Szülni 40 felett (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Szülni 40 felett
Köszönöm nektek a bíztató szavakat!
Mézgapaula Nem szedtünk szteroidokat,azért ajánlotta a mddőségi klinikán a doki egyből a lombikot,mert "tutira" akart menni ,hiszen minden eredményünk jó és nem vagyunk összeférhetetlenek sem .
Tina70 Jártunk már Szovátán és más gyógyvízes fürdőben is ,tényleg már mindent megpróbáltunk.
CsengiBoti Természetesen már a legelső lombiknál ,sőt mindegyiknél újra és újra olvastam a Titok c. könyvet...sőt sok már egyéb pozitív gondolkodásra bíztató olvasmányon is túl vagyok.
Sorra szülnek az ismerőseim ,sőt azok gyerekei akik korban akár az enyémek is lehetnének....
Persze vannak gusztustalan érdeklődők / miért nem szülsz már?, ketyeg a biológiai órád,szülnöd kéne, nektek mikor lesz már gyereketek?.../ Persze nem tudnak semmit arról ,hogy mi mindent megtettünk már ,de ez nem is tartozik az ilyen "kedves" emberekre...akik nincsenek semmire sem tkintettel...
Na majdcsak lesz valahogy ,itt a Tavasz ...hátha...
Mindenkinek sok jót kívánok !!
Szia Tünci!
Miért javasolták nektek a lombikot, ha minden rendben van mindkettőtöknél? Nem lehet, hogy külön-külön minden rendben van, de esetleg van valami összeférhetetlenség, azért nem sikerül? Immunológiai vizsgálatok is voltak? Vagy adtak valamilyen szteroidot a lombikok előtt/alatt?
Elnézést, ha volt már ezekről a kérdésekről szó.
Én is 42 éves vagyok és 1 hetes a kisfiam, szóval biztatnálak, semmiképp ne add fel! Többé-kevésbé nálunk is minden rendben volt, mégis csak inszeminációval sikerült, de spontán ciklusban, mivel nekem is rendben volt a peteérésem, stimuláló hormonokkal nem engedtem magamat bombázni.
Szia Tünci!
Adnék-adok én lelki segítséget,bízz magatokban és a születendő gyermeketekben,talán ez a legfontosabb.
Én 40 éves elmúltam,mikor megszületett a kislányunk,szerencsére inszem és lombik nélkül,spontán,bár a doki azt mondta nem lesz.
Biztosan sokmindent kipróbáltatok,de lehet a legegyszerűbbet nem. Én ezt javaslom: lúgosítás mindkettőtöknek. Minden nap 1 kk szódabikarbóna + citromos víz napi 1-2 liter 1 hónapig min. Lakmuszpapírral ellenőrizzétek a pisit!
Egerszalókot is javaslom a megtapadáshoz,a gyógyfürdőt,ha lehet 2 hétvégét is abban a hónapban. :)
Nekünk meggyőződésem,hogy ezek segítettek.
Remélem és kívánom,hogy Nektek is :)
szia :) A helyzetem még csak kicsit sem hasonló a tiédhez,de tekintve,hogy két fiam után volt 2 spontán vetélésem és egy missed ab-om,kicsit át tufom érezni a helyzetedet...
A 2.vetélés után a körülmények miatt nagyon padlóra kerültem,és mindennél jobban szerettem volna egy kisbabát...Ekkor ajánlotta egyik ismerősöm a Titok c.könyvet / filmet.Megtanított pozitívan gondolkodni,elfogadni és soha fel nem adni.Akkoriban többször megnéztem.lelkileg nagyo n sokat jelentett...
Sokat kértem, a magam módján imádkoztam,és HISZEM,hogy valahol,Valaki meghallgatott.
Április 2-án lesz 1 éves a mi legkisebb Kincsünk <3
Nézd meg,nem kerül vagyonokba,nem mérgezed magad,de talán segít...
Mielőbbi Kismamiságot !!!
Sziasztok !
42 éves vagyok és még mindig várom a csodát....
3 inszemináció , 5 lombik kezelés után is...
Mindenféle vizsgálatokon voltunk már a férjecskémmel és mindent rendben találtak mindkettőnknél.
Ittam-szedtem már FLP termékeket /kész vagyont költöttünk rá!/, de próbáltuk Gyuri bécsi teáit,méhpempőt,vitaminok,clostilbegytet,ovu tesztet,talpmasszázs...szóval rengeteg mindent..
NEM akarunk több lombikot,mert nagyon megviselt lelkileg minket az a sok csalódás. Na és minek mérgezzük magunkat ha állítólag makk egészségesek vagyunk?!!
Minden hónapban van peteérésem,menszeszem.
A lombikok során is nagyon szép tüszők-petesejtek lettek /4-7 db!/ és mind meg is termékenyült.
De valahogy a megtapadás nem sikerült eddig.
Még pozi tesztem nem volt a 42 év alatt..
Néha azt érzem elég ,feladom...
De valahol a vállamon a kisangyal azt mnodja SOSE adjam fel.
Vállalkozók vagyunk ,sok a stressz is ,próbáljuk de nem tudjuk nagyon csökkenteni / ha másképp nem csak úgy ,hogy min.2-4 hónapra száműznénk magunkat a férjecskémmel telefon,internet nélkül egy lakatlan szigetre :) - na persze ez lehetetelen :( /
Nem tudom kihez,hova forduljak már ....
Adjatok egy kis lelki segítséget...
Szia(sztok) !
Bár nem 40 felett,de a 3.babámat 2013áprilisban 37,5 évesen szültem.A terhességem (mindhárom)maga volt az álom,annyi árnyékolta csak be,hogy a 3.kisfiam előtt volt 2 spontán vetélésem és egy missed ab-om :(
Ezek miatt jobban aggódtam (sokáig úgy mentem uh-ra,hogy engem ott biztosan kinevetnek majd,hogy mit keresek én ott,ha nincs is baba a pocakomban),igazából nem is éreztem magam terhesnek...Még akkor sem,mikor már mocorgott,olyan hihetetlen volt az egész.Lehet,hogy ez így bután hangzik,de így éreztem...
A magzatvíz vételt nálam is megcsinálták,na ettől nagyon féltem.Nem a fájdalomtól,hanem a vetélési kockázattól.De minden rendben volt,és egészséges kisbabám született.
A szülés sem volt nehezebb (és könnyebb sem),mint az előzőek,de ha tehetném,bármikor újra kezdeném ;)
Boldog babavárást,gyors és könnyű szülést!
(Ja,és mindhárom babámat indították,az elsőt 41+4,a másikat 39+5 -itt volt egy kis gond,azért nem várta ki a doki a 40+valamennyi napot-,a harmadikat 40+6 napra)
Te aztán nem vagy egy idegbeteg típus!:-) Drukkolok, hogy minden rendben legyen.
40 év felett sokan rutinszerűen ("megelőzésre") felírnak progeszteront az első trimeszterben, de lehet, hogy 8 hetesen már ezt sem fognak.
Aztán a genetikai vizsgálat, de gondolom, ebben a témában már kiművelődtél az előzőnél. Én nem csináltattam kockázatbecslést, egyből a szúrásra mentem, de ezt is mindenki másképp kezeli. Ha nem vállalod a kromoszómavizsgálatot, a dokid valszín aláírat veled egy ezt igazoló nyilatkozatot, hogy védje magát egy esetleges pertől, mert a kockázatbecslés ugye nem 100%-os.
A terhességi cukorbetegség esélye is állítólag nagyobb, nekem 3x volt cukorterhelésem, most a harmadiknál már kicsit emelkedett a terhelt cukrom, de még nem a határérték.
Na ezért nem akartam panaszkodni, hogy nehogy bárkit is elijesszek:-(
Biztos vagyok benne, hogy nem a korom miatt viselem rosszul, egyszerűen a szervezetem ilyen, ez nem jelenti azt, hogy ti is így jártok:-)
Előtte nem volt betegségem (a nőgyógyászati problémáktól eltekintve), nem volt túlsúlyom, nem volt magas vérnyomásom, igaz, ezek most sincsenek.
Nagyon minimális az esély, hogy valaki még ilyen rosszul legyen! De ma eddig pl. tök jól érzem magam, alig fáj, és már látom a fényt az alagút végén:-) A tartós fájdalom nagyon képes befolyásolni az ember agyát, legalábbis az enyémet.
Fizikailag nem bírom a terhességet, illetve nem olyan az egész, amire számítottam, és ez persze a lelkiekre is kihat. Az első 3 hónapban nagyon rosszul voltam, mint egy halálos beteg, úgy éreztem magamat, mindig azért küzdöttem, hogy a következő reggelt megérjem. Aztán nagyrészt végig többé-kevésbé fáj, feszít a hasam, kb. a 24. héttől elkezdődtek a medencecsonti fájdalmak, amiktől járni alig tudok és fekve is nyüszíteni tudnék. Ez 2-3 hétre abbamaradt, az volt a terhesség legszebb időszaka:-)
De igazán nem szeretnélek elijeszteni, kicsi az esélye, hogy egy problémamentes terhesség után te is így járj. Engem csak az bosszant, hogy láttam néhány korombeli barátnőt, ismerőst, akik teljesen jól viselik, pedig alapban strammabbnak tartom magamat náluk. Én, aki annyira szerettem túrázni, most 100 méter megtétele közben sírni tudnék, az első emeletre felvánszorogva pedig majdnem megfulladok.
De kizárt, hogy ez így maradjon, már csak egy kis idő és minden szép lesz és jó:-)
Köszi szépen!:-)
Én is azt hittem fél évvel ezelőttig, hogy strapabíró vagyok, de most már el tudom képzelni magamat idős koromban, hogy pl. majd nem tudok futni a busz után, és hogy háromszor is meggondolom, hogy felmenjek-e a lépcsőn. Csak reménykedni merek, hogy szülés után visszaáll a szervezetem, mert ha így maradok, akkor a gyermeket sem fogom tudni ellátni. Emiatt sajnos a tesó projekt is ki van zárva, pedig még közvetlenül a teherbeesés előtt is kettőt terveztünk.
De nálad úgy tűnik, nincs ilyen probléma, szóval hajrá, minden oké lesz!:-)
Igen, de ha 6 éves voltál, akkor gondolhatta a beszóló illető, hogy nem tegnap szült az anyukád (hanem 6 éve), ergo nem 40 évesen lett volna nagymama, hanem 34 évesen, az meg már egy kicsit fura kell, hogy legyen. (Te ha látsz egy 40 körüli nőt 6 év körüli gyerekkel, azt hiszed, a nagymamája?) Valszín anyukádat többnek nézte 40-nél. Vagy csak egyszerűen bunkó akart lenni veled valamiért.
De ezért ne az anyukádra neheztelj:-)
Nem 34 volt akkor, hanem 40 körüli mikor beszóltak neki.
Nyilván nem 20 évesen sírtam el magam hanem 6 voltam kb. és mikor azt mondja egy kis liba, hogy "neked milyen öreg az anyukád,miért ilyen öreg?" az egy gyereknek rossz
Persze ma már letojnám.
Ne haragudj, de azért 34 évesen nem általános, hogy nagymama legyen valaki vagy nagymamának nézzék. Lehet, hogy anyukád már 25 évesen sem volt olyan fiatalos, de attól még a te anyukád, a beszólogatókkal meg nem kell foglalkozni.
Nekem mondjuk mind a mai napig az a fura, ha egy bakfis 25 éves már "anyuka". Gyerekkoromban mindig azt gondoltam, hogy az anyukák "nénik", majd akkor leszek anyuka, ha én is néni leszek. Hát ez az idő még mindig nem jött el, de már nincs hova tovább várni:-)
Szia!
Én holnap leszek 42 éves és március végén fog születni az első gyermekem. Konkrétan a terhességet borzasztó rosszul viselem, de ezzel nem mindenki van így, sőt. Szerintem ha 41 évesen jól bírtad, miért lenne probléma 1 évvel később?:-) Te magad vagy rá a legjobb példa, hogy mire számíthatsz, hiszen 1 éve már végigcsináltad ezt.
Engem anyukám 34 évesen szült, és hányszor mondták neki hogy a nagymamám. Boltban is, az óvodás társaim is. Emlékszem egy lány úgy beszólt hogy sírtam. Mert akkor voltunk kb 6 évesek, anyum már akkor 40 volt, a kiscsaj anyja meg 26-28 körül.
Igaz lassan 25 éves leszek, akkoriban még nem tolódott ki ennyire a szülés mint manapság. De mi kilógtunk a sorból anno.