Autizmus - Naná, hogy Esőember! (beszélgetős fórum)
Amúgy én is meglepődtem, hogy egy egy hónapja fennálló ticre gyógyszert adnak.
Lehet, nagyon alapos volt ez a neurológus, de én a helyedben, főleg ha aggódsz és bizonytalan is vagy, inkább felkeresnék egy autizmusban jártas szakembert, akár neurológust, bár tapasztalatom szerint, nem mindegyik ért az autizmushoz. Merre laktok? A Vadaskertben pl kifejezetten autizmushoz és touretthez is értenek. Talán ott jobban meg tudnák mondani, hogy ez tényleg gyógyszert igénylő tic-e vagy sem.
Mennyire zavaró a fejrángás?
Szia, ha a neurológus szerint nem tikk akkor mire írta fel a gyógyszert? Milyen vizsgálatokra küldött? A Tourett szindrómát kizárták, mert az társulhat autizmushoz, remélem nem az, de ott van fejrángás.
Tikkek között rengeteg dolog van, ujjpöckölés, sikongatás, zokni húzás, ajak húzigálás, nálunk most éppen tapsikolás van, ha ez tikk.:) Jönnek, mennek ezek.
Én úgy tudom, hogy az autizmussal eleve együtt járnak a ticek. Jönnek mennek. Az én fiam egy ideig a fogát szívogatta, aztán az orrát húzogatta fel, mint egy kis nyuszi. Elmúlik magától nálunk. Ismerek olyan kisgyereket, aki a száját törli, vagy a zokniját húzogatta.
Ha nem túl zavaró, akkor szerintem ezt annyiban lehet hagyni. Ha túl sok és túl zavaró, akkor el lehet menni, hogy nincs-e a háttérben Tourette szindróma. De szerintem érdemes utánanézni, hogy az autizmushoz is társulnak ticek.
én nem ismerek autista gyereket aki tikkelne is. Ez így együtt nehéz lehet de sztem a tikkelést külön lehetne venni.
Ugyanakkor olvasgatok a tikkelésről is írják hogy a gyerek magában nevetgél. Namost nekem ezt a gyerek gyakran csinálja hogy éjjel az ágyában nevetgél magában. Most akkor ez autista tünet vagy tikkelés?
nemtom.
Persze, ezzel én is tisztában vagyok.
Kim Peek nem autista savant volt - így a fórum címe helytelen. (Ennek ellenére hasznos.)
Sziasztok,
Nemrég azt a feladatot kaptam a munkahelyemen, hogy egy 15 éves, Asperger szindrómás kisfiúval foglalkozzam. A srácnak egyéb pszichés zavarai is vannak e mellett, illetve amióta belépett a tinédzser korba, nehezen tud ezekkel a fizikai/lelki változásokkal megbirkózni.
A kisfiúval foglalkozik pszichológus és gyógypedagógus is, de a napjai nagy részét nem velük tölti.
Szeretnék tanácsot kérni, hogy hogyan érdemes közeledni felé. Mire kell odafigyelnem, hogyan tudnék kontaktusba lépni vele. Hogyan változik meg egy ilyen kisfiú viselkedése a tini évek alatt, milyen nehézségekkel jár, stb...
Nem szakterületem az SNI-s gyerekek, így nem kötelező elvállalnom a kisfiút, de nem szeretném rögtön feladni.
Ha valakinek lenne hasznos tippje ezzel kapcsolatosan, kérem, ossza meg velem.
Azt mondják a glutén és a kazein elhagyása a tüneteket csökkenti, hát aki ezt a diétát bevállalja készüljön, hogy drága dolog és mindent úgy kell nézni, hogy van-e benne pl.májkrém, felvágott...stb. és van amiben csak nyomokban van és van olyan amin fel se tüntetik.
Juditkecskemét, pzm3: nem a bélyeg a fontos amit rányomunk a borítékra, hanem az hogy elér-e a címzetthez. Itt sem az a lényeg, hogy minek nevezzük, ha viselkedés problémái vannak, akkor arra kell megoldás, ha dührohamja van akkor azzal kell foglalkozni.
Judit azt mondod, te is ilyen voltál, akkor tudsz anyudtól tanácsot kérni, ő hogyan segített és mi vált be nálad. A fejlesztések meg sose ártanak!:)
szerintem az a gyerek aki normálisan beszél, nincsenek durva autisztikus tünetei (repkedés stb) és max néhány dührohama van és apróbb viselkedési bajai az simán mehet integráló iskolába.
nekem a nagyobbik gyerek (nem beteg) normális ált iskola 1be jár és a csoportban olyan problémás gyerekek vannak hogy ihaj..és papiron normálisak
Teljesen ugyanezt érzem én is. Sőt én már meg is győztem magam, hogy nem autista. Hiába diagnosztizálták, nem fogadom el. Kivülállónak érzem magam az autizmussal foglalkozó fórumokon is.
Pedig azt mondták, erősen benne van....
- én meg azt mondom, ugyanilyen gyerek voltam én is, a rokonok elmondása alapján...sőt én iskolás koromig nem beszéltem és egyedül játszottam.
Hát, akkor bizakodjunk benne, hogy tényleg csak jóindulatból kaptátok a diagnózist, hogy fejlesztéseket kapjon. :) Bocs, nem mindig tudom, megjegyezni, kinek mit mondtak, vagy kinek milyen tünetei vannak, csak arra a bejegyzésre emlékszem, hogy gyermekkori autizmus.
De akkor bizakodom én is a legjobb kimenetelben, és hogy ti legyetek azon kevés család egyike, aki elmondhatja, hogy lekerült az autizmus diagnózis a gyerekről. :)
Tudom, hogy friss diagnózissal nehéz, de személyes tapasztalatom, hogy minél hamarabb elfogadod a tényt, hogy autista a gyereked, annál könnyebb lesz feldolgozni. És az autizmus nem gyógyítható, nem betegség, hanem fogyatékosság. Nem fog lekerülni a gyerekről a diagnózis. Nem fogja kinőni. Nagyon sokat fog fejlődni, és nagyon sok pozitív élményetek lesz vele, ugyanúgy, mint egy bármilyen gyerekkel, de könnyebb elfogadni őt, ha nem várod, hogy mikor lesz már átlagos kisgyerek.
Akkor kerülhet le róla egyedül, ha tényleg nem autista. Akkor pedig keress másik diagnosztizáló helyet, ha az itteniek véleményét nem tudod 100%-os bizonyossággal elfogadni.
Nem akarlak megbántani, csak tényleg nehéz ez az időszak, és jobb hamarabb tisztában lenni a tényekkel szerintem.
Az én személyes véleményem alapján nem használnak a diéták. de ez az én véleményem. És az oltásnak sincs köze az autizmushoz. És szerintem, aki kigyógyul az autizmusból, az nem volt autista sosem, csak tüneteket mutatott, ami alapján téves diagnózist kapott. Vagy olyan jól kompenzál, hogy egy másik team nem ismeri fel az autizmust.
De mindenki abban hisz, ami neki segít.
További ajánlott fórumok:
- MMR oltás - autizmus. Lehet összefüggés?
- Ti megmondanátok egy ismerősnek ha a 3 éves fián az autizmus több tünetét észlelnétek?
- Láttok autizmus jelet az alábbiakból?
- Ezek az autizmus jelei lehetnek?
- Lehet autizmusom vagy Asperger-szindrómám ez alapján?
- Szerintetek lehetséges, hogy autizmusom van vagy mire gondolnátok?