Februári népszokások (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Februári népszokások
Másik gyűjteményből ...
Február 3.-án.
- A betegeket gyógyító vértanú püspök Szent Balázs emlékére a római katolikus egyház ezen, vagy a legközelebbi vasárnapon részesíti a híveket ”Balázs napi áldásá”-ban.
- Az áldást osztó pap két égő gyertyát, melyet Gyertyaszentelőkor megszentelt, keresztben az áldást kérő álla alá tartja, mindaddig, míg elmondja a Balázs napi áldás szövetét. A néphit azt tartja, hogy ez az áldás mindenféle torokbajtól megóv.
Február 4.-án.
- András nap éjjelén álmodják meg a lányok, hogy ki lesz a mátkájuk, ha ezen a napon valamennyi legény ingét a párnájuk alá teszik, azt a legényt egészen magukhoz tudják bolondítani.
Február 6.-án.
- Dorottya napján a néphit szerint, csikorgó hideg szokott lenni.
Február 7.-án.
- A húshagyó (vagy a legközelebbi keddi) napsugár bő esztendőre mutat.
- Ha éjszaka csillagos, lesz sok tojás az évben.
Február 8.-án.
- Amilyen a hamvazó szerda olyan az egész böjt.
Február 14.-án.
- A verebek hosszú téli hallgatása véget ér, ezen a (Bálint) napon szólalnak meg újból.
Február 19.-án.
- A pacsirták napja a néphit szerint. Ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta vége a télnek.
Február 22.-án.
- A néphit szerint üszkös Péter napja, ha hideg van még negyven napig tart a tél.
- Ha ködös a Péter,
- Üszkös a fészer. Az üszkös a fészer, (vagyis abban a gabona),
- Ha a Péter hideg, marad a tél.
Február 24.-án.
- A Mátyás a jégtörő. Vagy meghozza, csinál, vagy megtöri a jeget, ha talál.
- Mátyás ha jeget nem talál, csinál.
A hónapok neve latin eredetű. Római hagyomány szerint a hónapoknak állítólag Romulus király adott első ízben nevet. Az első római naptár a mezei munkák szempontjából fontos tíz hónapot vehette figyelembe. Az i.e. 700 körül beiktatott naptárreform idején vált a részévé a fennmaradó téli holtidő az új tizenkét hónapos holdnaptárnak.
Ugrás a teljes írásra: Februári népszokások