Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Emese születésének története!

Kategóriák: Összes fórumtéma » Babák & mamák » Vajúdás és szülés » Szüléstörténetek
A fórumhoz cikk tartozik, kattints ide a megtekintéséhez!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

6. leleszi2013-07-24 22:42
7 év után visszaolvasni....végig bőgtem!!!

5. Marleine2009-01-07 16:27
Mit jelent a 6 hónapos túlhordás?

Biztosan szörnyű lehetett ezt átélni, hogy ennyire nem törődtek veled...
Így merjen az ember lánya majd elmenni szülni, ha ilyen történeteket hall...


4. Vincent2007-06-24 11:30
Aura születése
Kislányom május 7-én született 3490gr-al,és 56 centivel.Éjjel 2-kor kezdődtek a fájásaim a 40.héten, 2 nappal a kiírt időpont után.Hagytam az uram 1 órát aludni, aztán lezuhanyoztam 2 perces fájásoknál még sminkeltem(a szüléshez elengedhetetlen). A férjem még borotválkozott, elmentünk anyukámért, aztán 5-re beértünk a kórházba(1 perces fájásokkal). 08:10-kor meg is lett az első babánk. Ez Székesfehérváron történt, mindenki nagyon segítőkész volt.A vajúdásnál apuka volt bent, a kitolásnál(15 perc)meg anyukám. Bármilyen kérdés, vagy aggodalom van valakiben szívesen válaszolok bármire a szüléssel kapcsolatban.

3. arwenn2006-11-17 20:37
Sziasztok. Szomorúan olvasom ezeket a sorokat, mert nem először hallok arról, hogy a kismamát nem veszik emberszámba. Én elhiszem hogy már ezer akárhány szülést levezetett egy-egy doki, de azért észben tarthatnák, hogy ez neked az első, de mindenképpen egyedi és bensőséges dolog.
Mikor fog itt is elterjedni, amiről már annyi helyen olvastam, hogy családias körülmények között szülhetsz, meghitt hangulatban, ahol a mamára és a babára figyelnek elsősorban és nem az a fontos, hogy a doki minél hamarabb végezzen, vagy hogy neki kényelmes legyen.

Fel vagyok háborodva komolyan

2. gitta252006-11-17 14:51
Borzasztó lehetett átélni mindazt, amiket leírtál. Végig bizonytalanságban lenni, és abban a tudatban, hogy senki nem hisz Neked, ráadásul még gorombán, durván is viselkednek Veled... tudod egy kismama nem ilyen bánásmódot érdemelne. Teljesen más szemlélet kellene az egészségügyben, de most nem akarok politizálni meg hasonlók.
Szóval minden elismerésem, mindennek ellenére erős tudtál maradni, és vigyáztál a picidre, ameddig lehetett. Igazán büszke lehetsz magadra és a babádra, mert amit kiálltál, az nem semmi.
Nekem van egy ismerősöm, (velem egykorú, volt osztálytársam) akinek az első picikéje (kislány) meghalt 3 hónappal a születése után, mert az orvos úgy nyomta ki belőle könyökkel a gyereket, majd mivel az nem jött ki akkor, amikor az orvos akarta, ezért vákuummal kezdte el szivatni, és közben nyomta kifelé a babát. A baba agykárosodással jött világra, gépen volt 3 hónapig, de meghalt. Nem élte túl...
Az orvos hibázott, de ezt mai napig nem ismeri el, a szülőknek pedig nincsen pénzük pereskedni.
A második picikéjük (kisfiú) még a 3 hónapos kort sem érte meg, mert születés után mondták meg az orvosok, hogy szívkárosodása van a babának. Majd' 3 hónapig gyógyszerezték a babát, mígnem a szervezete felmondta a korai nagymennyiségű gyógyszeres megterhelést, és a pici meghalt.
Örök kérdés számukra is, hogy vajon azt, hogy a baba betegen fog világra jönni, miért nem lehetett volna elmondani a szülőknek és a tisztességes utat választani?
Nagyon sok esetben az ember képtelen felfogni, hogy miért kapja azt a bánásmódot, amit kap...
Örülök, hogy nálatok minden rendben van, ha maga a szülés kellemetlen is volt.
Nagyon jó egészséget, kitartást, sok-sok boldogságot kívánok Nektek a baba felneveléséhez!

1. leleszi2006-11-14 08:43
2006.július 29.-én hajnali 1-kor 6 napos tulhordás és 5 hetes korházi kezelés utén végre fájásokra ébredtem.20-25 percesekkel kezdődott felkeltem járkálgatni nehogy elmoljanak.
Az elsö vizsgálat reggel 6 kor azt mutatta nem indult még be a dolog teljesen csak 2 cm-re voltam nyitva.