A Titok- a vonzás törvénye - Sikertörténetek (beszélgetős fórum)
Tökéletesen egyetértek.
Meg van írva, de mi változtathatunk rajta, a döntés a mi kezünkben van..
Én is többször tapasztaltam
Irigylem akiket elkerül, vagy 1szerűen nem hisznek benne.
Igen,jó lenne,ha lenne értelme.
Én sem tapasztaltam szellemeket,de nem tartom kizártnak,hogy vannak.
..és megírtad-e már az önéletrajzot,küldhetem-e a sütit? :)
Kell, hogy legyen értelme és az csak így lehet. Lehet, hogy ezzel csak áltatom magam, de szeretném, ha így lenne. Biztosat persze csak azok tudnak akik már elmentek, de ők nem mondhatják el.
Tényleg és mit gondoltok a szellemekről, hogy bizonyos esetekben visszajönnek akik már elmentek? Én hiszem, hogy a lélek nem hal meg csak a test, de, hogy visszajönnének e a lelkek azt már nem tudom. Bár inkább hajlok afelé, hogy igen, de nem tudom megmagyarázni, hogy miért csak egy érzés. Személyesen még nem tapasztaltam semmi ilyet.
Még tán ezt tudom a legjobban elképzelni,mint mozgatórugót.
Ez esetben van értelme a vonzásnak is,mert mondjuk azzal könnyebbé,gördülékenyebbé,örömtelibbé teheted az események közti folyamatot,az átmeneti időszakot.
Én is kb ezt sejtem,de ebben az esetben nincs értelme külön foglalkozni a vonzással,vagyis tenni érte,mert úgyis az lesz,ami lesz.
A másik meg:ha valami nem sikerül,akkor ugye azt mondják:nem tettél eleget,vagy nem elég jól ahhoz,hogy bevonzd azt.
Vagy hogy a kételyeid miatt nem sikerül.
Holott ha sors van,akkor ezek sem számítanak.
Hát ha a végső ítéletet Isten mondja ki,akkor az mégiscsak egyfajta sors,mert azt fogod kapni,függetlenül attól,amit tettél.
Te is tudod,hogy nagyon sok bűnös boldogan él míg meg nem hal,pl.náci háborús bűnösök Argentínában.
És azt hiszem,azok az emberek sem hibásak(csak mondjuk a kisebb részük),akiket csúnya balesetek érnek,tehát kénytelenek ők is sorsnak,vagy Isten akaratának hívni ezeket a történéseket. Biztos van olyan baleset,amit bevonzani lehet,de azért sok olyan is,ami nagyon durva,és nagyon ok-nélkülinek tűnik.
Valóban így volna értelme,ahogy leírod,csak én kételkedem,hogy valóban így van-e.
Háát ez az..mit vonzunk be,és mi a sorsunk?
Ha valakinek van egy sorsa,akkor úgyis hiába kapálózik,nem vonzhat be mást? De ha a vonzás erősebb,akkor kiléphetünk a sorsunk adta helyzetekből?
Most melyik az igaz???
Én sem tudom ám ezt összerakni,azért beszélek elég óvatosan a vonzásról.
Könnyű volna azt mondani,hogy ami sikerült,az a vonzás miatt van,ami nem,azt pedig a sors akadályozta meg.De ha a sorsomban benne van,h bizonyos dolgok sikerüljenek,akkor felesleges külön foglalkoznom azzal,h bevonzzam...
A kettő együtt(sors és vonzás) nem lehet,mert egy csomó mindent kizárnak egymásból.
Ha sors van,akkor felesleges a vonzással vacakolni,úgyis az lesz,ami lesz.
Ha vonzás van ,akkor meg elvileg bármit elérhetünk.
Szóval,hogy is van/lehet ez?
Többiek?
Nem hiszem, hogy az vonzás. Az a SORS.Állítólag a megszületésünk előtt nagyon okosan, intelligensen lezsírozzuk, hogy hova, és kinek születünk, és őket mire tanítjuk, és viszont. És még azt is mondják, hogy senki karmáját nem tudod magadra venni, mindenki a magáét teljesíti be. Ha igaz a reinkarnáció, akkor azok a kisgyerekek valami miatt (előző leszületésük) "kapják" azt a sok rosszat.Ha igaz.
A vonzás az a gyerekeknek megy a legjobban. Ha sanyarú a sorsa, akkor nem tud "gyerek" sem lenni, mert már akkor a gondolatai is szomorúak, ilyen szempontból meg azt is feltételezhetjük, hogy ezek a szomorú gondolatok vonzzák a többi gyötrelmet. De ez csak az én véleményem, mert nem emléxem milyen volt mikor kisgyerek voltam, mert hiszen nekem is hasonló volt a sorsom. Egyenesben voltam tanúja először a nagyszüleimnek (ők neveltek 8 éves koromig) veszekedését, verekedését. Aztán a szüleim is eljátszották ezt a színdarabot, minden héten legalább egyszer. Ezért aztán amint tudtam, elmenekültem. Az én gyerekem teljesen mentesült ez alól. 20 éves lesz, és még soha nem volt ilyennek szem és fültanúja, pedig elváltunk a férjemmel. De szerintem nálunk intelligensebben senki nem oldotta ezt meg. És a házasságunk alatt sem volt divat a civakodás. A válásnak sem ez volt az oka. Az emberek a betegséget is a gondolataikkal teremtik.
Ezt meg egy dokitól hallottam: " A rákbeteg azt gondolja -ha nem szerettek, akkor legalább sajnáljatok-" Ebben is sok az igazság.
Működik,persze..bólintanék nagyjából mindenre amit írtál.
Viszont kérdezek,vagyis mondok:az milyen már,hogy egy kisgyerek bevonz magának rossz családi körülményeket,italozó,verekedő szülőt?szegény kisgyerek hol tehet arról,hogy mit gondol a világról,mit vonz be?
Igazán örülök:)
ha már vége,mindent megtettél,akkor ülj le egy csendes helyre,és hangosan kimondva is add áta megoldanivalókat az univerzumnak,és kérd,hogy olyan megoldást adjon,amiben te (és nem mások!) jól fogod magad érezni.
Bocs mindenkitől, de egy másik fórumba beírt gondolataimat hoztam át ide.
A véleményeteket várom:-)
Véletlen= Isten álruhában.
A vonzás törvénye = nincsenek véletlenek. Nem léteznek. Mindennek oka van. A vagyásodnak te vagy mindig az oka.Ha belegondolsz ez így van. Ha szomorú vagy, vagy beteg, sértődött, vidám, boldog, vagy bármi, annak mindig te magad vagy az oka.Nem a másik ember, a gyereked, a boltos, a munkatársad, a buszsofőr, a szerelmed. Csak te. A bevonzott dolgoknak is te vagy az oka. Tekints vissza az életedre, a kívánt dolgokra, amit csak kiejtettél a szádon meggondolatlanul, vagy átgondolatlanul, hogy megvalósultak, vagy agyaltál valamin, aztán megkaptad. Csak mindig azt hiszed, hogy a rosszat kapod. Mert nagyon szeretünk a rossz dolgokon agyalni, mert ilyen világban élünk.Nagyon kevés szép, boldog gondolatunk van. Mostanában ha jönnek ezek a szemetek a fejemben, akkor tudatosan azt a szót mondom, cél nélkül, hogy szeretlek. Csak úgy mondom. Nincs benne töltés, de sokszor a fiamra gondolok, és az istenre, akivel egyszer szívesen leülnék dumálni. Szóval megkapjuk amit kérünk, erre figyelmeztet Máté evangéliuma:
"Kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek! Mert aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak."Vonzás? Működik. Sok-sok példát tudnék mondani. Az egyik emlékezetes: Volt 30 éve egy lány, akivel együtt jártunk discózni egy kis faluba, busszal, mert akkor még 6-10 ig volt a buli. Aztán busszal haza. A pasija volt a lemezlovas. Bár mi nagyvárosban laktunk, mégis képesek voltunk heti kétszer buszozni. Nem voltunk barátnők, de jóban voltunk. Aztán felnőttünk, család, házasság, gyerekek. Elveszítettük szem elől egymást. Én kórházban dolgozom, ebben a nagyvárosban, és minden betegadathoz hozzáférek. Eszembe jutott az Elvíra. kb 25 éve nem láttam. Ledöbbentem, mert kb akkor egy hete diagnosztizálták nála a rákot. Akkor volt 45 éves. Rettenetesen sajnáltam. Erre egy hét múlva Budapesten találkoztam vele egy áruházban (nem abban a városban lakunk). Pár szót beszéltünk, nem hoztam elő a betegségét, és ő sem. Aztán egy hét múlva a mi városunkban is összefutottunk. Nagyon beteg volt, de tartotta magát. Ezután 2 hónap múlva meghalt, mert nem fogadta el a kezeléseket. Hiszem, hogy bevonzottam, bár nem voltunk lelki társak, de találkoznunk kellett még egyszer utoljára.
Most olyat írtál, ez úgy kellett nekem mint a levegő.
Már fogalmazódott bennem, hogy írok ide adjatok tanácsot, mert úgy érzem magam, mint aki mindent feladott. De kezd újra visszatérni belém a plusz amit ez az egész adott.
Köszönöm!! :-)
Az önéletrajzodat a 4 fal között is rendbe teheted,pl. ma délelőtt.Írj hozzá motivációs levelet,hogy szereted a gyerekeke,hogy a rokongyerekekkel is szívesen..hogy tudsz egy csomó gyerekmondókát,hogy kreatív vagy,és nagyon sok kézműveskedést tudsz gyerekekel,..hogy sok dalt ismersz,és szívesen énekelsz..hogy türelmes vagy..stb.
Holnap reggel olvasd át,és ha jó,küldd el.Utána gyere fel a hoxára,és küldök neked egy jutalomsütit:D
Az ilyen ügyintézéshez(v orvoshoz) mindig viszek könyvet,vagy MP 3at,vagy mindkettőt(esetleg rejtvényt)..jobban telik a várakozás.Utána pedig megjutalmazom magam vmivel ha ezt a "keserves feladatot" megoldottam,és a délelőtt folyamán a várható jutalom jár a fejemben:)
Én így tudom működtetni ezeket a dolgokat,ha van kedved,próbáld ki!
Sziasztok!
Arra esetleg valami módszert tudtok, hogy több legyen az önbizalmam? Még mindig ott tartok, hogy a 4 fal között van meg csak a lelkesedés és tettvágy, de amit ezt nyilvánosan is bizonyítani kéne leblokkolok. Pl rendbe kéne tenni az önéletrajzomat és elküldeni az óvodákba, hogy amint lesz üresedés már ott legyen, de fogalmam sincs mit írhatnék még bele azon kívül, hogy elvégeztem a dajka tanfolyamot. Ma mindenképpen el kell intéznem a banka és a biztosítónál pár dolgot, de ettől is már most gyomorgörcsöm van.
Az utolsó mondatod egy kulcs:valóban,akkor MÁR könnyebben el lehet engedni,ha úgy érzed,reménytelennek tűnik.
Viszont végre eszembe jutott:) :) :)hurrá:
Én úgy tudtam elengedni dolgokat,hogy előtte már mindent megettem a siker érdekében a valóságban:egyszerűen azt éreztem,hogy kész,vége,itt emberileg több nem lehetséges,jöjjön,aminek jönnie kell.És jött,és többször közel sem az,amire vártam:S de a végén jól jöttem ki belőle,jobban,mint számítottam bármikor is.
Húú..jót írtál...
Nekem abba "törött bele a bicskám",hogy egy segítő munkába vágtam bele,mert szükség is volt rá,meg érdeklődés,és jól tudtam csinálni,és szívesen tettem bele energiát,mert minden nap éreztem,hogy megéri: elhanyagolt gyerekekkel foglalkoztam,.Azt gondoltam:ez így jó lesz,hasznos vagyok,jól csinálom,szívesen teszek bele bármennyi energiát,tehát az Univerzumnak is támogatnia kéne a törekvéseimet,de nem.Minden oldalról kerestem a támogatókat,1 támogatást kaptam,utána semmi.
Nehéz volt elfogadnom,de úgy néz ki,hogy ez a hivatás hiába rendelkezett minden irányból pozitív rezgéssel,mégsem ez az én utam,ha ennyire nem jött össze.
Volt hit,volt vágy,és elvárás is,valós eredményekre,reális ígéretekre alapozva,de mégsem.
Nehéz volt elfogadnom,hogy ilyen is van.
Ehelyett viszont megerősödött bennem az az érzés,hogy mégis jobb NEKEM,ha nem csinálok ilyesféle segítő munkát,mert képes vagyok a saját épségemet,és az egész életemet beletenni,szóval nem nézni a saját érdekeimet.Ez meg így nem jó,mert helyettem senki nem vigyáz rám.
Csak attól függ, hogy mennyit akarsz belőle befogadni :)
Ha még könnyebben emészthetőt keresel, olvass, hallgass Louis L. Hay anyagokat. Nekem az Éld az életed c. hanganyaga megvan, hetente legalább egyszer meg szoktam hallgatni.