Helyes dolog a boltban még fizetés előtt odaadni a gyereknek a csokit, kiflit enni? (beszélgetős fórum)

Csak azt adom a gyerekemnek ami az enyem.

Ami meg nincs kifizetve, az nem az enyem.

Ha a boltos adja oda a gyereknek az mas, de akkor is kifizetnem a penztarnal.

Mi volna akkor, ha pl, nem lenne eleg penz nallam? Szegyenbe nem akarnek kerulni,

Kiboltba járunk, van, hogy maga a tulaj, akivel jóba vagyunk, bontja ki a gyermekemnek a csokit.

De volt már olyan is, hogy pl. a Pennyben adtunk egy-egy túró rudit a gyerekeknek, hisz még picik, nyűgösek voltak, a pénztáros sem szól tegy kukkot sem.

Mi akkor csináltuk, amikor a gyerekek nagyon kicsik voltak és nagyon szomjasak. Pl. hosszabb időt töltöttünk el egy nagy áruházban a bevásárlással és már a gyereknek minden baja volt. Akkor kapott egy kis dobozos üdítőt, amit megihatott, a pénztárnál a dobozt mutattuk meg, nem is szóltak érte.

De mióta nagyok - természetesen nem engedjük meg - de nem is kérik.

Szerintem nem helyes.

Persze ahol személyes ismerős a boltos, törzsvevő vagyok, ott talán megbocsátható. De semmiképpen sem illendő mindennapos gyakorlattá tenni.

Volt életemben egy ésszerű kivétel.

Volt vagy 40 fok meleg a boltban egy kánikulai napon és hosszú sor a péztárnál. Többen vettek jégkrémet és bizony elolvadt volna mire a kasszához jutnak. Meg is ette mindenki, a csomagolárst mutatták meg a kasszánál. A péztárosnő nem csinált problémát belőle.

kiflit leszámítva mi is így csináljuk, ha valami fontos neki azt ő adja oda a pénztárosnak - elvenni még nem vette el - annyira nem bátor! :)))) de alig várja, hogy odaadjam neki.

Szóvel tényleg megtanulják. Az más dolog ha egy kicsi gyerek nagyon szomjas lesz, vagy a kenyér illatáról eszébe jut, hogy éhes, ebben nem tudok szigorú lenni még. Teát mindig viszünk is magunkkal, kiflit nem szoktunk :))

Attól függ.Én általában nem szoktam megengedni.De amikor még pici volt akkor kiflit adtam neki.De amikor a pénztárhoz értünk mindig szóltam,hogy eggyel több volt!Az a 20 ft nem vág földhöz!

Láttam már olyat is,hogy anyuka tömte a gyerekbe túrórudit,hogy mire a pénztárhoz érnek egye meg és nem kell kifizetnie.Mert amit a pénztáros nem lát azt nem kell ugye??

Ja és ha szomjas volt ivott egy szivószálas őszilevet mondjuk akkor az üres dobozt adtam oda a pénztárosnak a vonalkód miatt.

Én ezt igy tartom becsületesnek.

bocs - fegyelmezni ez annyira hülye szó

nem is tudom miért ezt a szót használtam, pont én :)))

talán azért mert úgy érzem, túl szigorúak az ellenzők :)))

Ez szerintem is fontos, mi most szerveztük át a napirendünket, hogy korábban keljünk és feküdjünk, meg a délutáni alvást is, hogy közelítsünk az ovi rendjéhez.

Még én is itthon vagyok vele, csak sajnos nincs a közelben bolt így a bevásárlásokra mind együtt megyünk, amikor ráér a férjem. (meg kéne már tanulnom vezetni, de ezt a nagy családi autót nem merem, pedig azt mondják ezt könnyebb)

Nekem ez a boltban kifliodaadás nem olyan nagy dolog, más dolgokban meg annyira nem is kell fegyelmezni egészen szófogadó kisfiú :)

Abban igazad van, hogy "vészhelyzetek" adódhatnak... én inkább azt nem szeretném, ha ebből nálunk rendszer lenne.

A jólszervezettségről: nekem tulajdonképpen nem nehéz, mert részben még itthon vagyok a másfél évesemmel, és talán még ez így is marad legalább egy évig. + jóevő, nem nagyon fordul elő, hogy amit elé teszek, az nem fogyna el (néhány kivétellel, de azt meg úgysem kap) tehát nem éhes amikor boltba megyünk. Ha bölcsi/ovi után kellene bevásárolni, nem biztos hogy ilyen jól tűrné. Mindenesetre igyekszem a határokat kialakítani addig, amíg velem van egész nap... :)

ügyesek vagytok, mi sajnos nem vagyunk ilyen jól szervezettek.

Össze-vissza járunk boltba, és ráadásul két éves kora után annyira válogatós lett, (már sokkal jobb a helyzet), hogy sokszor nem is ette meg az ebédet - persze a boltban meg éhes lett.

Kapott egy kiflit. Édességet sosem adok neki, az azért nem létszükséglet.

Szerintem ez még nem ok arra hogy mi is lopjunk... bár ha jól értem, erről itt eddig szó sem volt (aki azt írta, odaadja, az sem úgy értette, hogy nem fizeti ki).

Ettől függetlenül én nem adom oda, és a gyerek érti is ezt, nem őrjöng miatta. Minden alkalommal elmagyarázom, hogy csak attól fogva a miénk, hogy kifizettük és csak akkor kaphatja meg. Szerintem nem baj, ha nem óvodás korban kezdi megtanulni, hogy vannak korlátok amiket be kell tartani. Később szerintem sokkal nehezebb... + teljesen felesleges is az egész, hiszen napi 5x kap enni, közötte nem kell hogy rágcsáljon.

A bevásárlás alatt beszélgetünk, nézelődünk, elmondom mi micsoda stb. nem hiszem hogy az lenne a megoldás, hogy ha nem bír magával a gyerek, akkor dugjunk valamit a szájába...