FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Népi hagyományok, szokások, babonák

Kategória: Összes fórumtéma » Egyéb témák » Minden más

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2
39. tinendo2008-08-15 09:15
Ma van Nagyboldogasszony napja.
Ezen a napon Mária mennybemenetelét ünnepli az egyház. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

38. dzsudzsy2008-08-11 17:52
Befogadtam egy fekete macskát.Én abban hiszek, hogy szerencsét hoz. Remélem nincs rossz tapasztalatotok :)))))


37. tinendo2008-08-04 15:08
:(
(válasz kistarsoly 36. hozzászólására)

36. kistarsoly2008-08-03 23:17
ezt a tüsszentős dolgot én is észrevettm..JAJJ ÉS SAJNOS MENNYIRE IGAZ...de ez még felvan osztva ám orákra is..az sem mindegy h dél e vagy dél u-án tüsszentessz,...a lényeg én szombaton "hapciztam" sajnos...máskor vissszatartom:-s
(válasz tinendo 7. hozzászólására)

35. kistarsoly2008-08-03 23:14
Icus erröl még nem halottam de érdemes utána járni!

34. tinendo2007-09-05 17:04
09.01. Egyed napja:
Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekérrel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkezdődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következtetnek: ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés.

09.05. Lőrinc napja:
A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A "lőrinces" dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények meg-állnak fejlődésükben, és a kígyó odvába bújik.

33. vidra2007-07-01 08:48
Ha kéményseprővel találkozol szerencséd lesz! --De hol vannak ma már kéményseprők?????

32. LoLiNa2007-07-01 07:15
engem minden pók megtalál, akkor marhára szerencsés leszek? :D

31. Icus2007-06-21 07:05
Egy ismerősnek, most temették az apukáját, amikor a vej odament az aposa sírjához és beledobott egy száll virágot a sírba, akkor, ugyan azzal a mozdulattal lerepült az újjáról a karikagyűrűje és bele esett a sírba. Most mindenki meg van ijedve a családban, mert azt gondolják, hogy ez valami szőrnyűséget jelent, ami a családban fog történni. Szerintetek ez mit jelent a néphít szerint?

30. szilike*2007-04-12 18:21
Apró babonák:
Veszekedés lesz,ha kiömlik a paprika.
Szerencsét jelent,ha a pók este leereszkedik valakire.
Örömet jelent,ha a bal szem viszket,de ha a jobb szem,akkor bánat.
Fogfájás ellen jó,ha bal lábbal kelünk.
Váratlan vendég jön,ha kés vagy az olló megáll a padlóban.
Szerencsétlenséget hoz,ha pappal találkozunk.
Hamisságot hoz az emberre az opál.
Nem szabad megköszönni a gyóygszert,mert nem használ.

29. tinendo2007-04-05 07:00
Április 6. - Vilmos napja:
Időjárásjóslás kapcsolódott ehhez a naphoz a Szerémségben. Azt mondták, ha e napon esik az eső, akkor szűk lesz az esztendő.

28. tinendo2007-03-16 07:08
A tél végén és a tavasz beköszöntével sokan küszködnek fejfájással az időjárás ingadozás miatt.
Íme néhány hasznos tanács a fejfájásra:
- nyers, sós krumpli borogatást tegyünk a homlokra, halántékra, majd jó melegen be kell bugyolálni.
- Nyers tormareszelékbe jó nagyokat beleszippantani
- Szárított, aprózott macskagyökérből készített teát igyunk
- Egy-egy nadájt (piócát) ragasszunk a nyaki ütőérre, ha megszívta magát megszűnik a fájdalom.
- Minden nap többszöri hidegvizes lábfürdő, ajánlott
- Reggelire csak tejet, estére csak kamilla teát fogyasszunk
- Meleg sót helyezzünk homlokunkra
- Szárított, olajban áztatott ibolyával kell kenegetni
- 1 dl sósborszeszben 10 szem törött kendermagot 3 napig állni hagynunk, leszűrjük, 1 pohár tejbe 3 cseppet teszünk, naponta fogyasztjuk
- fejre, halántékra szeletelt uborkát kell tenni
- késhegynyi szénné égetett nyárfaport kevés vízzel bevéve megszünteti a fájdalmat
- fésülködés után a fésűben maradt hajat el kell égetni
- hidegvizes kendővel szorosan át kell kötni a homlokot
- törött borsot kell szippantgatni
- ecetes vízzel, vagy tiszta ecettel kell dörzsölni a halántékot
- diófa, birslevél teát kell inni
- javasolt a fokhagyma, soványhús, sótlan étel fogyasztása
- kifacsart céklalevet igyunk többször napjában.

27. V.Tina2007-02-06 12:46
Balázsjárás, Gergelyjárás (február 3, március 12)
Balázs-napi szokás a balázsolás (Balázs püspök ünnepe): a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.
Balázs (a diákok patrónusa) és Gergely (I. Gregorianus pápa) napja volt az iskolások ünnepe. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

26. V.Tina2007-02-06 12:46
Farsang (Vízkereszt - Hamvazószerda):
A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A XV. század óta szólnak az adatok a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. A XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek és a Húsételek tréfás küzdelmét is.
Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a Mohácson lakó délszlávok csoportos busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busóálarcot eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteniük, a legények másfajta álarcot viseltek.
Az farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jeleneteket is előadnak, ilyenkor kerül színre a tréfás halottasjáték vagy lakodalom is. A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugatdunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. A kidöntött fát húzták végig az úton a leányokból, legényekből álló párok. A menet közben bohókás esküvő játszódott le. A rönkhúzást olyankor rendezték meg, mikor a községben abban az évben nem volt lakodalom.
Régebben az ország sok részén szokás volt húshagyókedden a pártában maradt leányokkal tuskót húzatni.
Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is.
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni. Szatmárban pl. kongóztak: húshagyókedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk.
Zoborvidéken a farsang utolsó előtti vasárnapját Talalaj-vasárnapnak (talalaj-vasárnapi énekek), míg farsang vasárnapját Sardó-vasárnapnak nevezték (sardózás).


25. tinendo2007-01-06 11:54
Pedig a vízkereszt jan.6- án van. :))
(válasz Icus 23. hozzászólására)

24. Icus2007-01-06 06:29
Tegnap péntek volt és végig tüsszögtem a napot. Randi, sem volt, a lotton sem nyertem.
(válasz tinendo 7. hozzászólására)

23. Icus2007-01-06 06:25
Én is úgy tudtam, hogy vízkereszt jan. 06.-án van. De, minap határozottan letorkoltak, hogy vízkereszt vasárnapját mindig a pap hírdeti ki, mert ezt a napot karácsonytól számítják.
(válasz tinendo 22. hozzászólására)

22. tinendo2007-01-06 00:10
Vízkereszt (január 6):
A vízkereszt, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, míg a farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (Húsvét előtti 40. nap), a nagyböjt kezdetéig tart.

Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár - a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt. A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Ma is szokás még a vízkereszt napi házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felirja a G-M-B betűket és az évszámot. A Nyugati egyház számára a vízkereszt a karácsony zárónapja. A keleti egyház - a Julián naptár szerint vízkeresztkor ünnepli Krisztus születését. Náluk ez a karácsony napja. Az ortodox családoknál - a hagyományok szerint - a betlehemi jászolra emlékezve - szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen hálnak az éjjel. Másnap délután a gyerekek - a katolikusok a háromkirályjáráshoz hasonlóan - kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához.

21. tinendo2007-01-05 18:06
Újév napja (január 1):
A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló pásztornépeknél a két időpont jelentőségét növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek, "európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés (a frissen öntött ólom formájából jósolnak), a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve).

20. tinendo2007-01-05 18:06
Aprószentek napja (december 28):
Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják a lányos házakat, és szép, régies dallamú ének kíséretében korbácsolják a háznépet. A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak. A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság történetét a legényavatás tényével. A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt egy pohár borral, utána kiadós ivás következik, majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez az ünnepélyes fordulója.

19. tinendo2007-01-05 18:05
Hejgetés (dec.31 - Moldvai csángók):
A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló "bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

18. tinendo2007-01-05 18:05
A regölés (december 26):
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. Nyelvészeink szerint a regölés név finnugor eredetű, és etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regelő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.
A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek. Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is.
A regölés első kutatója Sebestyén Gyula volt. Nem volt zeneértő - fonográffal vette fel az énekeket. Mások - főként Lajtha László - jegyezték le őket.

17. Magdala2007-01-03 17:21
Szerencsehozó étkek:

A malac, azaz malacsült

Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek.
Franciaországban a puhára párolt sertésfület felgöngyölítve, hagymás csicseriborsóval tálalják. Németországban bőrös sertéssültet kínálnak balzsamecetes lencsével. Olaszországban tradicionális szilveszteri étel a Zampone con lenticchia, a csülök lencsével.

A lencse

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.
Ugyancsak bibliai történet az éhes Ézsaiásé, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.

Sógoréknál, Ausztriában hagyományos szilveszteri fogásnak számít a disznóorr lencsesalátával. A rémisztőnek hangzó fogás természetesen csak az orr hátsó részét, a puha húst jelenti, amelyet zöldséges lében főznek meg. Hozzá friss reszelt tormát és tökmagolajos, fokhagymás, ecetes lencsesalátát kínálnak. Szilveszterkor pezsgővel, más alkalmakkor sörrel öblítik le. A főtt – gyakran füstölt – fejhús mustárral és hagymás-ecetes burgonyasalátával körítve szintén közkedvelt, hagyományos újévi fogás.

16. Magdala2007-01-03 17:19
• Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

• A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

• Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, hogy ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amikbe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazta a jövendőbeli nevét.

• Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

• Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.

• Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

15. Magdala2007-01-03 17:18
• A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken – ezek szerint Budapesten is – szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

• A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

14. Magdala2007-01-03 17:17
Magyar babonák:

• Egy középkori babona szerint ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.

• Ne feledjük, hogy tilos baromfihúst ennünk, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.

• Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

• A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani.
Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere.

• Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”.


13. tinendo2007-01-03 17:05
Bocsika, hogy eddig nem írtam, de nem voltam gépközelben.
A folytatás most következik:

Karácsony:
A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben városon jelent meg először, Erdély néhány megyéjében még a háború alatt is újévkor, az "aranyos csikó" hozta a gyermekeknek az ajándékot.
A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik, amelyek a XI. századtól kezdve az istentisztelet részét képezték. A XVII-XVIII. században főként iskolások és laikus vallásos társaságok előadásairól szólnak a tudósítások. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot. A jó-rossz, szegény-gazdag ellentét igen egyszerű, szemléletes formában mutatkozik meg a játékokban. A tréfát a pásztorok szolgáltatják, akik félreértik az angyal latin szavát. Tudatlanok, de jószívűek, és csekély javaikból szívesen adakoznak. A betlehemezést szintúgy, mint másféle színjátékos szokásokat adománykérő formulák zárják le.
A betlehemes játékok mellett ismerünk más, helyi elterjedésű paraszti misztériumokat és moralitásokat is. Ilyen volt pl. a Paradicsom-játék, amely Ádám-Éva napján a bűnbeesés történetét adta elő.
Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése (pl. Somogy megyében szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták).
Az ország sok részében karácsony böjtjén a csordás egy csomó vesszővel végigjárta azokat a házakat, ahol tehenet tartottak. A gazdaasszony annyi vesszőt húzott ki a csomóból, ahány tehén a háznál volt, és megcsapkodta a csordás lába szárát.

12. BaloghneAdri2006-12-15 09:50
Luca naptól karácsonyig figyelni kell minden nap időjárását, minden nap a következő és egy hónapját jelenti. Tehát, amilyen idő lesz ezekben az időkben, olyan idő lesz jövőre. Mármint a népi hagyomány szerint.

11. tinendo2006-12-13 08:51
Ma Luca napja van, a hagyomány szerint ekkor álltak neki a Luca székének, aminek karácsonyig el kellett készülnie.

10. tinendo2006-12-07 10:31
Lóhere és patkó
A négylevelű lóhere évszázadok óta a szerencse jelképe, amit egyfelől ritkaságával, másrészről kereszt alakjával (ördögűző) magyaráznak. Már a görögök is amulettként hordták. A papok azt állították róla, bármilyen betegséget meggyógyít. A britek még többet képzelnek e növény hatalmáról: szerintük megtalálóját képessé teszi arra, hogy a dolgok mögé lásson. Kelta eredetű hiedelmek szerint nagy szerencsét jelent a talált és a hét szeglyukú patkó. Sikere a feltételezések szerint sarló alakjával magyarázható, amely a kelták Holdistennőjét idézte, valamint azzal, hogy vasból készült, amelyet szelleműző fémnek tartottak.

1 2