Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Vallásról - gyereknek; Mikortól? Hogyan? fórum

Vallásról - gyereknek; Mikortól? Hogyan? (tudásbázis kérdés)


1 2
2007. ápr. 26. 12:27

Én nem vagyok vallásos.Meg vagyok keresztelve, de ennyi.

A gyerekekhez az oviba jár egy csoport a Palánta együttes, akik bábelőadásokat tartanak, van saját újságjuk, amit ingyenesen otthagynak és tartozik hozzá egy zenés cd is.Ők a Bibliára építve adnak elő történeteket.Most utóbb a húsvétról, előtte a karácsonyról.

Végülis nem rossz.A gyerekeknek tetszik.Aztán, hogy ettől ők majd vallásá válnak-e nem tudom.Majd eldöntik, ha abban a korban lesznek.

Csak nekem furcsa, az én gondolkodásom szerint, reagálni arra mikor a fiam a Jézuskát emlegeti, hogy majd hoz neki ajándékot, meg a húsvétnál, hogy meghalt, hogy felébredjen.(Ezek az ő szavai, lassan 4,5 éves lesz.)

Azért írom, hogy furcsa, mert engem ez így ilyen formában egyáltalán nem érdekel, nem hiszek semmi ilyesmiban.Elnézést kérek emiatt mindenkitől, remélem nem haragszanak meg rám a vallásos emberek.

De ha majd eljön az alkalom, hogy azt kérik ők hittanra és templomba akarnak járni valószínűleg nem fogom azt mondani, hogy ne.

2007. ápr. 26. 10:36

Meg lehet mutatni a gyereknek egy másik utat, a vallásosat, a hívőt, de nem várhatjuk el tőle, hogy ettől ő is ugyanígy fog ezekről a dolgokról gondolkodni.

Sok függ attól, hogy "szent ember" vagy hívő ember próbálja a Biblia tanácsai szerint nevelni a gyereket. Nem baj, ha tudja, a Biblia mit tanít, a felnőtt erről mit gondol, de nem szabad személyes sértésnek venni, ha ő nem így látja.

Bizonyára sokat énekeltek neki-vele otthon hívő énekeket, olvastok fel nekik a Bibliából. Ez egyfajta út. A gyerekeket sok más hatás is éri. Mint ahogyan a Biblia Írja: Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy védd meg a gonosztól.

S ha ezt egy olyan valaki ígéri, akiben te hiszel, akkor mitől kell félni? Mindenki tegye meg a magáét, így kerek a világ.

S mikortól? Mindegy. Születésétől, serdülőkorától, a végeredményt tekintve mindegy, csaK HITELES LEGYEN!!!!

14. 80ASIQ
2007. márc. 11. 16:58

Nem tudom eldönteni van-e Isten vagy nincs. Viszont állítólag a vallásos ember kevésbé hajlamos a depresszióra, bűnözésre, az élet nehézségeit jobban el tudja viselni. Békésebbek. Szerencsésnek tartom a vallásos embereket emiatt. Aki vallásos az kisgyerekkortól kezdődően ehhez nevelje gyermekét. Nem értek egyet azzal, hogy majd felnőtt korában dönt. Egy vallásos gyerek dönthet felnőtt emberként arról, hogy nem gyakorolja a vallást. De ne fordítva! Nem mindegy melyik vallásnak a híve. A történelmi egyházak: igen! Szekták: Nem! Sajnos a pl. Jehova Tanúival baj van, megtagadják azt, hogy vért kapjanak, ha szükséges lenne.

Mi katolikusok vagyunk, a gyerkőcök is gyakorolják a vallást. Me nem tapasztaltunk olyat, hogy csúfolnák őket a suliban.

Egy munkatársam mondja: mióta kevesen járnak templomba, azóta megnőtt a létszám a pszichiátrián!

13. figarina (válaszként erre: 18. - Juniperus)
2007. jan. 3. 22:43
Köszönöm,úgy érzem maximálisan azonosulni tudok a gondolataiddal!!
12. rencsilany (válaszként erre: 16. - Juniperus)
2007. jan. 3. 11:13

Köszi a tippet.Alkalmazni fogom.:)

Tudod nekem ilyet sosem mondtak.Annyi volt a csúfolodással kapcsolatban,hogy ezt nem kell és nem is szabad szégyelni.Ennyi.

De ez is igaz.Viszont nem látom megoldásnak.és nem szeretném azt sem, hogy a gyerekem emiatt forditson hátat a vallásnak,mert kinevették, kicsúfolták érte.És azt szűrné le, hogy akkor amiben Ő hitt,az hülyeség.

11. figarina (válaszként erre: 16. - Juniperus)
2007. jan. 3. 08:47

Van hitem,de nem vagyok vallásos!Juniperus által említett dolgokban hiszek,eszerint élek.

És azt is vallom,h nem szabad a gyerekünkre rákényszeríteni a vallást(sem)!DE:mit gondoltok azokról,akik gyermekei már abba születnek bele,hogy nincs ünnep(szülinap stb),nem jönnek oviba az adventi,húsvéti készülődés ideje alatt,sőt a "kedves"szülő mág a Jancsi és Juliskát is kitépte a mesekönyvből,mert az romlást hoz!!???

Ez nem burkolt belekényszerítés???Hiszen nem választhat ez a gyerek!!Kedves ismerősöm nemrégiben kilépett eme közösségből,mert már nem érezte magát odatartozónak,és ráébredt a gyermekeivel sem teheti meg tovább,hogy megfossza őket más értékektől!Nos, amegmaradt közösségi tagok azóta nem állnak vele szóba,mert nem értik,ha már kapott a "jóból",hogy dobhatja el ezt magától!!!

2007. jan. 2. 15:34

És mit gondoltok arról mikor elkezdik cikizni érte?Emlékszem általánosban,már felsőben állandóan ez ment.Ciki volt templomba menni.Én meg mentem,igy állandóan csúfoltak.

De ne menjünk el 10-12 éves korig.Mi van ha oviban, vagy suli alsóban kerül ez elő?Ti mit mondtok, hogyan védje meg magát?

9. kft
2007. jan. 1. 21:55
Mindig a szülő, a felnőtt a minta a gyerek számára. Példamutatással kell elöljárni.A lelki nevelés fontos ahhoz,hogy megtanuljon másokat is tisztelni és szeretni, ne csak önös,önző érdekeit képviselje.
8. kft
2007. jan. 1. 21:51
fokozatosan, abba nő bele.Elfogadja,véleményt alkot magának róla.Később pedig Ő dönt,hogy gyakorolja-e, vagy sem.Az első indíttatást,lépést a szülőnek kell megtennie.
2006. dec. 30. 22:32
A kisfiam 3 évesen ment templomba, az ovistársaival, karácsony előtt. Mondták neki az óvónénik, hogy ez Isten háza, csenben kell lenni stb... Nagy élmény volt számára.Nekünk és maminak buzgón mesélte: " És bementünk, de képzeljétek el, nem volt otthon az Isten:" Nagyon aranyos volt,azt hitte, hogy hús-vér ember fogja fogadni őt a templomban.
2006. dec. 30. 22:21
De jó!Ez szép ajándék is,meg okos ötlet:)
2006. nov. 30. 18:42

Engem is megkereszteltek,és hitoktatásra is jártam nyolc éven át.Utána a barátnőmmel templomba.És eljött az az idő,amikor teljesen megváltozott a vallásról alkotott képem.

Nem azért,hogy divatozzak,de nem hiszek Istenben,sem az egész keresztény vallásban.Anyuék elfogadják ezt.

Szerintem nem kell a gyerekre ráerőszakolni semmilyen vallást.Nem azt mondom,hogy bárki is ezt tenné,csak mondom,hogy az nem jó dolog.Ha felnő,úgyis megtalálja a neki megfelelő utat.

2006. nov. 30. 11:59

Sziasztok!csatlakozok én is.Mi is vallásosak vagyunk, rendszeresen járunk templomba.Pici koruk óta visszük őket magunkkkal.

Mi is válaszoltunk és válaszolunk a kérdéseikre.Mindennek eljön az ideje.Elöbb-utóbb találkozni fog ezekkel a kérdésekkel.De szerintem az ajobb, ha Tőled/Tőletek hallja a gyerek.Másképpen fogja meg, mint ha egy idegentől hallja, akinek nem is olyan fontos ez az egész.Akkor a gyerekedben is egy "lazább" kép fog kialakulni a vallásról.

Ha Te ill. Ti beszélgettek vele, akkor érzi rajta a komolyságot és fontosnak fogja tartani.

Bár én emlékszem rá, hogy mikor kiderült a suliban, hogy járok templomba,nagyon cikiztek, kiröhögtek.Szóval el lehet venni az ember kedvét.

Igy külön lecke azt is megtanitani neki, hogy ezt ne szégyelje, és ne foglalkozzon azzal, hogy ki mit gondol erről.Manapság már ez nem divat, hogy hiszek Istenben.Sajnos.

Jó beszélgetéseket, meglátjátok érdekesek lesznek!

2006. nov. 27. 21:34
Nem mondanám,hogy túl vallásosak lennénk, de hiszünk Istenbe.Lányunkat ennek megfelelően meg is kereszteltettük. A közeli, katolikus óvódába fog járni, igy ő ott fog igazán "vallást tanulni", de már mi is "bevezettük" Jézuskához. Szerintem, ha minél előbb el kezdjük neki mesélni ezeket a dolgokat, érdeklődni fog iránta.
2006. nov. 27. 20:53

Minden idõszaknak megvan a maga sajátossága.Sajnos, hogy sokan csak saját lelkiismeretük megnyugtatása miatt mondanak el néhány rövid imát.Isten igéje azt tanácsolja: imádkozzatok.Többektõl hallottam már azt a szomorú megállapítást, hogy lassan megöregedtek, de még soha nem voltak templomba.Egyre kevesebb szülő tanitja meg gyermekét imádkozni.A különféle

elfoglalstsagok miatt,nincs idő, az olyan tulajdonságok kifejlesztéséhez is,hogy kicsi koruktól templomba vigyék a gyerekeiket.Mindennel ellátjuk a családot.De amire a leginkább szükség lenne,sokan elhanyagoljuk.

2006. nov. 27. 19:15

Mi vallásosak vagyunk és így neveljük gyerekeinket is. Mikortól: Újszülött korától elvittük templomba. Mikor még járni sem tudott, mise alatt ott kúszott-mászott a padok között. Amikor elkezdtek kérdezősködni mindig választ adtunk neki, de csak arra amit kérdezett és oly módon, hogy megértse.

Az élet -halál kérdéseét elmagyarázni a legegyszerűbb. Legkisebb fiúnk 3,5 éves. A keresztanyja terhes volt, (1,5 évvel ezelőtt) elmagyaráztuk neki, hogy keresztmama pocakjában ott növekszik Marci. Megkérdezte, hogy miért nyelte le? Elmagyaráztuk, hogy nem lenyelte, hanem két kis pici potocskából elkezdett fejlődni.

Apukám tavasszal meghalt. Elmeséltük neki, hogy nagyon beteg lett. A doktorbácsi már nem tudta meggyógyítani, mert öreg volt és fáradt, így meghalt és elköltözött Jézuskához, a menyországba.

Tehát mindent meg lehet velük beszélni a Ti vallásotoknak és az ő értelmi szintjének megfelelően. Csak azt ne gondold soha, hogy Ő MÉG KICSI ÉS ÚGYSEM ÉRTI! Mindig azt szoktam mondani a nagyfiaimnak is: Gyerekek a Csongi csak kicsi, de nem hülye! (A nagyokat is ennek megfelelően neveltük!)

Úgyhogy, semmi pánik! Mindent meg lehet velük beszélni és akkor amikor Ő jelzi, hogy eljött az ideje, mert érdekli és kérdez!

Jó beszélgetéseket!!!!

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook