Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Anyós-rémálom! Avagy: sárkányok márpedig léteznek! fórum

Anyós-rémálom! Avagy: sárkányok márpedig léteznek! (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Anyós-rémálom! Avagy: sárkányok márpedig léteznek!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
2014. aug. 3. 21:28

nem csak az anyosnak...az egész családnak.

közvetlen vagyok...ez lett a vesztem...

2014. aug. 1. 07:27

én is hamar megnyiltam az anyosnak...

ugorjunk is egyből az első legfájóbb dologhoz: mikor szóba jött a baba téma hogy ha esetleg. fogi mellett teherbe esnek (anyukám ígyett terhes öcsémmel úgyhogy előfordulhat)

szóval hogy nem vetetnem el!

erre felhaborodott az anyós meg ap após hogy hogy.képzelem én azt? el kell vetetni!!!

2014. márc. 11. 11:46
Milyen jó hogy nincs anyósom :)
2014. márc. 10. 20:44
Én megoldottam: elváltam:)
301. lavanda
2013. jún. 3. 20:18

Lányok!

Azt nem tudom, hogy én milyen anyós leszek, de, hogy milyen nem leszek, azt tudom.

Ezzel azt hiszem, el is mondtam mindent!

300. agi512
2013. máj. 30. 12:55
Anyósom a szemembe mosolyog, a hátam mögött pedig mindennek lehord, A nagyobbik fiamat kéthetente egyszer átviszi magához öt percre, és akkor sem ő vigyáz rá, hanem a fodrász venégei, meg a tök dilis kislánya. (a férjem huga az anyja állandó verései miatt depressziós nyugtatókat szed, és időnként bekattan). Egyszer amikor átvitte a szomszédba (a szomszédnak az én fiammal egyidős a gyereke, de nem igazán kedveli etgymást a két fiú, és nem egyszer összeverekedtek már, éppen ezért megtiltottam, hogy odavigyék) az én fiam kimotorozott a főútra, nem sok kellett hozzá, hogy elüsse az autó, a gügye lánynak pedig még csak az sem tünt fel, hogy felkapom a gyereket és hazaviszem. Amikor a férjem elmesélte a történetet az anyósom csak annyit reagált: "na és akkor mi van?" Az meg a másik, hogy a rokonok hívnak fel engem, hogy az anyósom szerint el kellene válnom és örökbe kellene adni a rokonoknak a fiaimat. A kissebbik fiam most hat hónapos, de neki anyósom még a nevét sem tudja, soha nem is látta, de fotó az kellett volna neki, hogy legyen mit mutogatni. Vissza hallom a faluból, hogy ő így szereti az unokáit meg úgy szereti, e azt nem értem, szembe lakunk egymással, e még a fejét is elforítja amikor elmegy a kerítés elött, nemhogy bejönne megnézni az unokáit. Ráadásul a postás hiába más a címünk mégis hozzá viszik ki a leveleimet, és visszatartja őket, a multkor úgy dobott be nyilvánosan egy számlámat a sárba, hogy már két napja lejárt a tizenöt napos határiő. Nem tudom hogyan lehetne végre valahára leszerelni, ha valaki tu akkr segítsen. A férjemre nem számíthatok, mert ő ma összeveszik velük holnap meg náluk ebédel, és neki is tömi a fejét az a rohadt kígyó, mert egy ilyen ebéd után miníg belémköt minenért, és az anyja szavait használja.
299. f64f0d9a69 (válaszként erre: 298. - Kicsilány0890)
2013. márc. 31. 14:28

" A költözés még várat magára de talán az lehet a megoldás a problémára!"


Ez bizony!

Minél előbb, annál jobb!

Ne túl közel...

2013. márc. 31. 14:23
Sziasztok! Végső elkeseredésemben kerestem fel a blogot, mert egyedül nem tudom megoldani ezt a problémát. Igy sem oldódik meg, csak látom, hogy nem vagyok egyedül a problémámmal, ami persze sovány vigasz. Nálunk teljesen jól indult minden, de ahogy teltek a hónapok anyós egyre érdekesebb lett, egyre többet bánt meg, persze ha kérdezzük Ő nem érti a problémát, mert Ő semmit nem bántó szándékkal mond. Csak éppen nem tudok olyat tenni ami neki megfelelő lenne. Felmerült az összeköltözés, természetesen érdekes reakciót váltott ki belőle, hogy felnőtt a gyereke és el kell engedni. Szerintem ez valahonnan tudat alól jön neki, hogy kigyilkol idegileg, mert ha ez összejön, akkor Ő boldog lesz, nem kell tartania attól, hogy el kell velem engednie a gyerekét. Ez érdekes dolog, de gondoltam lenyelem, engem nem igy neveltek, a szüleim nem csüngnek rajtam, felnőttem és elfogadták, hogy el kell mennem nincs más választás. Nem is érdekelne hogy bánt egyébként, mert sok dolgot tudok tolerálni... egy bizonyoson kereten belül, de az hogy minden kettesben töltött estére, napra generál nekünk egy problémát ( nem bántó szándékkal...legalábbis ezt mondja) na az már kicsit sok. Nem kérem, hogy örüljön a helyzetnek, csak azt hogy fogadja el. Nem értem miért jó bántani a másikat és nem azt nézni, hogy adott esetben mi a jó a gyerekemnek, hanem azt lesni, hogy hogyan tudok keresztbe tenni úgy hogy én jöjjek ki jól az egészből. Az utóbbi időben szinte rendszeressé vált, hogy úgy meg tud bántani, hogy a lelkem szakad ki a helyéről! Próbáltuk vele megbeszélni eddig eredménytelenül, mert ő nem is érti, hogy mivel bánt engem és a legtöbb esetben a nehogy már ez bántó legyen mondattal lezárja a történetet. Szerintetek mit lehet csinálni ilyen esetben? Mi már azt hiszem mindent kipróbáltunk. A költözés még várat magára de talán az lehet a megoldás a problémára!
297. Pimpa78 (válaszként erre: 296. - 3f2a864951)
2013. jan. 8. 15:34
Igazából,párom maga mondta,hogy neki rám van szüksége,és neki is elege van az anyjából.Erről ennyit.:)
296. 3f2a864951 (válaszként erre: 288. - Pimpa78)
2013. jan. 8. 08:01
Ez lenne a legrosszabb, amit tehetnel. Sosem szabad odaig jutnia a dolgoknak, hogy egy ferfinek valasztania kelljen az anyja es a csaladja kozott...
295. Pimpa78 (válaszként erre: 294. - Jackie92)
2013. jan. 7. 11:44
Én is azon vagyok már,hogy szépen kiosztom,aztán ha párom nem áll ki mellettem,akkor menjen...nem is kár érte.Az én életemet nem fogja elcseszni egy anyós.
294. Jackie92 (válaszként erre: 288. - Pimpa78)
2012. dec. 11. 10:08

Nálam majdnem teljesen ugyanez a helyzet, csak mi még jegyesek vagyunk. Én mindenben béna vagyok, én semmit nem tudok jól csinálni, ha fia ugyanúgy csinál valami mint én akkor is én hülyén csinálom a fia meg jól.A súlyomat kritizálta állandóan, egyszer szinte hisztizett ezen, ordítozott, mint a fába szorult féreg, hogy én akkor is nagyon sovány vagyok, ehez hozzá kell tenni hogy ugyanakkorák vagyunk csak ő el van kicsit hízva. Gyűlölöm, mert ha békesség van mindig keresi az alkalmat, hogy belém kössön. Egyszer elmondtam neki a véleményem és akkor is mindenki mellé állt, párom meg nem mert semmit szólni. Ehez még hozzátartozik, hogy mindig neki van világfájdalma és mindenkire kihat, és még nekem mondja, hogy nem kell a hangulatomat rányomni másokra.Rajtam soha nem lehet észrevenni, ha nincs jó kedvem én akkor is mosolygok, anyós meg csapkodja az ajtót meg püföli a tányérokat, emg bunkózik. Apóssal sokat veszekednek, de nem ám neki mondja meg, hanem én vagyok mindenért a hibás.Komolyan néha elképzelem, hogy hogy fel tudnám képelni ezekért.

Párom dolgozik egyedül, se após, se anyós, de mindig kritizálnak minket mindenért, pedig párom és az én pénzemet is mindig elveszik.Anyós két éve nem dolgozik, de fel van háborodva hogy mindenki segge ki van nyalva.Na most ő egy hónapban egyszer-kétszer főz, meg heti egyszer kitakarít.Ráadásul én is mindent megcsinálok.

Sajnos még nincs pénzünk elköltözni, emrt nem találok munkát, de már nagyon nehezen bírom.

Utálom az anyósomat, egy velejéig romlott ember. és próbálja a kapcsolatomat a fiával tönkretenni.

293. belladonna3 (válaszként erre: 1. - 9242a6388c)
2012. nov. 27. 06:06

„Emlékezzünk arra, hogy szabadon tudomásul vehetjük és feladhatjuk érzéseinket, és szívünk joga nem feladni őket. Amint megvizsgáljuk a „Képtelen vagyok rá” kijelentéseinket megállapíthatjuk, hogy azok valójában „Nem akarom”-okat takarnak.

Mindez nem azt jelenti, hogy el kell engednünk a „Nem akarom”-nak köszönhető negatív érzést. Teljes mértékben jogunkban áll, hogy elengedését megtagadjuk. Szabadon ragaszkodhatunk a negativitáshoz, amíg csak akarunk. Nincs olyan törvény mely kimondaná azt, hogy fel kellene adnunk. Szabad emberek vagyunk. Viszont nagy különbséget jelent a magunkról alkotott elképzeléseinkben az, ha ráébredünk, hogy az „Én nem teszek meg valamit” egészen más érzés, mint azt hinni, hogy „Én egy áldozat vagyok és képtelen vagyok rá”. Például, ha úgy akarjuk, választhatjuk azt, hogy utálhatunk valakit. Választhatjuk, hogy hibáztatjuk őket. Választhatjuk, hogy a körülményeket hibáztatjuk. De legyünk tudatában és vegyük észre, hogy ezt a hozzáállást szabadon választottuk, így ez egy magasabb tudatszintbe, ennek következtében nagyobb erő és kiválóság állapotába helyez minket, mint az, hogy az érzés tehetetlen áldozatai vagyunk.”


/David R. Hawkins/

292. klenca (válaszként erre: 278. - ANAEL777)
2012. nov. 27. 00:42
Juj!
291. klenca
2012. nov. 27. 00:39

Hááát, eddig röhögtem a Kiajóanyós-aporhanyós viccen, de most úgy látom, csak akkor szabad a párommal folytatni, ha anyós porhanyós lesz.


A történet hosszú, nem untatnék senkit. A pénztárcámban turkál, nem szó szerint. Mit vettem az én bevételemből, mire költöttem a fia pénzét, számoljak el neki vele, így rendelkezik, úgy rendelkezik, a mondatai ezzel a fordulattal kezdődnek: azonnali hatállyal kérem....

Szóval anyóscsömöröm van rendesen. Pedig nem is igazán az anyósom, mert sosem volt a fia a férjem.

Hja, s a fia mellesleg alkoholista, s nem fékezi, hanem itatja. Azt hiszem jobb távol tartani magam tőle.

2012. szept. 15. 13:57
Sokkal rosszabb helyhzetben vagyok, mivel nem tudom, mit kezdjek vele. Folyton segíteni akar: amikor nem kell, akkor is itt van, és megnézi: elég jól ügyelek-e az unokára, eég rendezett-e a lakás? -Röhögnétek, hogy hozzám képest egy szemétdombon él- Tudom, hogy nálam nem lehet a padlóról enni, de mégis takarítva van minden. Nincs élére állítva az összes könyv, és nincs hetente portalanítva minden. Ennyi a nálam lévő retek.Beengedném bármelyikőtök szemrevételezésre nyugodt szívvel. Takarítok én, de közben bevétel miatt éjjel kötök, hímezek, vagy épp festek. 3 órákat alszom.Van belőle bevélel-csak annyi, hogy a számlákat fizetjük, meggazdagodni sosem fogunk- De ez nemn érdekel senkit, csak a kritizálnivaló.
289. Pimpa78
2012. szept. 15. 11:12
Párom párszor már megmondta neki hogy vegyen vissza magából,de nem érti a lényeget,elkezd sírni és akkor párom már kenyérre is van kenve.Nekem meg elegem van...
288. Pimpa78
2012. szept. 15. 11:11
Én is utálom az anyósomat,teljesen belemászik az életünkbe,mindent tudnia kell rólunk részletesen,próbál minket irányítani,engem állítólag nagyon szeret,de azért nálunk is érvényes a hasonlat,ha én azt mondom fekete,ő azt mondja fehér.Én semmit nem tudok jól csinálni,bármit teszek-mondok az ellenkezője e a helyes szerinte.Páromnak megjátsza totálisan a mártirt,ő meg meg is eszi ....most komolyan elgondolkoztam,hogy válaszut elé állítom a páromat,vagy én vagy az anyja.nem fogok elviselni tovább azt hogy az anyja a hátammögött kibeszél mindenkinek(hallottam vissza ezt azt),hogy folyton megaláz.Elegem van belőle.Totálisan bénának hisz engem és a lányomat is,aki nem a fiától van.
287. Cicu88 (válaszként erre: 284. - Gmy1)
2012. aug. 31. 14:08
ez durva..ilyenek ezek az anyósok..
286. Cicu88
2012. aug. 31. 14:07
utálom az anyósomat,az agyamra megy
285. salabakter (válaszként erre: 284. - Gmy1)
2011. nov. 25. 11:56
És te ezt most honnan tudod?
284. gmy1
2011. júl. 29. 23:47
Ma engem is kiakasztott anyósom,felhivta a sogornőmet aki a lánya és mindenféle" szépeket és jókat" mondott rólam és egy közeledő szülinappal kapcsolatban.Úgy felhúztam magam,hogy egésznap a hatása alatt voltam.Milyen szarkavaró ha nekünk mesél a sogornőmékről ilyenek-olyanok,ha meg nekik mesél mi vagyunk a fekete seggűek.Ez borzasztó.A férjem mármint a fia már csak legyint ,de én ezt nem tudom ilyen könnyen kezelni.Ki vagyok még most is bukva.Nem összetartja a családot hanem szét szakítja,teljesen.De ezt már megtette, mivel nem vagyunk jóban a sogornőmékkel.Szerintem ez is az ő műve.Bocs ha valakit feltartottam.
283. bd49b7914f (válaszként erre: 281. - C1e9612cd3)
2011. jan. 21. 18:34
Mi hatalmas piros szivecskés garnitúrát kaptunk két éve :-). Egy fokkal jobb, mint a macis, de nem használjuk. Ez már inkább az intimitásba való belemászás szerintem. De lehet, hoyg én vagyok túl rigolyás.
282. ANAEL777 (válaszként erre: 281. - C1e9612cd3)
2011. jan. 21. 15:15

Atya ég!!!!!!!!!!!!! Macis???? nem is értem!!!

Nagyon durva hogy így viselkedik, és az a baj, hogy nem tehetsz ellene semmit, hanem el kell fogadni, mert párod anyja. Mindenhol ezt az infót kapom, csak az a kérdésem, hogy ők miért nem tudnak elfogadni minket???? A tisztelet és az hogy valaki normális nem korfüggő!! És tök mindegy hogy mennyi idős viselkedhetne veled normálisan.

Én sem megyek fel mostanában, párom megígérte, hogy csak ünnepekkor kell mennem. Nem beteg, eddig is tudta, hogy ezzel elüldöz minket, de nekem betelt a pohár, nem is a pohár, hanem a kád!!!!! :) Na szóval leírtam magamban és nem fog érdekelni. Én ettől a kapcsolattól pozitív dolgot nem sokat kaptam, én sem fogom az energiámat erre pocsékolni. AZt is olvastam valahol, hogy az ilyen anyósok, a gyermekeik és azok párjaik energiájából töltekeznek, Azzal, hogy a zsarolással a figyelmüket kiharcolják és ezáltal kapnak energiát. El is hiszem, na de az én energiámból egy szemet sem kap!!!

281. c1e9612cd3 (válaszként erre: 279. - ANAEL777)
2011. jan. 20. 16:34

:)))) hát igen... a kiakadás.... én is kerülöm már a vele való találkozást.

Most karácsonyra tudod mit vett a kicsi fiának? :) MACIKÁS ágyneműgarnitúrát!!!!! :D Basszus!!!! 30 éves embernek??????!!!!! Bolond ez!!!! Nagy macik vannak rajta, meg cumisüveg, és játékautó motívumok..... No comment... Ha vki azt mondja rá, h ép elméjű, akkor annál is baj van az emeleten.....

280. c1e9612cd3 (válaszként erre: 277. - ANAEL777)
2011. jan. 20. 16:30

én ahirtelen változás miatt gondoltam betegségre.... Nem lehet, h ő megtudott vmit?

Vagy lehet, h csak megérezte, h eltávolodtok tőle?

279. ANAEL777 (válaszként erre: 276. - C1e9612cd3)
2011. jan. 19. 16:45

Folyamatosan akadok ki azokon amiket írsz!!!

Együtt kell aludnia párodnak az anyjával???

Nem akarlak megbántani és okoskodni sem, de ez ellen csak a párod tud tenni. Mégpedig úgy hogy megszabja a határokat. Igenis a szerelmével, azaz Veled kell aludnia, nem pedig az anyjával, nem 1 éves. Borzalmas hogy ezek az anyósok mikre nem vetemednek. A lényeg, hogy párodnak kell határozottnak lennie. Szerintem mindegy hogy az ember 6 vagy 76 éves, akkor is meg lehet neki mondani ami a szívünket nyomja, ha pedig nem érti meg akkor ennyi, nem kell sutba dobni az önérzeted, hanem igen is tisztelet tudóan meg kell húzni a határvonalat. Ez a telefonálásra vonatkozik. Egyszer egy héten, értessétek meg vele, hogy saját életetek van. Este tudtok együtt lenni, mert dolgoztok...ja és ne számoljatok be neki mindenről, mert az visszaüthet...

Én valahogy így próbálok cselekedni...

278. ANAEL777 (válaszként erre: 260. - C1e9612cd3)
2011. jan. 19. 16:33

Most olvastam amiket írtál....és hát padlót fogtam. Hogy lehet ilyen valaki???? Pedikűrözni, meg lábat mosni??? El sem hiszem... Nálunk is voltak ám sztorik. Elutaztunk egy romantikus wellness hétvégére párommal. Már utazás előtt mondta a kedvesemnek, hogy fáj a szíve (egyszer volt szívinfarktusa). Párom mondta, hogy akkor nem utazunk el. Azt mondta " mindegy menjetek csak, majd összeesem az utcán és meghalok, hagyjatok csak egyedül". Na elutaztunk, és egész hétvégén ezt nyomatta, bement a kórházba egy nap után hazaküldték, hogy túlreagálta...

Csak azt utálom, hogy nem én tehetek arról, hogy mindenkit elüldözött a környezetéből és egyedül van, és hát persze mindenbe bele kell szólni. Úgy hív a hátam mögött, hogy bárónő...:) Na hát ez van, ja és elakarunk költözni, és hát, persze ki van akadva és persze csak is miattam megyünk (nem azért mert hát az ember ugye nem akarja egy garzonba leélni az életét, ha gyereket szeretne egyszer).....na tudnék mesélni.....de gondolom Te is..:)

277. ANAEL777 (válaszként erre: 276. - C1e9612cd3)
2011. jan. 19. 16:24

Szia,


Nem tudom, ha súlyos beteg lenne, akkor arról már tudnánk. A párom azt mondta, hogy régebben is makacs volt, de akkor legalább értette, ha valakit megbántott (persze nem kért elnézést, meg nem vallotta be), de ma már nem érti ezt sem. Más dologban ott van az agya, politikában, vagy a napi dolgokban, akkor azt nem tudná megérteni, hogy valakit megbánt? És hirtelen megváltozik,én ebben nem nagyon hiszek, de lehet igazad van. Csak nem tudom mit kéne tennem, mert már nem tudok kedves lenni vele....

276. c1e9612cd3 (válaszként erre: 274. - ANAEL777)
2011. jan. 18. 23:22

nem lehet, h beteg lett? Mert az bizony hozhat pálfordulást egy embernél, ha megtudja, h súlyos beteg....

Vagy a 74 évével dementis, stb. ?

Ha ő maga nem mondja el, lehet érdemes lenne felkeresni párodnak az anyja háziorvosát!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook