Depresszió a közeledben (beszélgetős fórum)

sajnos én nem tudok nektek segíteni,csak ezzel,hogy csodállak benneteket.

Ha ez egyáltalán segít nektek valamit:(

sziasztok

Csodállak benneteket,amiért ilyen erősek vagytok.

Az én anyám öngyilkos lett.Teljes depressziós volt.(az apám miatt,mert kiderűlt,hogy benőzött)Nem tudta túltenni magát,belebetegedett.

Bárcsak neki lett volna ennyi életereje ill életakarása,mint nektek.

Gondoljatok mindig arra is,hogy vannak olyan emberek,akik nagyon szeretnek benneteket,akiknek értékes emberek vagytok és akiknek az élet rossz lenne nélkületek.

Igazából én nagyon nem is tudok hozzászólni a témához,csak annyit akartam mondani nektek,hogy teljes elismerésem és csodálatom nektek és a mellettetek állóknak.Szúrkolok mindenkinek!!!!!Bármiért amire vágytok,hogy az életetek szép és jó legyen.

Kedves Fáni!

Nem kellene túlreagálni a dolgot, itt mindenki a saját tapasztalatát írja le. Ez az én tapasztalatom, hogy segít. Attól hogy neked nem jött be, másnak még működhet.

????????????????????????????????

Csak azért nem szólok erre semmit, mert a kérdés nem nekem lett címezve!!!!!!!!

Szia!

Ezt szorongásnak hívják ugye?Vmitől félsz, hogy téged néznek...szociális fóbia.... Ezt egy beszélgetős pszichológus negyszerűen tudja kezelni, próbáltad már?

Nem írtad meg priviben hogy mitől vagy ilyen....nincs kedved?

NEM ERŐSZAK, csak egy kérdés. :)

:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))

jobban teszed ha most nem hallgatsz meg, hanem sikoltozva elrohansz még a környékemről is.

Megint k.o. vagyok, elszaladok én is valahova körülnézni inkább, az hátha megnyugtat. Bocsi, ez van. :(

Azért köszike, kedves vagy Nelli.

Szia!

Ne haragoudj hogy irok.

Csak azt akartom írni, hogy mindenképpen sprotoljál,

kondiz,futás, stb, Hogy ha nem tudod elfogadni magadat így. Jobb lessz a közérzeted, és még fogyni is fogsz. És nem utolsó sorban lefoglalod magad, és nem gondolkozol mindenféle hüjeségen.

Ez jott tessz . Tapasztalatbol mondom.

Én négy évvel ezelött , meg még tavaj is

lehet hogy rosszabb álatpotba voltam mind te.

Annyira rossz állapotba voltam hogy az utcára nem

bírtam kimenni. A lényeg hogy ne hagyd el magad.

Most már ott tartok hogy majdnem kezdek hinni ben,

hogy jobbra fordul a sorsom.

Ha elhagyom magamat és egésznap a számítógép előtt

ülök akkor , most is rám jönnek ezek a rosszullétek . Akkor a boltba nem tudnak otthonrol

áttküldeni. Ijenkor mongyuk ha el kell mennem valahova, mindig azt képzelem hogy engem bámulnak

hogy milyen szarul nézek ki. De akkor tényleg szarul is néztem ki, meg nagyon feszült szoktam lenni. Remélem nem untatlak a hüjeségeimmel.

Ha lenne hozzá kedved ,én szivesen leveleznék veled ezen az oldalon. Hátha tudunk egymásnak segíteni . Már csak azért is mert lány vagy

, én meg fiu.

Puszi!!!

A helyesírásom lécci ne nézd.

Mindegy hogy mikor, csak írj, én meghallgatlak, sőt még választ is írok neked, ígérem.

Hátha ez is hozzájárul ahhoz hogy jobban lehess..szeretném nagyon. :)

Jaj, akkor a tesód nagyon beteg szegény....tudod Nelli ezek a pszichiátriai nyavalyák is nagyon szerteágazóak és árnyaltak lehetnek, mint minden más betegség.

Van akit éppen csak "meglegyint", míg ugyanaz a baj a másikat teljesen letaglózza, van aki igen szépen reagál a gyógyszerre, míg egy másik beteg ugyanarra a szerre semmi javulást nem mutat.

Az az igazság, hogy jómagam--mivel érintet is vagyok valamilyen szinten--sok helyen sokat olvastam a pszichés zavarokról, és azt szűrtem le, sajnos ez az a terület, ahol az orvostudomány talán a legkevesebb kézzel fogható eredményt tudta felmutatni az évek során.

Hogy miért van így, azt nem tudom, talán pénz nincsen a kutatásra, talán a gyógyszercégek érdeke az hogy ne is akarjunk gyógyszer nélkül meggyógyulni, talán szimplán csak annyi, hogy az emberi agy annyira bonyolultan működik, hogy a mai napig nem sikerült tökéletesen feltérképezni, mi is zajlik benne pontosan.

Így aztán persze hogy nehéz bármiféle terápia, ha vaktában tapogatóznak.

Nekem amúgy nem bipoláris depresszióm van, hanem endogén, unipoláris, vagy inkább talán csak disztímia,( enyhébb mint a depresszió), plusz szorongásos neurózis, amik folyamatosan rontják egymást( s ezzel engem) sajnos.

Én is szedtem egy időben gyógyszert, de csak letompított annyira, mintha egy ködfüggönyt engedtek volna elém, nagyon zavaró volt, hangulatilag meg ugyanúgy padlón voltam, abbahagytam hát.

Most csak fesz. oldót és néhanapján altatót szedek, antidepresszánst azt nem, ---nem igen hiszek a gyógyító erejében ezen szereknek.

Hát ennyit rólam dióhéjban.

Várom a leveledet, akármikor írsz és bármit, majd én is mesélek, jó????? :)))))

Legyen szép a napod: Fáni

Köszönjük szépen Nelly a felajánlott segítségedet, szívesen veszünk minden hozzászólást és véleményt, ami nem negatív.

Örülj hogy egészséges vagy, nem is tudod mekkora kincs az ép elme.