Autizmus - Naná, hogy Esőember! (beszélgetős fórum)

A kocsonyás dolog és a rántáscsomó, szoros nyakú póló stimm :) De mindenkinél más bogarasság lehet. Ha gondolkodom, lehet, aminek nem tulajdonítottam jelentőséget eddig, azoknak igenis van jelentősége.

Súlyossági fokok is vannak. ÁÁÁ! A fene se tudja.

Nekem két gyerköc van az egyik fiú a másik lány

Mindkettő érintett , a lányom aspi róla 11 évesen derült ki a fiamról már 3,5 évesen .

A fiam olyan mintha "összerakták" vólna apai ágon a nagyiból és nagybácsiból, anyai ágon meg a húgom és az Én nagybátyámból.

Nincs jó magyar megfelelője , de valami olyasmi lenne hogy, Szociális és egészségre nevelés .

Ebbe minden bele tartozik külön rész a nagyobb auti gyerekek szexuális oktatása.

11 fejezete van

Tulajdonképpen vizuálisan tanítja meg a gyerekeket mindenre ami fontos az életben , amit egy NT gyerkőc is tanul , de Ő többet eltud tanulni a környezet megfigyeléséből is .

Ez egy nagyon nagy anyag 6 éves kortól tanítják az autikat Angliában ebből az anyagból. Mindenkit a saját szintjéhez mérten.

Elég sok furcsaságunk van, apának is és fiának is teleírhatnék egy A4-es lapot, apa például bizonyos szavakat nem szeret, ételeket, aminek nem szilárd az állaga az nem jöhet szóba, például a kocsonyás dolgok, vagy nem bírja a nyers tojás látványát, az ételekbe ne úszkáljon semmi, pl. tejföl, vagy rántáscsomó, meg ilyenek,

nem szerti a masszírozást, órát, nyakláncot nem visel el magán, szoros nyakú pólót.

Nem szeret írni, viszont imád olvasni, utálja a tömeget, a zárt helyeket stb.

Megőrül, ha átrendezek valamit, fiókot, bútort, előre meg kell beszélni mindig holnapra, hétre, hónapra mi a TERV, ami nálunk már szállóige..

hát hirteken csak ennyi apáról...

Tudod mi a fura, hogy a párom ugyanígy van...

Ő sem szereti, ha hozzáérnek a lábujjához, sőt, amikor beteg mindig azt mondja fáj a bőre, ne érjek inkább hozzá, mert tényleg fáj, én meg csak csodálkoztam 20 évig a furcsaságain...

Aha! Pont erre szoktam én is gondolni, még jó, hogy nem sűrűbben kell vágni, mert attól totál kész lennék. Legtöbbször akkor csinálom, amikor alszik, de ha nem elég mélyen, akkor érzékeli. Ma reggel viszont rászántam magam, mert tegnap elmaradt. Hát, majd negyed órámba került az, a pár perces munka.

Ha símogatom a talpát - azt nagyon szereti - akkor is a lábbujjait ki kell hagynom, nem érhetek hozzá. Nem tudom, miért van így, elég érdekes.

Olyasmi ez, mint egy fogyókúra. Reklámoznak valamit, ami nagyon hatásos, hamar hoz változást, mindenféle különösebb erőfeszítés nélkül. Az emberek nagy többsége azonnal ki akarja próbálni, kerül amibe kerül alapon. Nos, adott a gyermekünknek egy betegsége/fogyatékossága (ki hogy gondolja). Mi a legfontosabb egy szülőnek? Az, hogy a gyermekét egészségesnek tudja. Hát ez az, ami hiányzik, ez az, amiért mindent megadna a szülő. Mindent. S itt jön stresszoldó, aki ezen változtat, megadja azt, amiben eddig nem hittünk.

Hoz példákat is, akikkel a kezeléseket végzi, milyen javulást tapasztaltak a szülők. Szkeptikusok vagyunk, mivel tudjuk, nem gyógyítható. Az idő nekünk dolgozik, talán tényleg úgy van, ahogy ő írja.

Értem, akkor nagyon tájékozott lehetsz!

Én nem tudtam erről a fogyatékosságról korábban szinte semmit, míg a nagyobbik fiamnál tapasztaltam furcsaságokat. Ő most 15 éves. A kisebbel is gond van sajnos. Két külön apától. Genetika? Én hordozok valamit? Amikor gyermekvállalásra adtuk a fejünket senki nem gondolta, hogy ilyen előfordulhat. Nem volt senki a családban se testi, se értelmi fogyatékos. Miért pont én? Ezen volt időm gondolkodni a 15 év alatt. Azt hiszem ha kardomba dőlök, nem változik semmi, sőt....talán ezért vagyok ezen a földön átutazóban, hogy ezt a feladatok valahogy megoldjam.

Egyébként mi az az angol kifejezés amit írtál?

6,5 ÉVE VAGYOK AZ AUTIZMUS ÚTJÁN.

1 évet önkénteskedtem a Vadaskertben az auti részen. Sokmindent láttam. Voltam szülőképzéseken , előadásokon.AOSZ elnökével , kapcsolatban vagyok .

Gyógypedünk kinn volt KÜLFÖLDÖN a legutóbbi auti konferencián , ahol elmondják az új felfedezéseket módszerek.stb.

Hidd el ha lenne valami "átütő felfedezés" amitől a fiamnak mondjuk javulna a beszéd értése , rugalmatlan gondolkodása , érzékelése stb. már réges régen csinálnám.

Egyenlőre ami nagyon hasznos az a Ö.T.V.E.N , angolul a P.S.H.E .

Ez sokat segít neki, hogy megtanulja az "életet" .

Vadaskertben van előadás róla, reméljük megjelenik hamarosan magyarul is.

Ez a túlérzékelésük miatt van.

Az auti csoportban 5-en jártak.Mind az 5 gyereknek volt problémája a körömvágással.Két gyerkőcnek a hajmosással is.

Fiam , azt mondja, hogy neki fáj ! Szerintem ha nem is szószerint fájhat , de biztos kellemetlen érzés neki, mert most 9 múlt a kezén engedi végre , de a lábán nem .Mindig könyörgésre és jutalmazás igéretére engedi .

Azonkivül , nagyon érzékeny a bőre is , épp hogy hozzá érek és az már neki csikizés bárhol.Hajmosás , fésülködés , már megy neki egyedül, ha Én nyúlok hozzá azt mondja fáj .

Az Én fiam lábához biztos nem tudna senki nyúlni , max ha 4-en lefognánk de arról meg szó nem lehet .

Világos volt, csak nem volt pontos. Olyan, mint az autizmusról a félismeretek. Inkább negyed.

Én sem kezdek el szakérteni a hiperaktív fórumon, pedig találkoztam már hiperaktív emberrel. Még beszéltem is vele. :) De egyik gyerekem sem hiperaktív, így nem sok mindent tudok erről az állapotról. (Vagy betegségről, ha neked jobban tetszik ez a megnevezés.)

"Egyébként ha utánanézel, kiderül, hogy senkinek nincs tapasztalata autista és hiperaktív gyerekek kezelése terén, mert el sem vállalják. "

Én azért csak lovagolnék a szavakon: tegyük bele, hogy talpmasszázst illetően. Mert azért sokan sokféle autistával foglalkoznak hazánkban is. És tapasztalatuk is van. Igaz nem a masszírozást tekintve.

És bocs, ha szőrszálhasogatásnak tűnik, de a fiam mellett megtanultam figyelni a részletekre, mert neki számít a pontos megfogalmazás. :)

Nem mondta hogy mind ilyen, csak hogy általában.

Egyébként ha utánanézel, kiderül, hogy senkinek nincs tapasztalata autista és hiperaktív gyerekek kezelése terén, mert el sem vállalják. Nappal ébren nem kezelhetők, éjszaka alvás közben meg nem csinálja senki. Külföldi tapasztalat van, be is linkeltem, de úgy tűnik, nem tartott számot érdeklődésre.

Az én fiamnak semmi gondja sincs a körömvágással, és a hajmosással sem. Ezért is írtam, hogy nem egyformák. Ő nem extrém érzékeny erre, de van aki igen. Csak náluk szerintem nem lehet általánosítani. Ha stresszmasszőr csak egy olyan kisfiúval találkozik, aki annyira érzékeny, mint a ti gyerekeitek, attól még nem mondhatja szerintem, hogy minden autista ilyen.

Ismétlem, nem az eljárással van gondom, hanem a véleményem szerint fennálló ismerethiányról.

Elismerem, hogy egy stresszoldás mindenkinek jót tehet, én örülnék egy ilyen eljárásnak a magam részéről, elég stresszes az életem. :)

Zuhannyal mossuk, mert nem hajtja hátra a fejét, de az arca elé kell tenni egy pelenkát, mert az is fáj, ha belemegy a víz a szemébe.

Hajszárításkor megint jön a tekeredés, mert az is csiklandozza.

Nem vágja, RÁGJA! Hiába mondom, hogy ne csinálja, fogja magát, elbújik, és folytatja tovább.

A hajmosás nem akkora gond már, mint régebben. Inkább az a baj, hogy annyira csiklandós, hogy összevissza tekereg közben, és attól félek, hogy beveri a fejét a csempébe vagy a kád szélébe.

Jajj, mi ott még nem tartunk!

Hajmosást hogy oldjátok meg?