Autizmus - Naná, hogy Esőember! (beszélgetős fórum)

Ezek szerint ti simán lerajzoljátok és nem csereberélgettek?

Olyan már volt, h lerajzolva magyaráztuk el neki a napokat és hogy melyik nap rajzolunk neki zászlót. Akkor épp ez volt a mánia és kijelöltunk neki egy napot.

Megőrülök az állandó kereséstől. mindig vmi eltűnik,a kicsi fiam ül a babérjain és dirigál, h merre keressem. na, bekeményítettem és most csak az van meg, amit vissza tesz egy kosárba, ami a kacatjanak van. persze ellenkezett, de most már kisebb a balhé.

TSMT mi 6 v7 tornát csináltunk végig, ebből 4-et a BHRG-nél. Elégedettek vagyunk. Már csoportéretté nyilvánítottak. HRG-vel fogunk próbálkozni.

Mi is tsmt-zünk, ez a 3. hetünk.

Nálunk észrevehető a változás, ilyen rövid idő után is. A fiam többet beszél, eseményeket kommentál, dolgokat próbál elmesélni. Igaz, helytelen ragozással, leginkább csak szavakat egymás mellé illesztve és gyér szókinccsel, de feltűnő a különbség a néhány héttel ezelőtti "beszélőkéje" ls a mostani között! Remélem beindul szépen lassan a beszéd! Az első tréningünk 8 hetes, itt még nekünk, szülőknek kell aktívnak lenni, a gyerek pedig élvezi a lengetést, forgatást, ugrálást, stb.. :)

No igen, ha valami eltűnik, az katasztrófa. Nálunk is volt, hogy órákig kerestünk valami kis mütyürt, de nálunk igazán akkor volt égszakadás-földindulás, mikor valamelyik pohár eltörött. Attól teljesen kiakadt, ezért egy ideig csak olyan poharakat használtunk, amiből több is volt, és akkor mondtuk neki, hogy várj, leviszem a pincébe és megragasztom. A cserepeket kidobtuk, és hoztuk a másikat, hogy látod, megragasztottuk. Mert neki nem volt jó másik, vagy új, neki pont az kellett, ami eltörött! :D

De van remény, ma már nem akad ki emiatt, csak aggódik, nehogy eltörjön, de ha el is törik, nem sír már.

Az eltűnt dolgokat is megszokta, csak sokszor kérdezi, hogy tényleg elkeveredett? Nem lesz meg? De nem hisztizik igazán már. Az idő segít ezen is. :)

Mi se csináljuk "rendesen" a napirendet. Amikor kéne, én azt szoktam csinálni, hogy két A4-esre reggel felrakom a napirendet. Úgy egymás alá, vonalakkal elválasztva.

Ezt kiragasszuk az ajtóra. A hívóképek neki se szükségesek, (én ezt elsőre nem is értettem, de már megy :-))de ha valamit elvégzett, fogja a filctollat, és ő maga áthúzza.. Egy-két nap után rászokik.. Aztán van, hogy elfelejtődik egy időre.

Ez a tevékenységváltás hisztijein tud(hat) segíteni, de az a helyzet, hogy hiába, ha rossz jön, ő ugyanúgy hisztizik napirenddel is.. De nem is ez nálunk, ami rossz, mert ezt még valahogy átugorjuk..

Hanem az olyan kis hüleségeken való hisztik, amiket nem tudsz kivédeni. Múltkor este eltűnt a legóautó egyik kis lámpája.. No azon két órás, remegős-bepisilős hiszti lett.. Meg elég sok ilyen hasonló van. Ezeket kivédeni se lehet..

Meg a piac, a büdi, a tömött busz.. De az se mindig.. Ott számít a motiváció. Ha a papához megyünk, akár fürtökben is lóghatnánk a villamoson, mint 60 éve, az se zavarná..

az auti.hu-n le van írva, hogyan lehet oda csatlakozni.

amúgy a boardmakercshare.com oldalon van fent, amit Szanya írt. De ahogy néztem, csak belépett tagok láthatják a mi általunk feltöltött anyagokat. Van fent folyamatábra, napirendi kártya, érzelem ábrák, folyamatábrák, szabályoldalak, és feladatok is.

Angol nyelven egy csomó anyag van fent, mi magyarul töltöttük fel a dolgokat. Mindenkinek ajánlom ezt az oldalt, csomó hasznos mindenféle van fent. Letölteni nem lehet boardmaker program nélkül, de azt hiszem simán ki lehet másolni word-be a képeket.

Rutin: kiraktuk egy mobil csíkra a képeket, és ő szedte le őket. Egy két napig kellett csak, aztán már tudta a sorrendet. Nem kellett jutalmazni, neki nagyon tetszett, hogy leszedegetheti.

Napirend: ki van rakva a napi program, vagy csak amit tudok belőle. Megbeszéljük, aztán mikor programváltás van, mondom neki, hogy tudod, ennek most vége van, következik a másik program. Könnyebben vált, nem hisztizik, hogy de még ezt vagy azt akar a játszón, vagy de még maradni akar az unokatesónál. Vagy nem akad ki, hogy miért nem mamához mentünk, mikor arról is szó volt, miért mentünk előbb boltba.

Ez a napirend segíti a feladatozást is. Ha benne van a napirendben, nem mondja olyan határozottan, hogy nem akarja. Ez is egy rutin, könnyebben beszáll a dologba.

Hetirend: csak annyi, hogy ovi, játszótér, mama, fejlesztés. Mivel ezek minden héten összevissza változnak, a fejleswztés viszont állandó, így előre látja, hogy kb mire számíthat. Vagy beleteszem, ha mennek valahova az ovival, vagy színház lesz, vagy utazunk, és akkor mennyit fogunk ott aludni. Ez az ottalvást segíti, nem kezd el egy este után sírni, hogy menjünk haza.

Ezt is lehet leszedősen, nekünk csak egy excel táblánk van, de ezt is tudja kezelni.

Az én fiam viszonylag enyhének mondható, neki ez a rendszer megfelelt. Ha nehezebben fogadja el, vagy nem érti a dolog lényegét a gyerek, akkor szerintem jobb, ha tartod magad a szabályos kivitelezéshez. Én is csak azért csináltam így, mert a gyógypedünk is azt javasolta, hogy alkalmazhatom a gyerekre szabva, kicsit módosítva.

Köszönöm a válaszokat.

Szanya, Honnan lehet leszedni ezeket? Hol van ez a csoportotok?

Remélem nem jön nálunk komolyabb rosszabbodás se az ovitól, se az 5-8 éves kortól. Ő rengeteget fejlődött az elmúlt 1 évben, s talán naivan azt hiszem, hogy mindig fejlődni fog.

Akkor hogy csináltad? Kiraktad a szükséges kártyákat/ábrákat és mutattad, hogy mi miután következik? Egy idő után berögzült? Jutalmaztad? Nagyon nem vagyok képben,pedig olvastam róla, de egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy segíthet.

hetirendbe mit ábrázolsz?

Én reggel elmondom neki, aznap mi fog történni és elfogadja, megérti.

Hisztiben hogy segíthet?

Mi használtunk egy időben napirendet, de mi nem teljesen szabályosan. Hívóképet nem használtunk, és nem is szedegettük le. Inkább csak amolyan tájékoztató jellegű volt. Illetve mikor esti rutint alakítottunk ki, akkor használtuk ezeket első körben, majd el is lehetett hagyni, mikor már betanulta. Hetirendet is használunk, mikor szükség van rá. Mostanában nem használjuk ezeket, mert a nyár nagyon kiszámíthatatlan volt. Majd oviban megint előveszem.

Nekünk segített.

Szia,

szerintünk is enyhe eset. Ő simán elvan egy 26 fős ovis csoportban 9 órát. Sőt, mindenkit (óvó nénik) az ujja köré csavar. Igazából "viselkedészavarai" vannak. Ezen a hisztiket, sikításokat, dühkitöréseket kell érteni, főleg akkor jeletkezik, ha NEM -et mondok. Tegnap is pl. nem vettem meg neki egy játékot, amit ő kinézett a kirakatban. Ebből egy fél órés műsor lett. Viszont nem vagyok biztos benne, hogy nem csak a mi bosszantásunkra sikít, hisztizik.

Próbálunk türelmesek lenin vele, de ez néha fogyó eszköz nálunk.

Vannak letapadásai, ajtózást, kapuzást szereti, de talán mostanság enyhülő tendenciát mutat.

Evésnél már nem veszem figyelembe, hogy nem eszik meg mindent, mert én is válogatós vagyok.

Este későn alszik el, megvan a rutinja, mint pl most is kijött még egyet pisilni, utána visszamegy és elalszik. Ez minden egyes nap így van. De csak itthon, a nagyinál vagyunk, akkor ez kimarad.

Beszéde jó, ki tudja magát fejezni,de a ragozás nem mindig megy. IQ-t mértek neki. Túl jó lett :)Érzelmeket tud kifejezni, meg is nevezi őket. Mi is tanítottuk, de a testvérétől is látja.

Idén nyáron 7 éjszakát töltött nagyszülőknél nélkülünk és nagyon élvezte. Mikor hazahoztuk, este sírva fakadt és közölte, hogy neki hiányzik a mama. Ezt ekkor hallottam Tőle először.

Igazából néha elbizonytalanodunk, de amikor mindenki rosszabb periódusban van, akkor a napirendért kiáltok. Még sosem készítettünk, el sem tudom képzelni, hogy tudna segíteni, pl. a hiszit terén. Akinek erről van tapasztalata, akkor szívesen venném. Gyakorlati leírást is. Tervezek menni újra S.Anna előadására, de amikor a hívóképekről esik szó, akkor újra elbizonytalanom, hogy erre nekünk valóban szükségünk van?

Szóval néha úgy gondoljuk, hogy sima 4-5 éves gyerekként viselkedik... Igazából az zavar, hogy nem tudunk kérdéseket feltenni senkinek.

Jelenleg logopédushoz jelentkezünk be, HRG-t szeretnénk, de 14.45-re nem tudom odavinni az uszodába, mert dolgozom. Bízom benne, hogy később lesz majd a csoport...Szárazföldi csoportba is tervezik őt rakni a BHRG-nél. Ott kognitív terápiát is javasoltak, de erről sem tudtam sok mindent összeszedni. Szívesen veszek tapasztalatokat e téren is.

Szép estét!

:)

örülök, hogy tetszett az ovi. Melyik intézméyn ez?

Csajok, ez az ovi meg, amiben voltunk délelőtt, szuper lenne..

Istenien képben vannak autizmusban, és ahogy meglátták a fiamat, meg elolvasták!! a diagnózist rögtön mondták, hogy őt az utánzás, meg az echolálás miatt nem is a magatartászavarosokhoz tennék, hanem máshova..

Sőt, még az is lehet, hogy felvennék az autizmust az alapító okíratba... (Persze nem csak miattunk, hanem más is van így..)

De szerintem nagyon tetszett nekik a "szőke", meg én is.. Mert állítólag "nagyon tájékozott anyuka vagyok, akivel látszik, hogy lehet együttműködni"...

Olyan ritkán dícsérnek.. úgyhogy még talán leírom egy párszor, és kinyomtatom több példányban..

De nagyon sokat tőletek tanultam.. :-))

Nálunk az most a legnagyobb baj, hogy ő se tudja kifejezni, lekezelni a legkisebb konfliktust se, még akkor se, ha mellette ülök, és közvetlenül segítem.. Csak ő sajnos kitör, és üt válogatás nélkül mostanában..

Nagyon féltem a testvérei testi épségét...

A többi nagyjából stimmt..

Valahol az is mérője a súlyosságnak, meg az auti és az autisztikus közti különbségnek, hogy mennyire gátolja a napi létezésben, menniyre bír megmaradni egy "normál" közösségben..

Nekem is most 5,5 éves, és határozottan rosszabbodtak a dolgok az utóbbi pár hónapban. Igaz, nem ment oviba, ami szerintem neki nagyon rossz volt..

De azt is mondják, hogy ez az 5-8 év a nagyon gáz, és utána az "enyhébb, meg aspi" esetek ugrásszerűen javulnak.. Nyilván, ha még teszünk is ezért, az még jobb..

A súlyosságra: igen, ilyen kis korban nehéz ezt megmondani.. Inkább később, hogy hova jutott, milyen suliba tud menni, stb.. De még ez se biztos, hogy mérvadó.. Attól, mondjuk hogy mondjuk egy aspi elvégez ez infókart valahol, és keres egy milliót egy hónapban, még nem biztos, hogy rendesen el tudja magát látni, befizeti a számláit, meg kijön egyáltalán a szobájából..

Lehet, hogy valaki csak 6 általánost végez, de ellátja magát, és közösségben dolgozik majd ... Ki tudja..

Visszatérve: az enyém is kb 3-3, évesen volt talán a legjobb állapotban..

Ez érdekes, hogy azt mondták, nem kell vizuális segítség. Valószínű, PECS-re meg folyamatábrákra gondolhattak.

Erre a gondra: "nem tudja kifejezni, ha valami nagyon bántja." spec. pont van vizuális segítség, érzelmek tábla. Nem egy nagy cucc kinyomtatni és kipróbálni, megérne egy próbát, hátha beválik.

A Boardmakershare-es csoportunkban fent vannak az érzelemkifejező ábrák, onnan leszedheted, csak ki kell nyomtatni, elmagyarázni, aztán ha látod, hogy nem tudja kifejezni, mi a baj, akkor kipróbálni, hogy megmutatni tudja-e. Hátha csökkenti a feszültségét, hogy meg tudja nevezni, mi a baja. Ha nem jön be: pénzbe nem került. :)

Sziasztok,

érdekes a súlyosság kérdés, mert mi nagyon hamar (2 találkozás után, a 3. tali a diagnózis közlés volt, gyerek nélkül) megkaptuk a diagnózist tavasszal. Felajánlották az 5 napos bent alvósat vagy hogy 2x visszamegyünk. Attól függően, hogy melyik a kényelmessebb, arról nem volt szó, hogy ha ott vagyunk, akkor egész napos megfigyelés is van. Számomra ez azért lett volna érdekes, mert kisfiam tényleg enyhe eset. S számomra még most is sokszor kérdés, hogy ez már autizmus?? Nagyon megviselt a diagnózis, 1-2 hónapra a nagyon jó kapcsolatunkban is zavarok voltak, amiatt, hogy nem tudtam elfogadni a diagnózist. Másrészt nekünk azt mondták, hogy a gyerek aspi, de nem kell neki gyógyped, vizuális segítség,, semmi. A tsmt csak sokadik értetlen kérdésemre javasolták, hogy akkor mit csináljunk?? Fiam 5 éves és jelenleg a következő gondjaink vannak: ami számomra a legrosszabb: nem tud sírni, nem tudja kifejezni, ha valami nagyon bántja. Nemrég valamiért nagyon csalódott volt és szegénynek csupa piros lett a feje, de nem tudta kiadni a fájdalmát. Úgy nyugodott meg, hogy megölelgettem, de igazából egy sírás segített volna rajta. Mintha lenne benne egy gát. Valakinél volt hasonló? Most már tud mérges lenne, akkor csúnyán néz ránk, de így rögtön fel is oldódik a feszültség. Régen még ez se ment, 3 évesen sok volt a kezelhetetlen hiszti (dühroham). Igaz akkor féltékeny volt nagyon a tesóra, nem volt egyszerű az élethelyzet. Gyerekekkel és szimpatikus felnőttel tud kapcsolatot teremteni. Most tanuljuk, hogy annak is köszönni kell, aki nem olyan szimpi, de anya ismeri. Ez is már többnyire sikerül. Nem szereti a tömeget, a zajos helyeket, pl koncert, nagy rendezvények. Ilyenekre nem visszük, de ha valamiért menni kell, akkor elmagyarázom és elviseli.

Számunkra a közösségbekerülés lesz a vízválasztó, még csak most kezdi. Tavaly nem bírta, nem is erőltettük, mert nem körültekintően választottunk ovit, 34-en voltak a csoportban, ide az nt kisebbik gyerekemet se iratnám. Akkor még nagyon tapasztalan voltam, beirattam a legközelebbibe. Idén egy másik oviban kezd s csak fél napos lesz, mert nem bírná azt a nyüzsit 8-9 órában. Szóval én látok egyértelmű jeleket, de akárhová megyünk, mert azért elvittem gyógypedhez, auti tornára, egy beszédfelmérésre, de mindhárom helyen azt mondták, hogy hihetetlen jó az aspi dg-hoz képest. Persze én tudom, hogy nem véletlenül vittem el a Vadasba és vannak nehézségei. Most már úgy kezelem a dg-t mint egy lehetőséget. Keressük a fejlesztéseket (pénzért) és még 1 évig itthon vagyok.

Tavaszvirág, nálatok milyen gondok vannak. Mert úgy vettem ki, hogy a te fiad is enyhe eset.

Sziasztok!

Nálatok a gyerkőc mennyire félős, úgy értem, szülő (itt gondolok anya) távolléte esetén. Nálunk az a gond, hogy a saját lakásunkban nem tudok a másik szobába menni,hogy ne jönne utánam a kisfiam. Egyedül nem mászik fel a mászóvárba, mert fél, hogy nem lát, s esetleg eltűnök vagy ilyesmi. A buszmegállóban ha pl. félrenéz, s nem oda néz vissza, ahol én állok, teljesen kétségbeesik. Régebben nem így volt, most 5,5 éves és jobban szorong, ha nem lát engem, mint pl. 3 éves korában.Szóval nem tudom, miért van ez, nálatok van ilyesmi?

Szia!

Köszönöm a soraidat! :-) Igazad van, nagyon szubjektív megítélni a súlyossági állapotot, mert azért a fejlesztések hatására nagyon sokat tudnak változni. Nálunk a nyári szünet sikere hogy megtanult kétkerekűn biciklizni! Azóta rengeteget biciklizünk vele, ami egy kicsit fárasztja is (nagyon pörgős, impulzív gyerkőc) meg nyugtatja is. A másik hogy megtanult igent mondani, persze előfordul még hogy echolálja a kérdést, de utána rögtön rávágja hogy igen (a nemet régóta mondja). Napirendezünk, PECS-ezünk, hrg-zünk. Szegregált auti csoportba jár oviba, ahol szintén használják a vizuális segédeszközöket! Jutalmazással, vizuális megsegítéssel már most is sokkal jobban elfogad dolgokat mint eddig (feladathelyzet, étel...).