Albérletbe gyereket? (beszélgetős fórum)
Nálam a sorrend a következő volt: szakma, érettségi, munka, házasság, albérlet, gyermek, aki már a saját lakásba született, albérlet, kicsi saját lakás, másfél szobás saját lakás. Autó meg soha nem kellett.
igazad van sok mindenben!
a mi törlesztő részletünk több lenne most mint az albérlet, ráadásul nem sok önerőnk van...még gyűjtögetünk...
remélem a lakásárak tényleg lent maradnak mire oda jutunk mi is hogy vegyünk egyet..:o)
Ez így igaz... Sőt...Nem a márkás holmi a lényeg...Csak sokat azt hiszik, hogy attól "jobbak" mint a másik ember...:-/
Nálunk is hosszas vita előzte meg, hogy albérlet vagy saját lakás jó nagy törlesztővel. Ez csak a magyar lakáspiac meg tulajdonszerkezet sajátossága, hogy mindenki a sajátjában akar (részben kénytelen) lakni. De ez középtávon biztosan változni fog, miért pont nálunk maradna így. Mi most jó magas törlesztőrészletet fizetünk, és egyáltalán nem biztos, hogy jobban járunk, mintha lakásbérletet fizetnénk, ami alapvetően alacsonyabb lenne, rezsit akkor is kell fizetni, és még tudnánk esetleg tartalékolni "jobb időkre". A mostani válságnak az az előnye, hogy kedvezőbb áron lehet lakást bérelni, egy-két év múlva meg kedvezőbb áron lehet majd lakást venni (illetve tulajdonképpen máris, és ez nem fog megállni még egy darabig). CSak az a fontos, hogy megbízható albérletet találjatok, nem fafejű és kiszámítható tulajjal. De albérletet találni bármikor lehet, sokkal egyszerűbb albit, mint lakást cserélni. És így a végső, saját lakás vásárlásához is haladékot kaptok. Szóval ha amúgy minden egyben van, megvan az igazi apajelölt, és érettnek érzitek rá magatokat, nehogy ezen múljon! Tényleg nem jó túl sokáig halogatni, én 35 évesen várom az elsőt, és bizony nem könnyű, nagyon érzem már a kort. Nem beszélve arról, hogy fel is kell nevelni, meg még tesó is kéne neki... Hajrá!
én csak azt tudom mondani, hogy hajrá! babára fel! mindegy az hogy hol laktok, az az Otthon, ahol szeretitek egymást és béke van!:o))))
Nagyon örülök hogy ennyi megerősítő hozzászólást írtatok :)
újfent egyetértek!
persze mindenki szeretné megadni a gyerekének a legjobbat, de úgy is fel tud nőni egy babó, ha nem márkás cuccokban jár...:o)
Szerintem egy nőnek biológiai, és lelki szükséglete hogy anya lehessen, mert mi nem a fajfenntartás miatt szaporodunk, hanem a boldogság miatt, és az anyagi dolgok csak egy ideig jelentenek hátráltatást, utána meg nem olyan fontos az embernek.
Na igen, ez a sorrend nálam is megvolt, de egyre inkább nem érdekel.
ahogy mondod!
persze mi is úgy szerettük volna, mint mindenki más, hogy összeházasodunk, van lakásunk és autónk és jöhet a baba....na, erre várhattunk volna még egy ideig....az eleje stimmel, eljegyzés, esküvő, gyerek....de a lakás és az autó még várat magára, de egy cseppet sem bánom, előbb utóbb nekünk is saját házunk, tudom!
és már én sem leszek fiatalabb:o)))
Na igen, a végtelenségig én sem akarok várni, nem csak arról van szó hogy jövőre 27 éves leszek mert később is lehet szülni, csak már nagyon szeretnék babát, és mi van akkor, ha még nem is jön össze elsőre? Ha nehezen jön az a baba? Ez mind mind idő, az meg csak telik...
sziasztok!
mi is albérletben lakunk lassan már 7 éve és még kb. 4 évig itt is maradunk. ha arra vártunk volna hogy saját házunk legyen, még mindig nem lenne meg a fiam, akit imádok. sőt ide tervezzük a második babát is. semmi bajom az albérlettel, nagyon jó itt lakni, igaz sokat keresgéltünk mire meglett ez az otthon. igen otthon, mert mi nagyon jól érezzük magunkat itt. fundamentát fizetünk, 4 év múlva jár le, akkor remélhetőleg már saját házunk lesz.
sose gondolkoztam azon mi lenne ha...ha minden tökéletes lett volna, nem értékelnénk azt, ami van...
Látod vannak akiknek bejött.
Nincs az albérlettel semmi baj. Otthon saját lakásunk van, itt albérletben lakunk. Mindkettőnek van előnye, hátránya. Az biztos, hogy nagyon kényelmes, hogy ha bármi elromlik, nem nekünk kell intézkedni, az albérlet kezelő cég küld egy szerelőt vagy kicserélteti.
Akkor semmi gond :) Kartondobozt ingyen is kapok bármelyik boltban :)))
Az ember amúgy is megadja annyk a gyereknek amit csak tud. És ha mindketten keresők akkor nem hiszem hogy hiányt szenvedhet valamiben az a kicsi...
...ez mennyire igaz... :-)
Mi is így jártunk... Közölték több banknál is, hogy mit akarunk mi az átlagfizunkkal?! Mondtam a nőnek, hogy ha tudnék félrerakni az extra fizuból, akkor nem jönnék kölcsönért.
A párom a 4. helyen ahol a képünkbe röhögött az üzletkötő majdnem felpofozta, pedig Ő egy igen jámbor ember, még fát is hasogathatnának a hátán...de akkor...úgy kellett lecsillapítanom. :-/
volt egy mondás egy babás könyvben-a baba egy kartondobozban is boldog ha szeretet veszi körül.
Én sem akarok megbánni semmit, ezért jó hogy meg tudok kérdezni másokat is, vagy olvasni saját sztorikat. Örülök hogy neked is jól alakult minden! :)
Én (lassan 29 évvel ezelött) saját lakásba születtem, akkor már anyuéknak volt egy 2 szobás lakásuk majd mikor vettünk egy 3 szobásat megszületett a hugom is, anyu a szüléskor nálam 28, hugomnál 36 éves volt. Én csak azt tudtam egész gyerekkoromtól, hogy fiatal anyuka szeretnék majd lenni és pár héttel a 19. szülinapom után meg is született a kisfiam. Éltünk szülöknél is, albérletben is, de a kisfiam boldog volt hisz együtt voltunk, volt hogy nem maradt sok pénzünk de neki akkor is mindene megvolt (és itt hozzá teszem nem a márkás ruháktól lesz boldog egy kisgyerek) és idövel minden szépen kialakult, saját lakás is lett, mégis ha hiszed ha nem arra az idöszakra emlékszik vissza a legszivesebben amikor pár hétig amig vettünk neki ágyat az apukája kitalálta, hogy aludjunk hálózsákban mind és, hogy az mekkora buli volt söt késöbb is gyakran szeretett volna még lent aludni a földön:-) Soha nem bántam meg, hogy fiatalon szültem és nem saját lakásba!
Főleg a mai viszonyok között, amikor az egekbe szökött mindennek az ára.
Jó ilyen dolgokat olvasni, mert igazolják azt hogy igen is fel lehet nevelni gyereket albérletben is. Már csak a páromat kell meggyőznöm erről :) neki is új lenne ez a dolog, és ő a lakásvásárlást szeretné, de szerintem inkább az apaságtól fél egy picit :)
Mikor mi albiban laktunk nem akartunk gyereket,mert "albérletbe gyereket?".De ma már bánom,sokkal olcsóbb volt az albi,mint most a törlesztő.
Én csak a saját példámat mondhatom el.3 gyereket neveltünk albérletben ,(nem volt egyik sem tervezve)még csak lehetőségünk sem volt akkor azon gondolkodni,hogy saját ház,vagy bármi.
Egyszerűen csak éltünk ,ahogy tudtunk és az adott helyzet miatt hozta magával a többi dolgot,a telek vásárlást,a házépítést,mindent.
Mondjuk azt nem tudom, de én is albérletbe születtem és a tesóm is, 4 éves voltam amikor anyuék vettek fel hitelt és vettek lakást. Köszi a biztatást!
mindegy!az a lényeg,hogy nem szabad kétségbe esni,ha jön a gyerek!ha albérletbe akkor oda.régen sem volt jobb a helyzet!talán annyival,hogy jobb eséllyel indultál albérlet után egy tanácsi lakásért.:)
Na igen, többen könnyebb, több felé megy a fizetnivaló. A húgomék is albiban laknak, nekik sajnos elment a baba (nekik is az első lett volna) és ők anyumékhoz mentek volna. De ők mindannyian Pesten laknak, engem a vidéki élet megfogott, itt van a munkahelyem, és a párom is itt dolgozik, szóval nekem nincs megadva ez a lehetőség. 18 évesen jöttem vidékre, azóta albizom, és rájöttem, egyedül nem megy csak egy darabig, főleg egy fizetésből.
én is a volt kolléganőmmel lakom.+ a gyerekem:)
További ajánlott fórumok: