Keresztény anyukák (beszélgetős fórum)
:)))
Nem vagyok híve ezeknek az oltásoknak.
Pici?
Sajnos éppen most szokjuk a bölcsit, a nagy meg óvódás.
Kíváncsi leszek mit mondanak.
Én azért sem adatnám be, mert pl nálunk nem lehet tesztelni gyerekeken. Vagyis olyan oltást kapnának amiről nem tudom,hogy milyen hatása van a gyerek szervezetre.
Persze, legyengített vírus, de nagyon-nagyon ritkán okoz gondot. Pl. Barninak a BCG oltástól azonnal leestek a trombocitái újszülött korában, de ő immunbeteg volt. Normál immunrendszer esetében nem szokott gond lenni.
Majd október elején megyünk kontrollra a László Kórházba, megkérdezem majd a dokinkat, hogy mit gondol az új oltásról picik számára.
Mi most kezdtünk el járni baba-mama körre, meg egy Dúdolóra, ahol Panni érintkezik mindenféle gyerkőccel...és játékot cserélnek, esetleg megkostolják egymás játékát(habár próbálok résen lenni).Plusz az új influenza nem a legyengült, öreg szervezetet kedveli, hanem a fiatalt. E miatt én beadatnám. A férjem szerinte az ellenszer annyirra új és annyira hiányosak a tapasztalatok, hogy ő inkább nem tenné. Ő tavaly beoltatta magár influenza ellen, hisz akkor született Panni és hogy ne hozzon haza semmit, de nem lett beteg a szuritól....azzal is érvel, hogy az oltás állítólag legyengített vírus, így akár ki is jöhet rajtunk.
Ja, és ami leginkább "tetszik": ugyanazok a tünetek, mint egy más influenzánál, de nem ajánlják, hogy orvoshoz menj, inkább hívd ki őt, mert a váróban hamar megfertőzhetsz mindenkit. Értsd, ha a váróban más nyavajád miatt ülsz "reszkess, mert influezaveszély van"! Persze az orvosnak sincs kapacitása mindekihez kimenni. Ez benne a non plus ultra.
De azért abban is van valami,hogy próbáljuk meg elfogadni és szeretni azokat a gyerkőket,akiket kevésbé szeretnek.
Néha tényleg csak a szeretet hiánya miatt válnak "rossz" magatartásúakká.:(,hogy felhívják magukra a figyelmet.
Ezzel egyetértek. De,hogy nem szólsz rá az egyéetelmű nelevletlensége miatt nem jelenti,hogy szereted. Lehet szerettel is fegyelmezni. Tehát ha valkire rászolsz nem jeneti azt,hogy nem szereted.
Azok a gyerekek pedig akik azért rosszak,mert "nem szeretik" őket. Pontosan ezt várják tőled, hogy legyél velük következetes vedd észre mit csinál ha az éppen rossz is.
bocs most nem folytatom iszonyú szédülés jött rám!
nem.majd jövő héten megyünk a doki nénihez tanácsadásra,majd megkonzultáljuk mi legyen.
Bár nekem apósom minden évben beadatja magának és mindig olyan beteg,lázas lesz.(tőle?)
Én is egyet értek ezzel.meg azzal is,hogy más a nem nevelés é smás a más módón nevelés.
Továbbá,ami említettem már lejjebb,hogy én konfliktus kerülő vagyok.És hát ebből kifolyólag,néha cikisnek érzem,ha amásikra rá kell szólnom,főleg,ha tudom,hogy utána majd mondja a magáét nekem az anyja.
Nem könnyű.
De azért abban is van valami,hogy próbáljuk meg elfogadni és szeretni azokat a gyerkőket,akiket kevésbé szeretnek.
Néha tényleg csak a szeretet hiánya miatt válnak "rossz" magatartásúakká.:(,hogy felhívják magukra a figyelmet.
Szerintem a másfajta nevelés és a nem nevelés között nagy a különbség.
Én ebben a témában leginkább Serryvel értek egyet. Attól, hogy valaki keresztény, nem kell mindent elnézni és szó nélkül hagyni, pont a saját gyerekünk érdekében.
Mondjuk pedagógus lévén amúgy is túlteng bennem a nevelési hajlam, én nem bírom ki, hogy ne tegyem szóvá az egyértelmű neveletlenségeket. Szerencsére a mi ismerőseink normálisan nevelik a gyerekeiket, de idegen gyerekekre is rászólok egy idő után (pl. boltban, strandon), ha kell, ha a szülő nem teszi meg.
Én nem szívesen szólok rá más gyerekére. Néha véletlen teszek egy megjegyzést, de direkt figyelek, hogy minél kevesebbszer. Ki tudok akadni néhány dolgon, de nem az én dolgom, hogy más gyerekét neveljem. Ha nagyon elegem van, szoktam mondani, hogy menjen kicsit anyukájához, vagy jöjjön mert van csoki... Csak túléljük azt a pár órát valahogy. A Hedvignek is azt tanítom, hogy lehetőleg ha otthon fogad vendéget, ne irigykedjen, de ha másnál van, akkor tisztelje a másikat is, és annak a viselkedését is. Ha a másiké a játék, és elveszi, ez van...
Azért így csinálom, mert a más gyereke előtt nincs "tekintélyem", nincs jogom nevelni. (Ha csak pár órára jön, mert ha ott is alszik, akkor neki kell igazodni a mi napirendünkhöz, még ha a kedvéért rugalmas is az) Szóval én szeretem a neveletlen gyerekeket is, és nem akarom, hogy azért ne jöjjenek, mert nekem mások az elveim, mint az ő anyukájának.
Ha olyan a vendég gyerek szülője, hogy meg lehet neki mondani, ami nem teszik, akkor szólok. De ha nem... Hát nem hívom őket többször.
De szerencsére a legtöbb kis vendégünk ügyes, és megérti a "nem" szót is. Soha nem volt ágyon ugrálós, vagy direkt tönkretevős vendégünk. De amit nem muszáj tiltani, azt megengedem, még ha utána két napig is takarítok majd. Ezt meg a mamámtól tanultam. A vendégem azért vendég, hogy jól érezze magát nálam...
A Hedvig pedig vendégségben elég félős, de mikor feloldódik akkor is ha azt hallja, hogy nem szabad, akkor tudja, hogy annak oka van. Én örülök, ha tudom, hogy a vendég látó mit nem szeret, mert akkor béke van. És nincs két nő, aki hajszál pontosan ugyan úgy nevelje a gyerekét. Sose lehet az ember tökéletes vendég, és kifogástalan vendéglátó. De a szeretet sok mindent elfedez... Én pl. a rokongyerekeknek, unokatesóknak lényegesen több mindent elnézek, mint az idegeneknek. Ha az idegeneket is megpróbálnám jobban szeretni, az a szeretet az ő nevelésbeli hiányosságaikat is eltakarná...
Ti nem vagytok ezzel kicsit így? Hogy jobban kéne szeretni azokat az embereket, családokat, akikkel bajotok van?
Az én fiaim is úgy vannak nevelve mit nálatok. Eszük be sem jutna.. de mi van akkor ha a vendség rendszeresen ugrálhat az ágyon, egyébként neki meg nem szabad? Miért lehet neki és nekem nem? S persze ez csak egy példa arra,hogy mi lesz a szabálykövetően nevelt gyerekkel ha folyamatosan azt látja, hogy csak neki kell betartani a szabályokat annak aki nem a csald tagja nem, vagyis a vendégnek mindent szabad.
Na ez az amit nem engedek.. ez liberalizmus és zsarnokság egyszerre.
Ezért mondom,hogy az év váram és szabályaim ezért azokat elvárom,hogy tartsa tiszteletben a vendég. S ha ugrál a gyerek az ágyon és én nem engedem, akkor ne velem álljon le vitatkozni hanem vonja félre a gyerekét és magyarázza el neki, hogy Rózsa néniéknél ez nem szokás kérlek ne csináld, ha haza mentünk otthon úgy ugrálsz ahogy akarsz.
Vagy csak álmodok egy ideális világot?
Egyébként meg ha barátokat látogatunk akkor ha olyan van én rászoktam nézni a házigazdára és megkérdem szabad? Ha int,hogy nem szépen megkérem a fiam ne csinálja. vagy hagyom,hogy a házi gazda mondja el.
Volt már olyan pl,hogy voltunk egy kis barátnál anyukája irtó nagy rednet tart irigylem érte klassz,hogy megy neki. bőr ülőgarnitúrájuk van. S mivel a fiam nem tudta,hogy azon nem szabad csúszkálni tetszett hogy lehet. De mikor láttam mit kezdenek el játszani megkérdeztem a barát anyukáját,hogy ugye ezt nem? Intett,hogy így van.. én megkértem a fiam,hogy ne csúszkáljon , majd csúszdázunk kint. Megértette és azóta sem játszanak. Otthon még megkérdezte,hogy miért nem lehet elmagyaráztam neki, hogy miért.. Ennyi így tök jó volt mert sem a mi jó hangulatunkat sem a gyerekét nem rontotta el egy incidens.
Na igen nehéz...
Persze az ilyenek,hogy én vagyok az anyja és nálunk ezt szabad ezért itt is. Olyan neveléssel elkerülhetők lennének,hogy ha vendégségben vagyunk kisfiam akkor ott nem mindent lehet amit itthon. Na de ugye mások vagyunk és sok szülő csak azért is szülő:(
érdekes az első kérdésed.Az én gyerekeimbe annyira beleivódott,hogy itthon mit hogyan szoktunk,hogy ez fel sem merült,hogy amikor vendég van és nem a "szabályaink" szerint jár(nak) el,akkor azt nekik is szabad.
Amikor elmegy akkor elmondják,hogy észrevettem anya,hogy x.y ezt meg ezt csinálta,pedig nálunk ezt nem szabad.
Ilyenkor én leülök velük és elmondom nekik,hogy nem mindenki úgy nevel,ahogy apa és anya titeket.És ezért nem tudja ezt x.y.
Amúgy,ha x.y. olyasmit csinál és én észreveszem,hát rászólók.
Csak azt nem szeretem,mikor a szülő azt mondja,hogy hagyjam békén a gyerekét,mert neki ezt szabad csinálnia.
Ilyen estem is volt.Ugrált az ágyon.És hát rászóltam,hogy nálunk ilyet nem szabad csinálni.Erre a szülő szólt nekem,hogy 1. ő itt van és majd rászól,ha kell,2.náluk ezt szabad.
Ezen annyira megdöbbentem,hogy annyit tudtam csak kinyögni,hogy de az náluk van és tudtommal most nem otthon van.
Ma már jobban felkészülök egy ilyen esetre,csak akkor nem számítottam erre.
Igyekszem keresztényi maradni,és hát az igazat megvallva nem nagyon hívok olyan embereket,akikkel ilyen nehéz a zöldágra vergődés...
Az én házam az én váram és az én szabályaim., hogy várjam el a gyerekemtől,hogy betartsa őket ha amikor vendég van neki mindent szabad?
Tehát én rászólok más gyerekére nálunk. Ha mi vagyunk vendégségben nem szólok,ha a házi asszony teszi ugyan ezt. Sőt megbeszélem a gyerekemmel,ohgy pl Zsóka néniéknél ez a szokás kérlek tartsuk be.
Ha nálunk történik valami és anyuka nem szól rá a gyerekére és nekem kell,de semmi foganatja finoma félre húzom anyukát és megkérem szóljon a gyerekére,mert ez nálunk nem szokás.
Lehet úgy is határozottnak és következetesnek lenni, ohgy az keresztényi maradjon és ne legyen lúzer az ember és gyereke.
sokat tanultam erről a keresztyén irodalomból. S ha figyelmesen olvassátok a Bibliát rájöttök milyen határozott elvek mentén vezet és nevel minket is az ÚR:)
Én most "küszködök" a lányaimmal,mert nálunk u.ez a helyzet a családban.Nálunk rendezett,harmonikus légkör.De azt hiszem túl jól sikerült a nevelésem és a lányim félénkek lettek.Igazad van abban,hogy amilyen a szülő.Én is egy konfliktus kerülő vki vagyok.Ha megrugtak odébb álltam,sosem szóltam.
De a pároméknál a családban ahogy irtam is,ennek az ellentettje minden.
És ott nyilt ki a szemem nekem is,hogy a sogornőm kipécézett magának és megállás nélkül ostromol.Nehéz elviselni,és oda jutottam,hogy vissza kéne szólni.De az nem lenne keresztényi viselkedés,ha én a szintjére ereszkednék.
Ezen a ponton kezdtem el belátni,hogy bizony fontos a határozottság,de mértékkel.
Amúgy az ilyen szülő sajnos észre sem veszi,hogy a gyereke mit művel.
Arra a kérdésre,hogy ez manapság lúzerség?én igen választ kaptam erről az oldalról.Már volt köztünk az illetővel ez beszédtéma.Szerinte az,mert csak az olyan emebrek tudnak talpon maradni ebben a világban,akik olyanok,mint pl az ő gyerekei.
A párom szerint pedig azért ilyen a világ,amilyen,mert ilyen erőszakos,nemtörödöm a másikkal emberek vannak többségben.
Az,hogy van-e határ az jó kérdés.Én is szeretném tudni.
Egyszer erről beszélgettem Anyuval.Azt mondta,hogy amíg az ember a saját lakásában van,ott legyen igenis határozott és szóljon rá bátran az ilyen gyerekre,hogy itt ezt nem lehet.Ha már máshol vagy,ott mérlegelned kell...:/
Hetek óta a fejemben motoszkál az, amit rencsilány írt a gyerekek bátor vagy bátortalanságáról, talpraesettségéről (szocialaizáció terén)... nem pont így írta, de ez az értelme.
Igen, hát itt az alapbeállítódás, a saját természet, hogy egy gyerek milyen...de az csak 40%, legújabb kutatások szerint. A fennmaradó 60% a környezeti behatások dolga. Találkoztam olyan szülővel, aki nem szólt rá fiára, mert így nem nyuszi, hanem talpraesett lesz... de 2 hete, jmikor nagy rokonlátogatás volt nálunk akkor találkoztam két telhjesen ellentétes gyerkőccel, helyzettel.
Adott egy 9 éves kisfiú, biztos háttérrel, szerető, gondviselő szülőkkel, harmonikus családi élettel (neki van egy bátya, aki 14 éves, de nem az a "bolodnját járatós a kisebbel" fajta). Neki van egy elektromos játéka, mivel játszott.
Adott egy másik gyerkőc, ai 5 éves, az ő családja nem olyan harmónikus. Enyhén viselkedészavaros, de fejlesztőpedagógushoz jár. Édesapja külföldön dolgozik, édesanyjával van egyedűl, aki sajna ordítozik is vele, mert enm bír vele. Eljöttek hozzánk. Panni az emeleten alszik, de ahogy betette a lábát a kicsávó, már fent volt és berontott PAnnihoz, aki békésen aludt. Én rohantam a gyerek után és megvígasztaltam a síró kislányomat. Nem kérnek bocsánatot, még én mondom hülyén, hogy úgyis 20 perc múlva felébredt volna. Lúzer! Mármint én!
Szóval a szülők leűltek kint a kerben és a kissrác szaladgált ide oda, belenyúlt helyekre, majd fent a hálószobánkból szedtem ki, hogy mostmár lefele, nem maradunk fent, mikor mindenki a kerben. A 9 éves scrác is bent játszott az elektromos kütyüvel. Mikor bemegyek, a nem kevésbe került kütyü már az 5 évesnél és bizonygatta, hogy ő kapta, nem vette el..ami igaz is volt, mert a 9 éves nem állt ellen neki. Csak csendesen űlt mellette. Valahogy sikerült cirkusz nélkül kiszedni a keze közül és elraktam a kütyüt. A szülők jól elvoltak kint.
Következtetés: van egyáltalán? MIvel én is próbálok körültekintő és tapintatos lenni, gyerekem is az lesz.... ez manapság lúzerség? Engedjük kivenni a kezünkből, ami sajátunk...persze gyerekként megint más...de ha megtanítjuk a kiscsibénknek, hogy a másiknak is odaadja a játékát, vagy egy eréjesebb fellépésű emberke közeledik és megszerzi amit akar...az lúzerség? Van határ? Mindeninek más? Keresztényi szeretet? Hülyeség?
Ti mit gondoltok? Vagy hogyan tapasztaltátok?
Igen, hamarosan szeretnénk költözni, még mielőtt a merci nagyon felnyomja az ingatlan árakat. Igen, be szeretnénk költözni a városba, hogy a Vincének ne kelljen autóval bejárni. Jó lenne közelebb lakni.
Voltunk baba-mama körön, nem voltunk sokan. Zsuzska, Rita, Klári, és én. De jó volt. Sokat nőtt az apró nép. Jövő héten nem tudok menni, nyaralunk, ha minden jól megy.
A lakás kereséssel nem jól állunk. Már rengeteget megnéztünk, de valami sose stimmel. Egy, plusz két félszobásat szeretnénk... Az meg vagy távfűtéses, vagy drága... Nézünk házrészeket is.
Bízunk az Úr vezetésében. Remélem, hogy ő majd segít ebben is, és velünk költözik az új helyre... :-)
Hogy-hogy lakást?
Voltatok tegnap baba-mama körön?
Be akartok költözni a városba?
Én ha javasolhatok erkélyes gázost mondanék.
Itt a környékünkön van most jó pár eladó földszinti.
Én lakásokat nézek. Ezen kívül verseket olvasgatok, meg internetes újságokat olvasok. Csak nem sokat, mert a Hedvig sok közös programot igényel. Néhány blogba is bele-bele nézek... blog.hu-n...
De most hónapok óta nem néztem ezeket, nem volt időm a nyáron.
Ez nem annyira jó, de néha van rajta érdekes dolog is.
www.kezilabdaforum.com:)
És hajrá, Veszprém!:)