Keresztény anyukák (beszélgetős fórum)
Csak foglakoztatott, ohgy én vagyok ennyire konzervatív?
Állítólag ez bizalmi kérdés ennyi idősen, mert ha mondjuk én lennék az anyja és azt mondanám,hogy ne szedjen tablettát, és egyáltalán még ráér tanuljon ,akkor ott vágna át ahol tud, mert úgyis azt akarja.
De ha megengedem sőt elviszem orvoshoz,hogy felírja neki akkor én vagyok a jó fej anyuka,akiben meglehet bízni és ellehet neki mondani,ohgy ennyi idősen én már szexelek és tudok felelősséggel gondolkodni,mert tablettát szedek..
Ilyen kifordult lenne a világ?
Szerintem ez nem ilyen egyszerű...
A bizalom ott kezdőik,hogy ha kicsi korától jól neveltem 14-15 évesen még eszébe sem jut nem hogy szexelni, de még fiúzni sem.. mert lesz ami leköti még akkor is ha más mindenkinek nem csak az első mens volt meg hanem a pasi is..
Jó lehet rosszul gondolkodom, és könnyen beszélek,mert nekem még csak két fiam van....
Ti hogy gondoljátok?
Nem arról szól máshol a kérdés hogy 15 éves barátnőm fog gátlót szed lehet-e baj. Megírtam,ohgy szerintem lehet és jobban járna a a d.gás helyett tanulna.
Szóval ezért én vaskalapos vagyok?
Akkor mit csináljak vele? Ezt most nem értem...
Eredetileg nem arról volt szó, hogy egy lány érdeklődik a fogamzásgátlásról? Vagy félreértettem?
Már ahol...
Egy csomó bölcsiben van pelenkázó.
Popsi krémet nem használunk ilyenkor csak ha kaki van azt meg fekve cserélem.
Gergő szépen meg áll nem fészkelődik. Igazából jártam párszor úgy ahogy te is. De ha már állva pelenkázol és nagyon bajlódsz próbálj meg bugyi pelust használni abba csak bele lép. Na persze ehhez meg mindet le kell venni alulról. A bölcsikben különben állva kell pelenkázni.:)
Szia!
Nyuszi és a tojás. Nekem nagy segítségemre volt Micimackó és az ovi.
Az oviban minden húsvét előtt virágvasárnap van a húsvétolás egy bábjátékkal és tojás kereséssel, kézművesedéssel.. játékként. Így bábjátékon keresztül megismerik Jézus feltámadását...
Tehát ismeri elmeséljük ha kell többször a történetet ahogy az írva van. Persze ez hozza magával a különböző kérdéseket. De mindenre lehet válaszolni az ő szintjén, és azt is elfogadja ha azt mondod valamire nem tudod. Hiszen nem mi vagyunk a mindenhatók:)
Anyukáméknál vagyis nűlunk mindig az volt a szokás,hogy a húsdvéti nyuszi hozott szigorúan hozozz ajándékot és tojást főleg. előtte volt közös tojás festés készülés fészek meg minden. Nem tiltanám meg egyik nagyinak sem.. minek ezt is lehet misztifikálni és kell a gyerekeknek az én magán véleményem szerint. Hogy magyarázom? Úgy,hogy mielőtt jött Jézus voltak ilyen népszokásaink amik ehhez az időszakhoz kötődtek és az ember megtartotta ezt a szép szokást játéknak a gyerekeknek, mert a nyuszi ugyanúgy létezik mint a mikulás... Hát így.
Más...
Tapasztalt anyukák: hogyan kell sikeresen állva pelust cserélni? Fortélyokra vagyok kíváncsi... pl. popsi krémezés hogyan? Miközben egyik oldalát "megkötöm", lefolyik a másik, és olyan csálé a végeredmény... Csak gyakorlás kérdése vagy van jó tippetek?
Köszi előre is.:)
Köszönöm, nekünk nagyon áldott volt.:)
Még nem gondolkodtam ezen, de idővel gondolom mindenki belebotlik... te hogy kezelted ezt? Sőt a húsvét lényegét, Jézus megváltását hogyan és milyen korban lehet elmondani dióhéjban?
Nem engedtem, hogy az anyósom azt mondja a kislányunknak, hogy a piros tojást a nyuszi tojta... sem az ajándékot.
Nm tudom. Van valakinek jó ötlete?
Sziasztok!
Hogy töltöttétek az ünnepet?
Hogyan egyeztetitek össze a nyuszit Jézussal?
Nekem már volt pár faramuci kérdésem a 6 éves fiamtól:)
Köszi erre rákattanok!
Köztük van a FIREPROOF is! Ami a házasságról szóló film! És most egyik kedvencem.:)
Nekem is van személyes élményem több is, de nem szeretnék senkit megbántani a véleményben. Nagyszüleim és szüleim példáját hoznám elő. Nagymamám igen vallásos szerény lány volt és anyámat is így nevelte. Fiatalon megismerkedett egy vérbeli "parasztfiúval", aki rendőrként dolgozott a kommunista idők alatt és élte az életet. Pár év alatt ez a "férfi" lecsendesedett, kilépett a rendőségtől (félholtra verték emiatt-mert kilép és mert templomba akar járni) és elvette a nagymamám, majd született 2 gyerekük. Az idősebb fiú pap lett, a fiatalabb családot választotta. Egy másik városban egyetem alatt ismerkedett meg egy fiúval akit anyukája egyedül nevelt. (apja korábban párttitkár volt, de korán meghalt)Vallásról szó sem eshetett köztük. Egymásba szerettek, de a lány választás elé állította. Ha őt szeretné el kell onnan költöznie és a vallás is betér az életébe. Anyámat választotta és elköltöztek a vallástalan környezetből. Hosszú évek küzdelme után 3 gyermekük született vallásos környezetben.Mindketten megküzdöttek és nyertek Isten segítségével. Én is sokat gondolkoztam a missziós életcélon. Volt barátom aki erős ezoterikus életből lett igen hívő karizmatikus személy és olyan is aki soha nem hallott a vallásról, de mikor mondtam h nem tudnék élni olyannal ki nem hívő, azt kérdezte: Miért hagynál el olyanért ami nem az én hibám? Mesélj nekem, mi is a vallás? Ki is Isten, Jézus? A szüleim nem tetteék, de ez nem azt jelenti, h nem lennék nyitott...
Nem gondolom h el kellene itélni olyanokat akiket nem tanítottak. Jézus sem tette/tenné ezt. Nem ő mondta h a betegeknek kell a gyógyulás és nem az egészségeseknek? A Bibilában egyértelműen az áll, h a hitetlen férj megszentelődik a hivő feleség által. És ha a hivő fél vállaja éljen a hitetlennel. Sneki nem mondta h ne...
Semmi gond, nem számít, hogy érintett vagyok.
Az biztosan probléma, ha a párod akadályoz a hited gyakorlásában. De ha "csak" annyi az egész, hogy ő nem hívő, akkor lehet élni egymással. Nyilván sokkal jobb egy hívő társ, de ez nem mindenkinek adatik meg.
Az is biztos, hogy nem szabad csak azért belemenni a dologban, hogy "majd én megtérítem", de azért az ember reménykedik, míg él. De alapból el kell őt fogadnod úgy, ahogy van ahhoz, hogy együtt élj vele. És azt is el kell fogadni, hogy talán sosem lesz hívő belőle.
Úgy látszik nem olvastam kellőképp vissza:)
S elnézést nem tudtam,hogy érintett vagy a témában:)
Ha megengeded elmesélem a magam tapasztaltát:
Az előzö völegényem és velem történt: ő nem volt hívő, de mnidenfélt ismert és vallott magának: nagyban ezoterikus volt. Hitt az ufokban, a bennük rejtőző isten dumában meg a többi. látszólag tiszteletben tartotta a hitemet, de anyhászor a magam megtapasztalta hitbéli dolgokról próbáltam neki mesélni mnidig volt valami ezoterikus magyarázata, nem fogadta el,hogy én másképp élek.
Nem fogadta el az én kersztyén erkölcsömet, ohgy fontos volt a cslaádom ha vítak mentem, fontos volt az ifi amit akkor én vezettem, és fontos volt a falusi közösségem. Számtalanszor állított olyan választás elé ,ohgy vagy én vagy a családod. Ebből már csak nem sok kellett és a hitem is megkérdőjelezte. Na ekkor szólt közbe az Úr a szüleimen keresztül és lett vége...
Szóval én abban amiket nektek lemásoltam látok igazságot. Természetesen nem értek egyet mindennel. De az pl nem igaz, hogy a nem hívőt majd én megváltoztatom, vagy az
Hogy az én állhatatos hitem arra sakkalja, ohgy megtérjen. Ez így szerintem nem igaz nem állja meg a helyét.
Éppen ezért várom a ti meglátásaitokat is.
Mindenki a saját tapasztalatát meséli el, így én is a sajátomat. Mindenkinek szíve joga kimondani gondolatait. Én megteszem és ezzel nem kívánok senkit megsérteni, távol álljon tőlem.
Szóval nekem az ÚR megadta 16 évesen, hogy találkoztam a férjemmel és én sem, ő sem voltunk keresztények (ő már nem, vagy éppen nem, én még nem). Az Úr már akkor tudta, hogy egymásnak szánt bennünket és dicsérem Őt, hogy mégis keresztény férjem lett. Teltek az évek, csiszolódtunk és mindketten az Úrhoz tértünk, de valamelyes külön-külön és valamelyest ellentétei vagyunk egymásnak. Ő zárkózott hit terén, én meg nyitott, ő jól érzi magát egy református puritán közösségbe, én meg nemigazán és most már pláne nem. Így is,hogy mindketten hiszünk az Úrba nehéz tud lenni és nagyon sok imát igénylő. Akkor is ha az Úr nevét pironkodás nélkül kimondhatom és enm csak "megtürt" "személy" az otthonunkban, ha a gyerekünket keresztény módon neveljük fel, együtt imádkozunk étkezések elött ... szóval még így is sok sok ima, hogy Jézus legyen a hajlékunk feje és ő vezesse családunkat, kapcsolatunkat.
Azt szokták mondani, hogy azért nem jó a felemás házasság mert olyan mintha valaki az asztalon állna, a másik a földön.... és az esetek többségében nem az változtat helyet aki a földön van.... Emberileg lehet jó házasság a felemás házasság is. Az Úr nem azért beszél a felemás igáról, hogy bennünket bosszantson és velünk peckázzon, csak figyelmeztet, hogy nagyo nehéz felemás igában len. ÍGY szerintem ez nem bűn, csak könnyen el tud vinni másfele... nagyon megdolgoztat lelkileg. Hisz ha te az Úré vagy és örömöd van Benne, akkor a gyerkeidet is ilyen módon szeretnéd nevelni, no meg úgy élni, hogy a házastársad "megkívánja" a Jézussal járás, és is akarja megismerni az Urat. Ez nagy felelősség és nagy munka is. Mindazonáltal é hiszem, hogy valakinek ez a missziója, főleg, ha házasság után tér meg. Hiszem, hogy az Úr erejét kérve és Jézus közbenjárásért imádkozva sikerülhet, még akkor is ha ez egy hosszú folyamat.... évekbe telhet, de az Úr bőségesen megjutalmazza a keresztény társat!