A Titok- a vonzás törvénye - Sikertörténetek (beszélgetős fórum)
Sziasztok!
Meglett a hálakövem :-) A férjem találta meg a gyerekszobába a radiátor alatt. Nem tudom én miért nem láttam meg hiszen azóta, hogy elveszett már porszívóztam párszor.
Upssz
Akkor én most beégtem? :-D
Csak vicceltem. :DDD
Majd elolvassa, ha erre jár. Bízzuk rá. :)
Anyuval nem egy városban lakunk, így nem tudok érdeklődni.
De az ötlet jó, majd megírom neki, kérdezősködjön, hátha ő talál valakit :-)
Szükségem lenne egy új tűzhelyre. Vizualizáltam is, ha olyan boltba voltam ahol van, mindig elsétáltam mellettük, majd elfelejtettem.
Ma említette anyukám, hogy van olcsón egy áruházba meg is venné nekünk.
Na itt jön a bibi. Valami vásárlókártya kell hozzá, ami nincs neki (nekünk sincs)és így sztornó az egész:-(
Összejön, de a szál mindig elszakad!!!!!!!!!!!
szerintem sokan félreértelmezik ezt az egészet. nem elég lerajzolni, tenni is kell érte, illetve - szerintem -, ha valami nincs benne az ember sorsába, hiába kéri, nem fogja megkapni. mire is gondolok: kérhetek én lottó 5-öst, ha nincs benne az én "csomagomban" :) sosem fogom megkapni.
nekem is van kívánságtáblám, van rajta olyan, amiről tudom, hogy meg lesz, van olyan, amiről tudom, hogy meg lehetne (lenne rá lehetőségem, de most mást fontosabbnak tartok) és van egy, amit nagyon szeretnék és teszek is érte (konkrétan egy munkahely, ahol nagyon szeretnék dolgozni).
A nejem egyik barátnője megnézte a Titkot. Mindent ugyanúgy csinált, amik abban voltak. 2éve csinálja,hisz benne. Rajzok autóról, párkapcsolatról képek...stb. mikor felkel rájuk néz.
Ugyanolyan szerencsétlen szegény,mint volt....nem mkinél jön be...
Rábeszéltek egy tanfolyamra. Sajnos csak juniusba indul.
Lesznek márciusba is, de azok főleg pasiknak. Szerintetek ha olyanra jelentkeznék, nagyot néznének? :-D
7végén senkivel nem történt semmi pozitív?
Én ismét adtam fel lottót, abból 1 talált, a többi mind egyel lejjebb volt,
mind az 5 egyel alatta, és ez megy már jó ideje :-((
Köszönöm a gondolataidat,tanulságosak.
A kudarc és csalódás szerintem is természetes,elfogadható dolog,csak nem akkor,mikor az ember a megélhetés peremén egyensúlyoz.
Egész életemben nagyon jól átéreztem a szegények sorsát,én is onnan jövök...
Ami az én megélhetésem lett volna,amit elterveztem az álomvilágban, és a valóságban is megcsináltam(csak ellehetetlenítették) az egy hivatalosan is közhasznú tevékenység volt,hátrányos helyzetű gyerekeknek. Nagyon sokan jártak volna vele jól:gyerekek,szülők,tanárok,tehát jócskán nem a saját Barbi-világomat építettem,ezért ismertem hinni benne,hogy sikeres lesz,hiszen egy csomó embernek hasznot hajtott volna.
Én nem vagyok csatlakozós típus:) Hozzám csatlakoztak,de csak addig,amíg kitehettek engem, és a munkámat a zászlójukra,és dicsekedhettek velem.
Az volt a nagy csalódás,hogy egy ennyire közérdekű munka,ami működik,mégis dugába dőlhet,sok ember egyöntetű közönye miatt.
Egyébként jó,hogy ezen elgondolkoztam most:)Mert arra jutottam,hogy talán az élet nem a nehezebb oldalt szánja nekem,hanem a könnyebbet,hogy ne kelljen néznem mások nyomorát,és fájdalmat éreznem a tehetetlenségtől.
Ha nem olvastad azért, ha igen, nem árt az ismétlés:
:-)
A TITOK 12 PILLÉRE:
1. A tiltás létrehoz.
2. A tagadással állítasz.
3. Aminek ellenállsz, az hat rád.
4. Amitől félsz, az bekövetkezik.
5. A teremtéshez tér kell.
6. Ami téged vonz, azt te is vonzod.
7. Amit elfogadsz, attól teret kapsz.
8. Amiről van egy képed, arra képes vagy.
9. Csak akkor kaphatod azt, amit akarsz, ha tudod, hogy mi az.
10.Nem kell, hogy kutass a szeretet után, amikor abból vagy.
11.A karma titka : ami körbe megy, az körbe jön.
12.Amit megosztasz másokkal, azt meghálálja az Univerzum !
Nem feltétlenül válasz, csak egy pár gondolat, ami erről eszembe jutott...
A buddhisták szerint a vágyakozás önmagában hordozza a csalódás lehetőségét folyamatosan, ezért a "vágyakozás mentes" állapot elérésére törekszenek.
Ehhez még hozzá teszem, hogy általában olyan dolgok iránt vágyakozunk, ami mulandó és folytonos változásban van. (az érzelmeket és anyagi javakat is ide sorolom) Vagyis a változás, az állandó megújulás elfogadása lenne az első lépés és ebben a változó világban a saját stabil értékeink megtalálása.
Azt, hogy minket közben kudarcok és csalódások érnek én egy természetes velejárónak tartom, a személyiségem sokkal többet épült ilyen időszakokban. pl.: könnyebben megtanulja az ember az együttérzést a szegényekkel, ha át kellett élnie...stb.
Valószínűleg a kívánságainknak sem kell mindig vagy nem abban a formában teljesülnie, ahogy elterveztük, mert a saját útunkon kell maradnunk és nem egy rózsaszín "barbie ház"-ban eltöltött életre születtünk.
A valóságban megmaradást az ezoterikus irányzatok, vallások is (többségében) hirdetik, az "itt és mostban" éld meg az életed a leginkább elfogadott. Max. abban különböznek, hogy mit ítélnek "valóságnak". De ez nem álomvilág megélését jelenti semmiképpen (legalább is a normális megközelítésekben).
A "segítőkről" csak annyit, hogy valóban nagyon észnél kell lenni, hogy milyen csoportokhoz, emberekhez csatlakozunk és át kell gondolni, hogy valójában mihez csatlakoztunk. Ebben én az érzéseimre támaszkodom és max a józanságomra.
Ezt most nagyon szűken összefoglaltam,de azt hiszem,simán félre lehet érteni benne dolgokat.De a lényeg benne van.
De majd még folytatom,ha sikerült rendesen megfogalmaznom az ehhez tartozó lényeges kiegészítéseket.
1 millióból lakást venni,és egy borsodi falucskában munkához jutni,az igenis nagy feladat.
Nem akartam itt rongálni a levegőt,de most mégis:Én is így gondolkodtam,ahogy a vonzáshoz kell,és képes voltam bedumálni magamnak sok mindent.Most meg pszichológushoz járok,és az egyik dolog,amivel bírkózom,az a disszonancia.Felépítettem egy álomszerű világot a fejemben,ahol összejönnek a dolgaim,a vonzás törvénye alapján,és nem akartam tudatosítani magamban,hogy de nem.Hogy igenis avannak akadályok,és akadályozók az életben.És óriási csalódásként éltem meg,hogy akik segítséget ígértek,azok hazudtak,becsaptak.Egyszerűen ez nem fért össze az álomvilágommal,ahol mindenki( persze legfelül az Univerzum) segíti az én amúgy alapból pozitív,és sok más embernek hasznos életemet.Úgyhogy leesett a lánc a fejemben,hogy a világom nem egyezik a valósággal.Most a valóságot próbálja az arcomba adagolni a pszichológusnő,és azt,hogy ne nagyon reménykedjek dolgokban,mert akkor még nagyon sokszor fogok csalódni,és az nagyon fog fájni,ha nem lépek vissza a realitás talajára.