A férfiak és a nősülés (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A férfiak és a nősülés
Én egy részt nem igazán értek. Tehát fogadjam el, hogy a párom elmegy "vadászgatni" (=dolgozni, vagy bármi mást), én otthon mossam addig a gatyáját. Ha megunta, elfáradt, haza jön, kifújja magát, majd másnap újból színre lép, és én legyek a gondos, megértő feleség. Pláne ha tényleg lenne valami, akkor is csak tűrjek? Mert ez a természet rendje?
Még jó, hogy a Párom szerint, ha a férfit megcsalják, az óriási szégyenérzettel párosul(talán akkor fordítva is így gondolja), és mondtam is neki, hogy én hűséges vagyok, de ha ő nem lenne az, lehet ott hagynám. Valamit valamiért. Nem szabad mindig elfogadni, mert ez nagy férfi ösztön. A nőknek is kell a visszajelzés, de még mindig kevesebb nő lép félre, mint férfi.
Én nem általánosítanék, hogy a szerelmes férfi ne akarna nősülni. Legfeljebb azok a férfiak, akik nem biztosak a párjukban. De, szerintem a nők is kétszer meggondolják, ha nem biztosak a párjukban.
Vagy minket elvakít a pasi?
de különben az, hogy a férfiak ilyen életfelfogásban élhetik le az életüket szerintem annak köszönhető, hogy a társadalom megkülönböztetett figyelemmel bánik velük
ugyanolyan végzettség és szakmai tapasztalat mellett ,magasabb beosztás,ugyanolyan munkakörben magasabb fizetés és persze a végén magasabb nyugdíj ugyanazon ledolgozott évek alapján(ennek okaiba most ne menjünk bele)
ezek a tények eleve kiölik belőlük az alázatot,előidéznek egy sor olyan helyzetet, hogy hozzájuk kelljen alkalmazkodni és ne nekik kelljen másokhoz
érdekes, hogy ugyanazon tulajdonságok egy férfinél pozitív megítélés alá esnek egy nőnél viszont negatív,pl egy férfi törekvő, egy nő csak karrierista lehet
szóval a nő nem tehet mást, mint azt, hogy a társadalomban betöltött szerepéből,amely erősen másodrendű igyekszik kihozni a legjobbat és életközösséget létrehozni egy elsőrendűvel
ha nem akarnád nő létedre igába hajtani a fejed,akkor te vagy a vénlány,a kékharisnya és mi a pasi facér,nőtlenszabadpréda,agglegény, még ez is olyan szépítő kifejezés, nem ám öreglegény.))
El tudom képzelni, hogy igazad van.
Egyébként valahogy meg tudom érezni, ha valaki még nem volt nővel, de azt nem tudom megmondani, hogy miből. Talán nem olyan dörzsölten viselkedik, mint a többi.
Ez tetszik, amit írtál!
Ki tudja, az a szegény 40-en túli mit élt át gyerekkorában!?
Majd csak talál egy "áldozatot"!
Na, ki vállalkozik!?
NEZZUK A POZITIV OLDALAT.
-NEM KAP NEMI BETEGSEGET
-NEM FELEJTI EL A HAZASSAGI EVFORDULOT
-NINCS AKI MEGCSALJA,ES O SEM ESIK KISERTESBE
-NEM KOLT OVSZERRE,FOGAMZAS GATLO TABLETTAKRA
Nem vág ide, de eszembe jutott erről egy vicc: 3féle nő létezik!
1:aki facér
2:aki nagyon facér
3: és aki él-hal a facér
Háááááát... megpróblom nem magamra venni! :(
Szerintem kb pont ugyanannyi nő él házasságban, mint férfi. Vagy tévedek? Nekem is volt 1-2 csalódásom, de azért nem általánosítok! Szerintem másnak sem kellene!
Tehát a férfiak, amit nem tudnak lemérni és kiszámítani, az nem is létezik számukra. Magabiztosságuknak talán az az oka, hogy nincs bennük elegendő élet iránti alázat (az a fajta, amely a nőkben túlteng), és saját képességeik felmérését illetően is túlzásokba esnek. Nem hisznek az intuícióban, és a szerencsében sem. Úgy vélik, sikereiket önmaguknak köszönhetik, életüket saját maguk tartják a kezükben – és nem a sors irányítja.
Ugrás a teljes írásra: A férfiak és a nősülés