FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Unokatestvérek közötti szerelem! Szerintetek? (2. oldal)

Kategória: Összes fórumtéma » Szex & Psziché » Párkapcsolat, szerelem

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2 3 4 5 6 7
153. negyvenegy2011-04-18 09:22
Igen.
A család, mint fogalom van fent ma.20 éve még sokat jelentett.A család az a csoport, ahol tanulunk, s megbeszélünk.Vagyis, kellene, hogy legyen.Ez van az erkölccsel és az etikával is.
De kár tagadni, hogy akkor - 20 éve -, vagy régebben nem volt ilyen.De volt.Csak nem mindenről ír a töri, s nem mind derült ki.
(válasz sonder67 152. hozzászólására)

152. sonder672011-04-18 09:16
na igen, ezek a családi dolgok...és mégis egyre többet hallani róluk.
(válasz negyvenegy 151. hozzászólására)


151. negyvenegy2011-04-18 07:07
,,hát igen nehéz az élet:S"Bizony, s,hol van még a neheze?:D
A gyermeki kíváncsiság természetes esemény.Az, hogy az ovis érdeklődik a másik nem felé,a teste felé, a szerelem érzése fogja el- nekem Julika lesz a feleségem- természetes.
Valamikor régen, a királyok stb.azért házasították családon belül magukat, gyermekeiket, hogy a hatalom a dinasztia kezében maradjon.Viszont, azok közeli rokonságban voltak, ezért volt probléma az idegrendszerükben,génjeikben-pld.Rettegett Iván, a Cézárok -.
Abban az esetben, ha nem közeli, nem gond.Viszont - szerintem -, itt is a gyermekség látható, ill. az, hogy a rokonok egy része hasonlít egymásra, így benne találja meg a személy a szerelmet.S talán kényelem is.A rokonomat ismerem, a külvilágot nem.Van ebben még gyermekség, s nevelési hiba.Nem kell pánikolni, elmúlik idővel.Ha nem közeli, gond se lesz tehát./ Szeretetből -ha érzelmekkel él csak az ember-könnyen lesz szerelem.

Igen, durvább szitu is van -anya és fia, apa és lánya - de azok betegek.Állati ösztön, köze nincs az emberi gondolkodáshoz.Na igen, az a fertő teteje.
(válasz egy lány00 150. hozzászólására)

150. egy lány002011-04-17 22:54
hát igen nehéz az élet:S de amúgy meg senki sem tökéletes lehet hogy van aki ezt durvának tartja de mit mondana egy még durvább sztorira:S egyáltalán nem tudom hogy miért kell ennyi miatt megítélni valakit hisz csak szeret valakit jó biztos nem kéne de inkább olyasvalakivel legyen együtt akit szeret is mint egy olyannal akit nem persze ezt az megítélőset meg a többit nem rád értettem csak vannak ilyenek is :S csak arra lennék kíváncsi hogy ők mit tennének ha ők hasonló "hibákba" esnének de nem tudnának tenni ellene mert szeretik azt a személyt akit amúgy nem kéne:/
(válasz Ailen Zia 149. hozzászólására)

149. Ailen Zia2011-04-12 22:44
Én már semmin sem lepődök meg...

De olyan helyzetben sem szeretnék lenni, hogy unokatesóba beleszeretni (feltéve, ha nem tudom, hogy ki az unokatesóm, mert amúgy kizárt! Egyáltalán nem néztem rá unokatesómra úgy, mint hapsi sosem. Én személy szerint elképzelhetetlennek tartom a rokoni kapcsolat miatt.)

De unokatesó helyett... egy éve vagyok szerelmes egy 51 éves pasiba 20 éves létemre. Nagyon bele estem, persze ebből sem lesz semmi! Nem rajtam múlik, az is biztos.

De barátnőmnél sem jobb a helyzet. Ő meg sikeresen bele szeretett egy papba...

Hát nekem sem jön össze semmi. Amúgy én sem hirdetem itthon, hogy szerelmes vagyok, ráadásul kibe! Agyvérzést kapnának lehet, apám biztos... Pedig nem is egy unokatesóról van szó...

148. egy lány002011-04-09 22:31
én meg úgy jártam hogy nagyon nagyon régen láttam még kicsik voltunk és kb. mikor én 11-12 évesen láttam őt és totál megtetszett nekem aztán olyan 12-13 évesen már róla álmodoztam hogy de jó lenne ha nem lennénk uncsik annyira de annyira belezúgtam és itt van hogy 15 vok és már mind2en szeretjük egymást egyszerűen nem bír érdekelni hogy uncsik vagyunk a vérfertőzés nekem nem akadály nem fekszünk le annyi attól még szerethetjük egymást hogy nem fekszünk le egymással, a szerelemnek nincsen akadálya és különben is egyszer élünk és az életünk végén nem azt bánjuk meg amit megtettünk hanem amit nem. jó persze azért elítélhet a világ hogy az uncsimat szeretnem de én inkább élném le az életem olyan mellett akit szeretek mint sem tudomásul veszem hogy az uncsim de szeretem és egy másik fiúval próbálom elfelejteni és így élem le életem boldogtalanul:( kegyetlen a sors de még kegyetlenebb ha hagyod hogy az legyen amit nem akarsz:(én már ezt tapasztalatból írom mert kb. 14 évesen mondtam az uncsimnak hogy hagyjuk ezt hisz uncsik vagyunk de később mind2en szörnyen magányosak és szomorúak voltunk így újra összejöttünk de mint már írtam lefeküdni sosem fogunk mert hát jó utálom ezt kimondani de mégiscsak uncsik vagyunk:'(és mi titokban tartjuk ezt a dolgot hogy járunk mert tisztában vagyunk mind2en azzal a ténnyel hogy senki sem fogadná el ezt a helyzetet:( de majd ha már nagykorúak leszünk és még együtt leszünk muszáj lesz leleplezni titkunkat:(
(válasz bo11 143. hozzászólására)

147. egy lány002011-04-07 20:10
és ööö mi lenne akkor ha első uncsim akkor mit kellene tennem akkor?? csak egy kérdés:)

146. egy lány002011-04-06 18:30
huhhh akk jó köcce:) már kicsit nyugodtabb vagyok már csak az bánt hogy nagyon ritkán találkozunk:( és minden egyes nap hiányzik:(:(

145. eperlevél2011-04-06 18:22
Második unokatestvérségtől nincs gáz. :)

144. egy lány002011-04-06 15:39
sos!!! totál belezúgtam az uncsimba és ő is belém de nem tom hogyan tovább már csókolóztunk is titokban meg mindig csak rá tudok gondolni.
lefeküdni ugyan nem akarunk mer hát mégiscsak uncsitesók vagyunk de ha nem is lennénk uncsik akkor se feküdnénk le mert hát fiatalok is vagyunk még ehhez:S de nem tom mit tegyek el kéne felejtenem de nem megy. szerintetek gáz lenne ha csak járnánk de mármint hogy nem feküdnénk le soha? egyáltalán működne ez?:S
lécci lécci segítsen aki tud!!!:(

143. bo112011-03-05 10:43
Sziasztok, mint mondtam már, nekem nagyon fontos lenne a segítségetek mert meghalok.:/
Nem tudom hogy tehettem meg ezt, de bele szerettem az unokatestvérembe, és nem tudom mit csináljak, napi 1 órában kb: 500x átfut a fejemen a neve, hol van, mit csinál, szeretem, meg ilyenek. Irjatok üzenetet vagy valamit, kérlek titeket.:/

142. bo112011-02-28 18:47
Nekem is van egy unokatestvérem, pár naplya találkoztunk, de mi anélkül, h tudtuk volna, h azok vunk, elcattant egy csók, mit tegyek? Mert Azthiszem szeretem, de nem merek kapcsaoltot a szülő miatt, mivel, ő szerintük ez már milyen dolog, segitsetek, köszi..:)

141. titokban2011-02-23 18:04
Sziasztok !

Leírom az én történetem. Megpróbálom rövidre fogni.
Nem akarom megosztani a véleményeket, egyszerűen csak tanúságot szeretnék adni arra, hogy az érzelmekkel nem mindig lehet csatázni.
Gyermekkoromban, én is nagyobb szeretetet éreztem az első unokatestvérem iránt és Ő is így érzett irántam. Nem beszéltünk róla soha, csak figyeltünk és amolyan gyermeki módon megsimítottuk / érintettük egymást. Teltek az évek, néha találkoztunk a családi összejöveteleken és soha nem történt ennél több, csak volt bennünk egy érzés, ami más volt, mint "normális" esetekben.
Mindketten mentünk a magunk útján, jöttek szerelmek, kapcsolatok, messze kerültünk egymástól, én családot alapítottam, gyerekeim vannak.
Sok év után újra találkoztunk, én ekkor már független voltam újra és el kell mondjam, hogy a sok év ellenére is épp úgy néztünk egymásra, mint ahogy azt annak idején tettük ( ennek akkor adtunk hangot, miután újra napi szinten beszéltünk egymással )és őszintén szólva örültünk mindketten ennek az érzésnek. :)
Gyermekkorunkban sem volt semmi ellenérzés bennem és a mai napig sincs, még ha én is gondolkodtam hajdanán úgy, hogy " jajj, rokonnal ?? na neee ", hiszen nem ez a "normális" és éltem azt az életet, amit annak tartunk és lettek gyermekeim, ahogy az a nagy könyvben meg van írva.
És még is !! Egy rokon !! És ráadásul, első unokatestvér. :)
Életem eddigi éveiben megtanultam értékelni az érzéseim és másokét is elfogadni, de ami a legfontosabb, hogy a lelkemmel hadakozni, felesleges és értelmetlen, mert akkor csak magam ellen cselekednék.
Megtettem mindazt, ami a "normális" élet szerint a "dolgom és kötelességem" ( bár ezt így imádom ahogy van, hiszen a család fontos dolog :))
De rájöttem, hogy a boldogság nem válogat és ha így alakult, hogy épp Ő az akivel az lehetek, akkor nem bánom, mert veszíteni semmit nem fogok :)Nem tehetünk arról, hova születünk és mint az elején írtam, a lélek sem azt nézi, ki kicsoda. Csak keresi a társát !!
Nem minden napi a történetem, de valós és nem vagyok ezzel egyedül. Ami a legfontosabb, hogy vannak szabályai egy ilyen kapcsolatnak és ezeket betartva, boldogan lehet élni anélkül, hogy másokat sértenénk s bántanánk ezzel.
Titokban, vigyázva, de szeretve :)
Nem buzdítok rá senkit, hogy nyugodtan kövesse a példám, de az elfogadás nemes EMBERI erény ! :)
A lélek útjai kifürkészhetetlenek.
Kívánok mind annyitoknak, boldog életet és tiszta szerelmet ! :))

Üdv : Titokban

140. brilliantstar2011-01-17 00:05
ezt mondta bárki is?:)


139. globus2011-01-13 21:48
Nem hiszem, hogy a nagyvilágban ne lehetne találni más férfit/nőt, csak családbelit :)

138. brilliantstar2011-01-13 21:46
Az undorító megjegyzésre vonatozóan:"Két külön világban élnek, s mégis egyben… szerelmük örök, de mégsem született meg soha…
Hogy miért?
Mert TILTOTT és félnek tőle, mert nem ismerik. Az emberek félnek, és megvetik az ismeretlen dolgokat, érzelmeket, és a makacsságuk ragályos… ez teszi a tiltott szerelmet tiltott szerelemmé." Ez az utolsó bekezdése a novellámnak, amit éppen ebben a témában írtam, és nem úgy írtam, hogy a hasamra csaptam.


Ebből az is lejöhet, hogy semmi megvetendő, elítélendő dolog nincs abban, hogy - kedvenc könyvemből idézve: "...két fiatal és túl közeli rokonságban álló ember csókolózni kezdhetett egymással anélkül, hogy bármi vagy bárki megakadályozta volna őket benne. " Hát szeresség egymást, én is szeretem az unokatesómat, sokan szeretik, csak nem erik bevallani sem maguknak, sem a másiknak... és az egyetlen rizikó valóban az esetleges gyerekvállalás lehet...

137. Benita anyuka2010-11-29 14:40
Undorító!!

136. paradicsom122010-11-29 14:38
Nekem a nagymamáméknál volt unokatestvér-házasság. Nekem is született fiam, semmi problémája. Jelentkezhet a hibás gén már az utód utódjánál is, vagy csak közvetlenül a rokon-házasságban?
(válasz docens 135. hozzászólására)

135. docens2010-08-22 15:27
A gyermekáldás szempontjából biztos rizikó.

134. Elfelejtett jelszó2010-08-20 11:27
Én a 4. unokatesómmal járok már évek óta! Azelőtt soha sem láttuk egymást, nem ismerte egymást a két család tehát tényleg puszta véletlen hogy mi találkoztunk. A dédnagymamám szerint ő és a párom dédnagypapája első unokatestvérek voltak. Igy mi 4.-ek lennénk, így tudjuk. Pontos családfakutatást nem végeztünk.
Nem mondom, hogy örülök neki de nekem ő a mindenem, vele találtam meg a boldogságot és nem szeretném elengedni. :(

133. Solyom2010-04-08 19:18
Verfertözes nem , de nyomorek gyerekek szulethetnek az ilyen kapcsolatbol !
(válasz luk88 131. hozzászólására)

132. Kisember352010-02-08 22:00
Ha bizonytalan vagy benne akkor keressetek fel 1 genetikust aki biztosan tud megoldást a problémátokra.
(válasz luk88 131. hozzászólására)

131. luk882010-01-05 23:32
.....Nekem lenne egy kerdesem.Mar tobb mind 1fell eve egyut vok a csajomal es nemis tutam hogy rokonok vagyunk.De ahogy az apja meg tuta elis tiltot tole mert rokono vagyunk de mi nem szakitotunk ugyanugy talalkozunk csak anyi hogy nem tugya az apukaja mert az anyukajanak semmi baja evel hogy mi rokonok vagyunk valami 2-3uncsik lehetunk de nemtom micsinaljak....es azt tervezok hogy le fekudonk.De nem vagyok benn bisztos hogy micsinalaj nem lehet ebbol verfertozes??????Valaszr varok!!!!
(válasz Zulu1 10. hozzászólására)

130. suzi12009-08-17 22:35
Az első unokatesóm meg összejött a harmadik unokatesójával mert nem is ismerték egymást.Egy hét után mikor a lány elmesélte a szüleinek hogy kivel jár azok mondták neki hogy kislányom ő rokonod.Ők akkor nem folytatták a kapcsolatukat maradtak csak barátok.

129. suzi12009-08-17 22:31
Az én nagyszüleim másod unokatestvérek voltak és 3 egészséges gyerekük született.

128. JustmeCpt2009-08-17 22:25
Egyik b-nom osszejott egy szilveszteri buliba egy fiuval, majdnem le is fekudtek...de megsem..aztan jarogattak...el jott az ido hogy bemutassak egymast a szuloknek akkor..BUMM...kiderult masadik unokatesok...a fiu rogton szakitott..hogy maradjanak csak baratok...a b-nom csak folytatni akarta mert szerette a sracot, aki amint kiderult ez az uncsi tesos menet..ugy kezdett viselkedni mint valami felvigyazo/nevelo...;( nevetseges volt az o hozzalasa is...:( lassan a b-nom beletorodott hogy nem lehetnek egyutt...azert a masadik szerintem meg verrokon...
utana mind 2 kulon kulon megtalalta masban a szerelmet...:)


127. spinneli2009-08-17 21:51
elsőfokú unokatestvérek házasságát tiltja a törvény.
szvsz sztem nem egészséges.

126. badonyimariaeva2009-08-17 21:43
Inkább ne!

125. Mona0772009-08-17 20:22
inkább azt mondd, hogy javuljak meg és keressek olyas valakit aki nem rokon..ezt kéne tennem..:/ Ő ugyis valamiért kerül..nem tudom miért..

124. orult2009-08-17 13:32
ahhoz mit szóltok, hogy "csak" az egyik nagyszülő a közös? tehát unokatestvér de csak "fél".

1 2 3 4 5 6 7