A Titok- a vonzás törvénye - Sikertörténetek (beszélgetős fórum)

De jó, hogy felhoztad ezt a topikot!

Kicsit leengedtem, elfáradtam - közben kaptam egy kedvezőtlen szemorvosi diagnózist.

Padig erős vagyok és bátor, és mindent megoldok, ami csak elém kerül.

Sziasztok.

Látom kicsit csendes a csoport. Kinek mi volt mostanában a nagy vonzása?

Nekem utoljára 2017 januárban volt rá nagy szükségem mikor kicsit kilátástalannak tűnt a helyzetem, de aztán újra elkezdtem alkalmazni a “vonzást” és rá egy hónapra sikerült sínre tennem az életem, majd év végén bevonzottam általa a szerelmet is. Most majdnem pontosan 2 évre rá megint nagy szükségem van a csodára, így újra alkalmazni kezdem.

Sajnos nekem mindig hullámvasútkent működik a dolog, mikor már nagyon reménytelen a helyzet akkor felismerem hogy tele vagyok negatív gondolatokkal és csak utána tud működni, de akkor szinte csoda amit művelek. Segít az is ha vissza olvasom a régi csodákat amik történtek velem, az mindig lelkesedéssel tolt el.

Ti hogy vagytok ezzel?

Köszönöm.

Sikerült.

Ne legyenek kétségeid! Menni fog! Te egy széles érdeklődésű és tapasztalt ember vagy. Bízz magadban!

Hajrá!:)

Vizsga előtt állok, és nem igazán tudom, hogy bukkant elém ez az üzenet. De mindenképp megerősített, mert én is kásahegy előtt érzem magam...

Köszönöm!

Sziasztok!

Ez nem éppen sikertörténet, de a titokkal kapcsolatos.Elolvastam valamennyi vonzás törvényével kapcsolatos könyvet, sokat olvastam ezzel kapcsolatos cikkeket és véleményeket is. Megmondom őszintén megosztott a véleményem. Vannak helyzetek amikor elhiszem, van amikor nem. Mindenki másban hisz. Én pl mai napig felteszem magamnak a kérdést, vajon Isten, sors vagy saját magunk vagyunk a jelen- illetve jövőnkért felelősek?!

Érzékeltetem egy-két tapasztalatommal, mennyire is két pályára mozog a hitem ezzel kapcsolatban.

Tavaly történt...Szeptemberben elmentem a testvéremhez, ott van testsúly mérleg; mindig ott mértem meg a súlyom.Ez akkor se volt másképp. Tudni kell rólam, hogy 175 cm magas lány vagyok. Anno voltam már 58-65 kg is, de az más történet, a lényeg, hogy 90 kg-nál sose voltam több. De akkor bizony 95 kg-t mutatott a mérleg. Eléggé elkeserített.Eldöntöttem ez ellen tenni kell, mert ugye én is jobban éreztem magam 65 kg-san. Elkezdtem futni, napi amennyit bírok délutánonként. Nem túl nagy barátságban vagyok a futással, szóval nem is nagyon bírom, de mikor tovább bírtam 5 percnél, magam is meglepődtem.Ez mellett napi 1x alkalmanként 2x ettem keveset, kb 5 után már nem is ettem. Októberben megint voltam tesómnál és megmértem magam..90kg. Elégedetten nyugtáztam, hogy lement 5 kg. Bejött a rossz idő, hideg, szóval a futást lecseréltem szobabiciklire és tornára. Ez abból állt, hogy este étkezés után 1-2 órával szoba bicikliztem kb 35-45 percet, 1x egy órát is és utána levezetésként tornáztam kb 20 percet. Ezt mindennap. Jó egy héten egyet megengedtem kihagyni. Kb november közepe vége fele megint elmentem tesómhoz. Hát az állam leesett...106 kg-t mutatott a mérleg!!!Mondanom se kell akkor nagyon elkeseredtem! Hogy van az, hogy én mindennap mozogtam, nem is keveset, még az étkezésemre is odafigyeltem ( ráadásul olyat is főztem, ami egészséges, zsírmentes stb) és mégis, ahelyett, hogy fogytam volna híztam??? Ráadásul több, mint 10 kg-t! Azt el kell mondjam, miközben tornáztam, folyamatosan arról álmodoztam, milyen jó érzés lesz belebújni a régi 65kg-s korszak beli ruháimba, ha új ruhát veszek a boltban, akkor nem küldenek ki, hogy nincs rád való ruha, a páromnak mennyire fog tetszeni, mindenki a környezetemben, hogy el fog majd csodálkozni...És mégis, hogy történhetett? Na itt volt az a pillanat, amikor feladtam és azt mondtam, ez bizony hülyeség a javából!

A másik egy szomorúbb történet. Az unokatesómnak az unokaöccse balesetet szenvedett és agyhalottá nyilvánították. Az érdekes ott kezdődik, hogy a FB oldalán az üzenőfalára 2 nappal ezelőtt kiposztolt egy temetéses posztot, melynek az volt a felirata; " A nap, amikor mindenki szeretni fog" És sajnos meg is történt.

Szóval ez a két kis 'rövid' történetem lenne, ami alapján megosztott a véleményem a titokkal kapcsolatban!A véleményetekre azért kíváncsi lennék! Én csinálok valamit rosszul? Vagy badarság az egész? Sokat próbáltam beszélni a párommal és a családommal a gondjaimról, de nem jutottunk közös nevezőre. Ha valaki esetleg privátban elcsevegne velem, 'meghallgatna' és segítene kielemezni az életem annak örülnék! Egy teljesen idegen, úgymond névtelen csevej, hátha segítene megérteni mit is csinálhatok rosszul. Jelenleg eléggé boldogtalan vagyok, mert úgy érzem nekem semmi se sikerül, és sokszor azt gondolom, nekem ez a sorsom, hogy másnak sikerüljön.

Sziasztok!:)

Én eddig tudatosan 2 éve alkalmaztam a titkot, nem nagy dolog de eléggé meglepett. Nyári reggel volt, nagy meleg. Fél óra sétára volt a munkahelyem, a hegyről kellett lesétálnom, senki nem volt otthon, aki elvigyen. Elkepzeltem, ahogy Papa jön fel a hegyre és egy ponton találkozunk. Mivel azt gondoltam, úgyis ott lesz, eleve később is indultam, mert "úgyis elvisz". Éééés pont ott volt ahol elképzeltem a kis kék autójában!:) nagy meglepetés volt az tuti

Másik élményem, ekkor még nem tudtam a titokról. 2011-ben nagyon megtetszett egy fiú. Akkor még csak 15 éves voltam, ő 17. Párszor találkoztunk de elég kínosra sikeredett mindegyik alkalom, volt hogy el se jött. Közben összejött egy lánnyal, de én teljes nyugodtsággal fogadtam, ugyanis tudtam, hogy ő az enyém.:)) Tudtam, hogy mennyire jól ki fogunk jönni és mennyire fogjuk szeretni egymást, pedig alig ismertem. Egy szó mint száz, 2013-ban összejöttünk. Azóta vagyunk hihetetlenül szerelmesek egymásba.

A titok létezik. Lehet nem egyből adja meg amire vágyunk, es ez nem is feltétlenül baj.

Csodás napot Nektek!💖

Sziasztok!

Gondoltam, megosztom veletek. Egy hete kutyatámadás ért bennünket, ezt most nem részletezem. Bár hallottam már róla, nem tudatosan, de valahogy előkerült a videó, és 31-én délután megnéztem A Titkot. Nem mondom, hogy mindent megjegyeztem, de sok megmaradt bennem, és az érzés, hogy higgyek benne. Ma reggel hálát adtam mindazért, ami eszembe jutott. Úgy egy órával később igazi pozitív meglepetés ért, ami számomra siker (anyagi értelemben is, de most ez másodlagos). Azt hiszem működik. Vagy működhet.

Sziasztok.

Újabb csoda történt velem. Rájöttem, a csodák függője lettem :)

Polgári jog szakvizsgámra kezdtem készülni. 3 hetem volt munka mellett. Kb 800 oldal tömény jogszabály. Általában 1.5 hónap folyamatos, otthoni tanulással lehet megcsinálni.

Tudtam, hogy mem fogom tudni megtanulni, max a felét, ezért az Isten segítségét kértem.

3 hétben folyamatosan hálás voltam az 5-ért. Egész nap, 20 percenként hálátadtam, elképzeltem minden egyes másodpercét a sikeres vizsgám napjának, ahogy megkapom a bizonyítványt, ahogy szüleimmel, főnökeimmel, barátaimmal megosztom az örömömet, ahogy este megünneplem, ahogy megköszönöm a vizsgáztatóknak a jegyet, ahogy végig megyek a folyósón boldogan, MINDENT.

A 3 hétben minden nap lefekvés előtt az utolsó gondolatom a hála volt, felkeléskor az első is az volt, ahogy kikelltem az ágyból mindenért hálálkodtam, hogy élek, hogy látok, hogy tanulhatok, hogy boldogok vagyunk stb. amúgy egy nagyon csodálatos időszk volt.

Néha elgyengültem, amikor arra gondoltam, hogy mennyire keveset tudok, (tehát akkor amikor nem a szívemre hanem az eszemre hallgattam) de mindig vissza tudtam zökkenni az Istenhez, és a teljes nyugalomba.

A vizsga előtti hét volt a legszebb. Amikor tudom, hogy 60 százalékát tudom az anyagnak, de ennek ellenére már nagyon vártam a vizsga napját, hogy átérezzem mindazt a csodát amit elképzeltem. Izgatott voltam. Kérdezték, hogy izgulok e már? Mindig kitértem a válasz elől, hogy ne nézzenek bolondnak.

Amikor azt kérdezték, hogy, hogy állok, olyankor azt mondtam, hogy az Isten úgy is megsegít :)

Sokszor elkönnyeztem az örömtől amikor a vizsgám apján érendő örömre gondoltam.

Eljött a vizsga napja.

2 csoport volt. Az egyikben 1,5 óráig tartott egy vizsga, másikban 30 perc. Én a 30 percesbe kerültem :)

Köszönöm :)

A vizsga 3 tárgyból áll. 3 jegy. Nem tételeket húzunk, hanem gyors kis kérdések mindenhonnan, és gyors válaszokat kell rá adni. 800 oldalból kb 500-at tudtam megtanulni. De azért a 500 oldalért folyamatosan tanultam, mindent megtettem érte.

5-4-4-est kaptam. Hihetetlen de a kis kérdéseket mintha az Isten vezette volna, szinte mindet tudtam. Lendületes volt, kifejezetten élveztem a vizsgát. Jó érzés volt megválaszolni azokat a kérdéseket amiket tudtam, és csak olyan kérdések érkeztek amiket megtanultam. Pedig kb 50 kis kérdést kaptam. Külön meg is dicsért a vizsgáztató, hogy egy olyan kérdésre is tudtam a választ, amit nagyon kevesen tudnak.

Plusz én voltam az egyetlen a 7 vizsgázóból akitől nem jogeseten (életbeli szituáción) keresztül kérdezett a vizsgáztató. Nekem ez így sokkal könnyebb volt.

Úgyhogy nagyon hálás vagyok.

Nem vagyok fórumozó, de nekem sokat segített mások sikertörténete, remélem ezzel másnak is adok inspirációt.

Ha el tudsz vonatkoztatni a valóságtól, és 100%-ban a szívedre összpontosítasz, akkor meglesz a szíved által diktált eredmény. Ebben biztos vagyok! :)

Nagyon fontos, hogy a vizsgáért tegyél meg mindent, csak akkor fog sikerülni, ha ezt megteszed, akkor nem fontos, hogy mennyit tudsz, te megtettél mindent, a jó jegy garantált.

Sziasztok

Lenne egy kérdésem.

Elkezdtem olvasni Louis L.Hay Éld az életed c. könyvét.

Megmondom őszintén a sarokba hajítottam. Tele van negatív kérdésekkel, amiket nem tudtam végig olvasni,mert rosszul éreztem közben magam. Olyan volt mintha elkezdett volna rögzülni a rossz.

Van aki közületek olvasta, és hasonlóképp érzett?

Sziasztok!

Az utóbbi időben kezdtem el foglalkozni ezzel a témával. Még nem érzem úgy, hogy mélyen megismertem volna az egészet, de kezdek ráérezni. Az elmúlt sikereimet is pont a vonzással értem el (ezt most ismertem fel). Meg szeretném osztani, hogy mik voltak ezek.

1. Bicikli: az én hobbim a hegyibiciklizés. Elég drága dolog sajnos, de megkaptam, amit akartam. Már 11 éve űzöm, volt több bicajom is. Ősz elején tekertem az erdő szélén a barátnőm bicajával és arra gondoltam, hogy olyan jó lenne, ha lenne egy összteleszkópos bicajom (merev vázas és merev villás volt az akkori bicajom). Ahogy tekertem, elképzeltem, hogy milyen lenne. A bnőm bicaján keskeny a kormány. A számomra ideális bicajon pedig széles. Direkt úgy tekertem, hogy mindkét kezemmel kintebb fogtam a kormányt. Többször is volt ilyen tekerésem és nem stresszeltem vagy görcsöltem. Egyszerűen csak elképzeltem, hogy milyen jó lenne egy teleszkópos széles kormányú bicaj, ilyen kellene nekem, ilyet akarnék, csak drága és nem akarok költeni rá sok pénzt. Erre kb 2-3 hét múlva megláttam egy hirdetést a neten. összesen 57 ezer Ft volt az, hogy lecseréljem a villát, vázat. Ez nagyon jó árnak minősül, így egyből lecsaptam rá. Most a napokban gondoltam bele, hogy pont ilyen bicajom lett, mint amilyet akartam. Rugózik elől-hátul és széles a kormánya (a kormányt kaptam ismerősömtől ajándékba).

2. Barátnő: sokáig nem volt senkim. Nagyon akartam barátnőd, de nem sikerült. Az volt az álmom, hogy egyetemi végzettségű, ugyanolyan szakmát tanuló lány legyen a barátnőm, aki kedves, okos, szép és pontos, precíz, jó tanuló. Volt egy lány, csoporttársam, akinek volt barátja. Egyre közelebb kerültünk egymáshoz, majd kb fél éves igyekezet révén az én barátnőm lett. Az előző kapcsolata megromlott és kiderültek dolgok az előző barátjáról stb. Pont olyan bnőm lett, amilyenre vágytam. Egyetemista, marketinges, okos, kedves, jó tanuló (legjobb tanuló volt az egyetemen a csoportban). Nem vagyok különleges: alacsony vagyok, átlagos a kinézetem, kicsit sportos a testalkatom, nincs különösebb jól öltözöttségem, de mégis sikerült egy szép lányt szereznem, aki nagyon erősen szeret engem. Azért, mert akartam egy ilyen barátnőt.

3. Munka: tavasszal akartam egy olyan munkát, ahol jó dolgozni. Fontos számomra a pénz és a fizetés. Gyakornoki munkára jelentkeztem, végül fel is vettek egy egész jó helyre. A fizetésem nyáron 200 ezer Ft fölött volt (pedig gyakornoki munka). Megkaptam azt a munkát, ami jól fizetett, pedig nincs bennem semmi extra, vagy nem érzem, hogy nagy teljesítményt produkáltam volna az interjúkon, mégis engem választottak, mert épp jó dolgok jutottak eszembe az állásinterjún és nagy fizetést akartam.

4. Szabadidő: a fent leírt munka egyre több lett. Nem volt már szinte semmi időm a munka mellett az egyéb dolgokra. Eredetileg heti 25-30 órát vállaltam be, de a végén már majdnem 40-et mentem, de úgy éreztem, hogy több, mint 40-et kellett volna menni hetente, ahhoz, hogy minden munka el legyen végezve. Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne sok szabadidő, olyan, hogy nem kellene bent szenvedni az irodában, lenne a hobbimra, sulira, egyéb kellemes dologra idő. Nem is volt bennem a pénzveszteség vagy, hogy megszűnik a munkám. Egyszerűen csak a szabadságvágy volt bennem és a pihenés. Éppen akkor értesítettek a munkahelyről, hogy hibásan történt valami és nem kell már többet bemennem (egy külső partnercég hibásan teljesített, de a felettesem váltig állította, hogy nem csináltam meg jól a dolgot és azért történt hiba). Megkaptam a szabadidőt, nagyon jó most, hogy pihenhetek többet és tudok az egyéb dolgaimmal foglalkozni. Ezt akartam, meg is kaptam. Emlékszem, hogy boldogan és jóérzéssel gondoltam a gondtalan szabadidőre. Akartam és megkaptam.

Van több ilyenem is, pl pont akkor jönnek a metrók, amikor leérek a peronhoz (mert azt akarom és hiszem, hogy megint pont akkor érkezik, amikor én). Ezekből azt a következtetést vonom le, hogy nem konkrétan az adott tárgyra kell gondtalanul és boldogan gondolni, hanem az érzésre, hogy milyen lenne, ha… Pl. Milyen lenne, ha lenne egy elöl-hátul rugózó bicajom széles kormánnyal. El is kell képzelni, hogy milyen lenne. Hogy rugózna, hová tekernék ki vele, milyen lenne azzal tekerni, milyen érzés lenne, ha egy olyan bicaj gurulna alattam és örülni, élvezni kell az érzést. Nem szabad kételkedni, nem szabad görcsölni. Türelmesnek is kell lenni, nem azonnal akarni a dolgot. Nem kell mérni az időt vagy figyelni, hogy jól csinálod-e. Csak lazán, nyugodtan, boldogan kell élvezni az érzést, a tudatot. Aztán jönni fog.

Sziasztok!

Vonzás?? Működik!

Sokat gondolkodtam rajta évekkel ezelőtt /amikor megkaptam a Titok c.könyvet majd hamar a film os birtokomba került/ hogy az én életemben van e olyan amit esetleg így értem el .A válasz igen, ami meglepö hogy azonnal jött a felismerés hogy a negativ dolgokat is "magamnak" köszönhetem.

Viszont a pozitívakat is és ebből van több. Párom nem olvasta sem a könyvet sem a filmet nem nézte meg de nála már azt is tudjuk hogy neki szinte mindenhez fél év ag az intervallum ami eltelik onnan hogy elöször azt mondja hogy ezt akarja addig míg megkapja😊 csodálatos dolog. Ez a fél év nagyobb dolgokra vonatkozik/ autó, ház/ de megkapja persze nem ingyrn de addigra megvan a hitel es a kulcsátadás pl. Szóval én nem kételkedem benne hogy amit akarunk azt el is érjük.

Bevonzás(?) Egészen fiatal korom óta nagyszerűen működik nálam, de csak pár éve hallottam ezt a kifejezést.

Én úgy neveztem magamban, hogy „úgy is úgy lesz, ahogy én akarom.” Már alaposan benne vagyok az 50-es éveimben, de most is remekül működik. Nem írogatom a vágyaimat cetlikre, nem meditálok azon, hogy sikerüljön, egyszerűen csak működik, magam sem tudom milyen mechanizmus útján, de azt tudom hogy ez egy nagyon mély és magabiztos érzés (olyan mint a szerelem, a bánat, vagy az öröm, de ez nem múlik el). Egyvalami azonban nem működik, a szerencsejáték. Soha semmivel nem nyertem sem pénzt, sem egyéb nyereményt, pedig próbálkoztam ezzel is. Túl nagy dolgokat soha sem akartam, mivel valójában nincs rá szükségem (pl. tengerparti luxusnyaraló, yacht, ilyesmi), amire viszont szükségem van az minden megvan és ugyanúgy az egész családomnak.

Arra gondoltam, megpróbálok másnak is segíteni a vágya elérésében. Aki megírja az e-mail címemre részletesen, milyen területen próbál „bevonzani” valamit vagy valakit annak megpróbálok segíteni. (lottónyeremény vagy efféle kizárt.)

Ez úgy fog működni, hogy valójában magamnak „vonzom be” a kívánt sikert, (hiszen a levél küldőjét nem ismerem, csak a levelezésen keresztül állunk kapcsolatban) a kívánt siker pedig az lesz, hogy pozitív visszajelzéseket fogok kapni attól, akinek felajánlom a segítségemet.

A teljesülés azonnali, de akár több hét időtartam utáni is lehet. Ezt nem tudhatjuk. Türelmesnek kell lennünk ez sokat segíthet a siker elérésében.

Kérem majd mindenki visszajelzését, hogy mit tapasztalt.

Címem: enumaelis@outlook.hu

Apróbb dolgokat sikerült bevonazanom,és örülök is neki,d a munkát továbbra sem,pedig nem görcsölök,vágyott dolgokra koncentrálok,hálás vagyok mindenért...

Olvasom a könyvet,hálás vagyok azért is.

Valamiért még se sikerül

1. Mert görcsölsz.

2. Mert, bár nem tudatosan, a hiányra összpontosítasz. Magyarra lefordítva: ha a vágyott dologra gondolsz, és szarul érzed magadat (mert nincs meg), akkor a hiányra összpontosítasz. Ha a vágyott dologra gondolsz, és kellemes érzés fog el, mert számodra annyira szuper az az adott dolog, hogy teljesen belefeledkezel a gondolatba, akkor a vágyadra összpontosítasz, és pozitívan vonzol.

Így érthető?

Igen így

már értem.Sikerülni fog hidd el.Szívemből kívánom.

Valamikor kb.5 éve volt egy vetélésem,az első babám volt,nagyon megkinzott a dolog ,fiatal is voltam,naiv is...Aztán emlékszek okt.28.-án mik ki kerültem a kórházból és visszanéztem megesküdtem h jövő októberében itt fogok majd megszülni,igy is volt következő év okt.18.-ára megszültem a fiamat.Pedig nagyon sokan mondták h ez a baba sem fog megmaradni nekem,pl a nőgyógyászom,környezetem d én tudtam éreztem h megmarad.

És valahol azt is tudtam h egy fiam és egy lányom lesz idáig igy is van.Hogy lesz e még azt nem tudom.

Az én négylevelű lóheréim története úgy nézett ki h kimentem a hegy alá és elmélkedtem AZON a dolgon,és mik lenéztem ott volt egy,aztán mik leguggoltam volt még egy és még egy,volt h naponta behoztam egy csomót,lehet hülyeség az egész.Pedig úgy gondoltam ez nem mindennapi dolog,nem mindenkivel fordul elő.

Én sok mindenbe hiszek,pl a sors könyvébe ahogy az megvan irva az úgy kell h legyen.

Sokat álmodoztam még kislány koromba,nehéz időket éltem át anyám mellet,és sokszor álmodoztam h milyen lesz majd ha férjhez megyek,v gyerekeim lesznek v ha már dolgozok...mondtam sok minden bevált cs ez az egy ami nem sikerült,pedig igyekszek és tettem is érte...

Röviden,én Szerbiában élek,Vajdaságban

Úgyh cs ennyi a politikai nézet,szerb az új igazgatóság,d amig a magyar volt és akivel úgy egyeztünk meg h addig dolgozok ingyen még nem lesz lehetőség,d mikor lett volna ő is mást választott...

Amúgy magyar községben lakok,a szerb vezetőségtől sem tartottam m ismertek engem mégis a saját politikai néző pontjukat figyelték,d én még mindig reménykedek abban h valami meg fog változni...