Isten (beszélgetős fórum)
Nekem, vagy Neked?
Miért lenne túl bonyolúlt, szerintem nagyon is egyszerű!
Az agy is akkor jön műküdésben, ha a lélek irányítja. Maga az agy akkor sem beszél hozzád önmagában, ha a kezedben tartod igaz, pedig tele van adathalmazzal. Közlendője lenne!
Csak nézd a krimiket! Holtestben benne az agy igaz? Szerinted beszél?
Nem azzal van a baj, hogy valaki nem hisz valamiben, hanem azzal, ahogy azt lealacsonyítóan közzé teszi.
Isten esetében, különösen ízléstelen, szeritem. Én sem hiszek mindenben, és mindenkiben, de ettől még nem alázkodom, csupán nem fogadom el. Tisztelem a mások hitét, tudását stb, ha kérdeznek válaszolok, az igazságnak megfelelően, de kulturáltan.
Istenről sokan beszélnek sok mindent, de olyanról véleményt mondani, aki mindenki és mindennek fölött áll, aki a legtöbb embernek megfoghatatlan, elérhetetlen, nem érdemes lekezelően nyilatkozni. Nem a sarki fűszeresről mondanak véleményt. Baj esetén végül mindenki Tőle várja a segítséget, a csodát, érdekes módon - noha a létezésében sem hisz. Sok ilyet láttam már. Ilyen esetben senki nem önmagában hisz érdekes módon, hanem egy megfoghatatlan, hihetetlen csodában, ami már önmagában is tiszteletet érdemel.
Talán inkább az agyműködés, nem?
Tudom, ez túl bonyolult.
Tumbó! Lélek nélkül nincs élet! A testet, mikor a világra jön egy kisbaba, a lélek irányítja, de ezt nem érted ugye?
Tudom, hogy kicsit bonyolult!:)
:))))
Én elhiszem, ha megmondod pontosan, mikor és hol láttad, hol találkoztál vele személyesen!
Istent szokták látni, akik ilyen hatalmas ajándékot kapnak! Nem a festményre gondolod, hanem a valóságra, mert elérhető!
Jó és rossz tulajdonság az emberben van, rajta múlik, hogy melyik tör a felszínre, melyik az erősebb!
Maga dönti el milyen emberré válik, a saját felelőssége! Kár lenne bárkire fogni, mert az nem létezik.
Nem szoktam fórumozni, és továbbra sem fogok, de ide most írni szeretnék egy-két gondolatot.
Isten létezésének elfogadását, hitét mindenki maga dönti el. Elhangzott pozitív és negatív vélemény, kinek - kinek érzései szerint. Ennek ellenére azt érzem, hogy a tiszteletet a téma, és maga Isten is megérdemli.
Én hiszem Istent, és az égieket, noha nem vagyok bigott vallásos. Templomba is ritkán jutok el, talán akkor inkább, ha kint vagyok. Karácsonykor azonban mindíg bemegyek egy templomba és lerovom a tiszteletemet, mert ezt diktálja a szívem. Kötelességből, elvárásból soha semmit nem teszek, csak meggyőződésből, szeretetből, mert azt diktálja a szívem, ami persze soha nem az elvárásnak megfelelő.
Az viszont tény, hogy az életem csodás, még akkor is, ha éppen nehézséggel kell küzdeni, mert általuk hirtelen csodává alakul minden. Néha időbe telik, hol rövidebb, hol hosszabb, van mikor azonnal, de rögtön meg is köszönöm. Utólag mindíg rájövök, hogy milyen fantasztikus terv szerint történik mindent, úgy ahogy kell. Olyankor elmosolyodom. Ismét tanultam valamit, és ezért hálás vagyok nekik.
Életem során rengeteg csodában volt részem általuk, és maga Jézus által is. Ha csak a saját példámat nézem, már az maga is csoda és hatalmas ajándék. Számomra biztonságot ad, hogy tudom történjék bármi, mindíg ott vannak velem és vigyáznak rám, ahogy a családomra is. Ennél nagyobb ajándék nincs az életben.
Át kellene mindenkinek gondolni, hogy mit is mond arról, amiről semmit nem tud, és nem lát bele. Tiszteld a láthatatlan, mert egyszer láthatóvá válik, és akkor mit fogsz mondani, ha eljön az idő?!
Ennek a fórumnak szerintem nem egy teológiai vita a lényege, hanem az, hogy a te életedben, a mindennapi életedben milyen szerepe van Istennek.
Például:
1) Nulla. Semmi szerepe.
10) Isten hitem nélkül nem tudnám elképzelni az életem.
...
Most nehogy számokat kezdjetek írni 1 és 10 között !!!!!!! :DD
Valamilyen szóbeli véleményt.