda
A félelem kopogtat az ajtón, a bizalom kinyitja
– és senki sincs ott.
Néha csak egy szó hiányzik, pontosan egy szó, az a bizonyos, melytől elevenebb, értelmesebb, igazibb lesz a mondat, a fejezet, talán az egész könyv. Az a bizonyos szó, amely kimondja az igazat, de oly lágyan és erősen, oly dallamosan és félelmetesen, oly igazán és süvöltő keménységgel, ahogy a végzetet kell néven nevezni. Csak ez a szó hiányzik, néha, legtöbbször. Már olyan szépen árad a mondat, már minden a helyén van, jelző, ige és főnév, már olyan következetes, színes az egész! Csak éppen nincs értelme, mert hiányzik egy szó, egyetlenegy - melyik? Várj, rögtön kimondom, itt van a nyelvemen.
Márai Sándor
Osho
Kegyelem
A kegyelem elhozza a szépséget.
A kegyelem egyszerűen azt az aurát jelenti, amely a tökéletes ellazulást övezi.
Ha a saját elhatározásod szerint haladsz, minden pillanat maga dönti el, hogy milyen lesz. Ez a pillanat nem dönt a következőről, vagyis egyszerűen nyitott maradsz. A következő pillanat maga dönt majd a saját létéről; nincs terved, nincsenek sémáid, nincsenek elvárásaid.
A ma elegendő; ne tervezz a holnapra, sőt a következő pillanatra sem. Véget ér a ma, utána pedig eljön a holnap frissen és ártatlanul, minden befolyás nélkül. Önszántából nyílik meg, a múlt nélkül. Ez a kegyelem. Nézz meg egy virágot, ahogy reggel kinyílik. Egyszerűen csak figyeld… ez a kegyelem. Nincs benne egyáltalán semmi erőfeszítés – a virág a természettel összhangban létezik. Vagy nézz meg egy ébredező macskát: semmi erőfeszítés – mérhetetlen kegyelem övezi. Az egész természet tele van kegyelemmel, mi azonban a bennünk rejlő megosztottság következtében elveszítettük rá a képességet.
Ezért csak haladj tovább, és engedd, hogy a pillanat döntsön – ne próbáld irányítani. Ezt nevezem én elengedésnek -, és ebből történik minden. Adj neki egy esélyt!
Nem lámpával, hanem szívvel kell keresni az embereket,
mivel csak a szeretetnek nyílnak ki a szívek.
Peter Rosegger
A fény harcosa döntéseket hoz, szabad a lelke, mint a felhők az égen,
de az álma iránt elkötelezett.
Coelho
Szent meggyőződésem, hogy az emberi kapcsolatokért igazán semmit sem lehet tenni. Sőt, amikor teszünk érte, éppen azt tesszük megvalósíthatatlanná, amit el akarunk érni. Az emberek nem megszerezhetőek. A testük igen, ők nem. A görcsös megszerezni akarás vakká tesz minket arra, hogy észrevegyük az élet kínálta lehetőségeket. Tökéletesnek akarunk látszani, holott nincs riasztóbb a tökéletes embernél. Az emberszívet a gyengeség ejti rabul, nem az erő, nem a hibátlanság. Minden olyan jelenségtől, amelyik veszélyeztetni látszik szabadságunkat, menekülünk. A kapcsolatért nem tenni kell, hanem elengedni kell. Mit? Az illúzióinkat. Elengedni azt az illúziót, hogy csak egy párkapcsolatban lehet boldog az ember. Elengedni azt az illúziót, hogy a másik szeretete tesz minket boldoggá. A másik szeretetét észre se vesszük, ha mi nem szeretjük őt. Mi az amit tehetek egy kapcsolatért? Semmit. Elég csak lenni. Lenni olyannak, amilyen vagyok. Vállalni azt a csodát, aki vagyok. Mint a kis virág. Ragyogni, illatozni, áradni. És lesz, akinek megnyílik a szeme az én egyedi és megismételhetetlen csodámra. Csak az én szemem se legyen zárva
Biegelbauer Pál