Szerelmes versek, idézetek (beszélgetős fórum)
"De hát a szerelmet vagy érezzük, vagy nem, és nincs az az erő, ami ki tudná kényszeríteni. Színlelhetjük, hogy szeretünk. Megszokhatjuk a másikat. Egész életünket leélhetjük valakivel kölcsönös megértésben, barátságban, cinkosságban, családot alapíthatunk, szeretkezhetünk minden éjjel, még tökéletes orgazmusunk is lehet minden alkalommal, és mégis úgy érezzük, hogy van valami szánalmas üresség az egészben: valami fontos hiányzik."
Paulo Coelho
Szerelmes szívem csak téged szeret
Nem védi fal nem védi keret
Áthatoltál már mindenen amin csak lehet
Kérlek csókolj meg és add a kezed
Élljük meg, legyen e pillanat tökéletes
Szerelmem örök, a Tiéd pedig kétesélyes
Szívem rád vár, lelkem rád szomjaz
Szívem véd, lelkem pedig oltalmaz
Az érzés hogy nem vagy velem borzalmas
Egy csókot kérek, ami szívemen örök nyomot hagy...
Édes
Lehelletem rádfújom
jégvirágos ablakon
látom világok színeit
újra kristállyá fagy itt
táncolnék jégen is
forrón, heves iramban
virágok hajlának szét
míg meg nem fagynak
dallamunk édes duett
viszhangzik végtelen
táncunk el nem enged
szavaidban élek Édes.
Bonsoir
Bonsoir kedves dalom
gyere táncoljunk ma
míg testünk lehuppan
tollas pamlag süppedős
mély hullámos hegyeibe
daloljunk vidám chansont
bonsoir kedves párom
kire nem hasonlít senki
csak kivel itt dúdolgatok
szürke munkanapokban
felejthetetlen estékben
ne kímélj ma sem, míg
erőtlen nem omlassz
mindíg váró karjaimba
s fáradt testedbe erőt
nem lehelek másnapra
bonsoir kedves álmom.
Ajkamon
Komoly vagyok, elnyúlok melletted
a cigit a kezedből azértis kiveszem
fújd rám utolsó meleg füstöe illatod
olyan szép vagy, rádtapadó ajkamon
ajkamon súgom azt amit neked akarok
hisz most velem vagy és benned szól
alig bírom, megénekelt dalom, ezerszer
szorítlak és magamba gyűröm tested
tested apránként magamhoz illesztem
mozaikokká magamon összeillesztlek
fésülöd hajad, szemed elöttem lecsukod
olyan szép vagy, rámtapadó ajkamon...
Érzéki játékok
szép szavadnak édes ízét
ízlelgetem bókjaidat
ajkad forró érintését
élvezem a csókjaidat
minden érintésed izgat
karjaid közt megborzongok
ölelésed puhán ringat
elkerülnek felhők, gondok
sóhajomra, mosoly felel
simogatom én is arcod
tekinteted égbe emel
feledtetem belső harcod
kalandos út, testünk táján
ruha alatt egyre beljebb
mézre lelünk egymás száján
siklik kezünk egyre lejjebb
vérünk lüktet egyre jobban
mágnesként vonz test a testet
szerelmünk is lángra lobban
s együtt töltjük ezt az estet
Csillagom
Vezettem, rohantam
a házhoz
letépjem rólad
a világot
hűs fehérséged
markoljam
tapadjak mint ezüst
a Holdra
heves pihegésed
sarjadjon
izzadtan csússzak
ajkadon
úgy kapartam le bőröd
halmod
tíz körmömmel tükörről
a foncsort
ordítottam: szeretlek
háromszor
s te azt mondtad nekem
csillagom...
Nem volt zárva az ajtó
lenyomtam a kilincset
kopogó kezemmel
szivem ilyenkor jelzett
egy szentélybe léptem
sajátos illat kerengett
a konyhán át a szobába
lábújjhegyen léptem
a függöny elhúzva
nap se lássa
ahogy testek ölelkeznek
aludt,párnába süppedve
tudtam, halkan levetkőzve
ő sincsen másképp
ahogy anyja szülte
oldalvást mellélepődtem
álmos macska mosolyát
számközelben néztem
nem volt időm másra
karommal átölelnem
utcahideg bőrömmel
lepedőként borultam rá
vonzott fehér melegével
úgy egyben, emlékszem
Szerettem volna....
Téged,csak téged örökké!
Kezem kezedet fogná mindörökké.
Létem a szerelem hatalmas oltára
Te vagy neki szerelmes ábrándja.
Légy velem te hatalmas szenvedély,
én csak szavadat hallom örökké.
Hozz egy álmot benne egy vágyat
Szerettem volna féltő pillantásod.
"Nem azért élek a Földön, hogy megfeleljek
az elvárásaidnak.
Te sem azért jöttél a világra, hogy
az én elképzelései szerint élj.
Ha véletlenül mégis egymásra találunk,
az nagyszerű dolog."
Szemem még nem lát téged
De bőröm érzi, hogy jössz felém.
A levegőn áthatol perzselő lényed
Ellenállni nem lehet, nincs remény.
Szívem megdobban, feszülten vár,
Körülöttem minden felizzott már.
Csönd van, csak a levegő remeg,
Mindenhol halkan az érzelem lebeg.
Körülvesz engem egy óriás hatalom,
Mit legyőzni nem tudok már,
Csak azt érzem mindig akarom,
S szívemre bársonyos börtönöd vár.
Ezután én már leláncolva élek,
De a jövőtől egy kicsit sem félek,
Mert veled nincs egyedül a lélek,
És jó érzés nagyon szeretni téged.
Üresség
Már nem fáj semmi.
Azt hiszem meghaltam.
Már nem vár senki,
Úgy érzem megfagytam.
Folyton érzem és tudom, hogy
Elhagytak.
De miért nem fáj már?
Tényleg meghaltam?
Lelkem üres.
Fejem tompán zúg,
Szívem pedig folyton, folyton
Csak hozzád húz.
Lehet még így élni?
Vagy csak némán félni?
Emléked feledni...
Nem tudom megtenni.
Révületben töltöm a mindennapokat,
Eszem, iszom, alszom.
Teszem a dolgomat,
Valójában viszont már semmi sem mozgat.
Rossz ez a révület,
Bár jönne a fájdalom!
Hogy érezzem, élek.
Hogy tudjam van kiút.
De nem maradt már semmi
Csak lelkemben üresség.
Már nem vár rám senki
Csupán egy üres kép.
Emlékek tolulnak,
Szinte elsodornak
De már nem érzem igaznak,
Tudom, hogy elmúltak.
Szeretnék élni,
De nélküled nem tudok.
Hogy lesz-e még holnap?
Nem hiszem: meghalok.
De miért nem fáj semmi?
Valami átok ez?
Azt hiszem az lehet.
Mely egészen tönkretesz.
Szabad utat adtam,
Lelked szárnyalhat.
Légy boldog mással!
Ahogyan kívántad.
Szemeim lehunyom,
Jöjjön könnyű álom!
De tudom, hogy nem jön,
Így kínomat várom.
Már nem foglak feledni,
Ahogyan te engem.
Remélem várnak már
Az égiek ott fenn.
Miért nem fáj semmi?
Azért, mert meghaltam.
Mivel nem vár senki,
Tudom, hogy megfagytam.
'Amikor rossz a kedvem, énekelni szoktam, de olyankor mindig rájövök, hogy a hangom rosszabb, mint maga a probléma.' : D
Nézzetek be --> [link] : )
Valentin
Nem az a fájdalom zokogva sírni,
Hanem zokogó fájdalmat mosolyba fojtani.
Nem számít mikor, kivel és hol vagy...
Az sem, hogy én ki vagyok és voltam, hogy
Mikor és hogyan...
Már nem számít semmi sem...
Az sem, hogy ver a szívem vagy nem...
...hogy tekintetem szép, vagy kábultan remeg.
Már nem számít, hogy élek, vagy holtan fekszem,
Hiszen hiába minden, hiába egy élet,
Feladok mindent, megölöm a reményt is, hogy
Ne fájjon az élet.
No ilyen vers ,idézet köll'?:DD
akkor teszek be párat :D
♥ Két szív mely egy ritmusra dobog, két lélek mely csak együtt ragyog. Ezek vagyunk ketten, csak te meg én, szerelmünk soha véget nem ér.
♥ Szemembe nézel, szívembe látsz, ha szerelmet kérsz, ott mindig találsz. Ha mindenki elhagy és senki nem szeret, ne félj, én mindig itt leszek veled.
Két csillag ragyog az égen, egyek ők már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, egyik te vagy, én a másik.
♥ Leírni nem tudom mit irántad érzek, hisz úgy is tudod szeretlek téged. Elmondom neked s az egész világnak, ha eddig szerettelek, ezután imádlak.
♥ Soha nem feledd, nem vagy egyedül, minden gondolatom Hozzád menekül! Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem, Te vagy az összes szívverésem
♥ Ma ilyen vagyok, holnap más leszek, örökké változom, és örökké SZERETLEK!
♥ Mikor szívünk előszőr összedobbant.
Mikor szemed rám nézve lángra lobbant,
mikor az első szavad belém égett, én
már akkor úgy éreztem, meghalok érted!
♥ Kit igazán szeretsz, az hiányzik!
Megbocsájtod ha hibázik.
Eltűröd ha olykor bánt vagy hazudik neked!
Ha mind ezt elviseled, tényleg szereted!
♥ A szerelmi kapcsolat olyan, mint a bot forgatása, a szalag pörgetése, vagy a pálcikával evés: könnyűnek tűnik, amíg nem próbáltad.
♥ A szerelem számtanában egy meg egy egyenlő a mindennel, és kettőből egy egyenlő a semmivel.
♥ Ha én írnám a sorsod könyvét, szíved, lelked, vágyát, életed örömét; olyan széppé írnám, mit egy tündérálom, a legboldogabb Te lennél a világon.
♥ Egész életemben a szőke hercegre vágytam, de sosem találtam rá. Helyette sokkal jobbat kaptam. TÉGED!
♥ Úgy szeretnék néha vándor felhő lenni, suttogó széllel, hozzád elrepülni.
Szép szemedbe nézni, csókolni a szádat, s veled tölteni hosszú éjszakákat.
♥ Te vagy a Nap, mely lenyugszik este, Te vagy a Hold, az éjszaka teste.
Te vagy a csillag, mely szememben ragyog, elárulom neked,
hogy szeretlek nagyon.
♥ Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.
♥ Ameddig szeretsz, én addig élek. De kérlek szeress, mert meghalni félek.
Mert én nélküled meghalok tényleg.
♥ Szeretnék nevetni, szívemből ölelni, apró csókokat arcodra lehelni.
Minden reggel melletted ébredni, édes csókkal álmodból kelteni.
♥ Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak.
Csak egy órát ölelj, míg megsúgom, kívánlak.
Csak egy napot adj, hogy meg tudjam mutatni,
mit jelent forrón, őszintén szeretni.
♥ Ha az égen lemegy a nap, te akkor is mindig az eszemben vagy.
Te vagy reménységem csillaga, és e csillag nélkül sötét az éjszaka.
♥ Ne akarj magadnak kincset, gazdagságot, kívánj inkább velem igaz boldogságot. Nézd a fecskepárt, s megérted a dolgot, mily apró fészke van,
mégis milyen boldog.
♥ Aki azt mondja szeret, talán igaz lehet. Aki azt mondja imád, sose hidd szavát.
Akivel minden tökéletes az igazán nem szeret
hisz ,ha nem bántja szavad meg sem érinted.
De aki sokszor megbántódik miattad
annak te igazán fontos vagy .
Nem tudja elmondani rendesen mit érez,
ezért néha te sem érted
Félek sosem jössz rá ,hogy nekem csak te kellesz
Sosem érted meg mit érzek
Nem értem miért kételkedsz,hogy ez igaz szerelem ?!
lehet más már hazudott neked ilyet
Csakhogy én ne vagyok más
Az én szívembe csak te látsz
Fáj ha te nem látod és így mellettem elmész...
A szívemben te örökre élsz!
Találkozás és búcsúzás!
Sok-sok kilómétert megtettél hozzám,
Szépen eltervezted a nagy találkozást.
Nagy szív dobogással vártunk mi egymásra,
Be is teljesedet a szerelmünknek vágya.
Emlékszel!
Mikor megérkeztél késő este volt,
A hold is az égen fényesen világított.
Kocsidba beleűltem, bemutatkoztam neked,
S mondtam ilyen vagyok jó leszek e neked.
Válaszod egy csók volt, majd mondtad csendesen,
Igen jó! mert többet jelentek mint az egész életed.
Szeretlek-Szeretlek oly sokat elmondtad,
Mit sem sejtve akkor, hogy ez csak hazug szavak.
Hazafele menve fogtad a kezem,
Én ültem melletted mint egy riadt kisgyerek.
Láttad arcomon a feszültséget,
Szemed le nem vetted rólam s csak mosolyogtál.
Aztán haza érve a vágytól égő testel,
Ruháninkat ledobva a földre,szanaszét hevertek.
Beteljesült vágyunk mennyekbe repített,
A gyönyörtöl zihált testel, átt ölelveegymást ugy aludtunk el.
Aztán jött a reggel búcsúznunk kellet,
A sok-sok kilómétert ujra meg kellet tenned.
Mikor elbúcsúztunk mit sem sejtettem,
Hogy az élet kegyetlen fintora játszik velem.
A sok-sok teló hívás és a sok üzenet,
Már egyre ritkábban jöttek tőled.
Aztán egy üzenet miben az volt írva,
Szívem időt kérek, hogy lefocizzak mindent.
Vártam türelmesen, de már nincs üzenet,
Csak képek ahol más oldalán diszelegsz.
Hazugság volt szavad, hazug volt szerelmed,
De majd lesz kinek mind erről mesélnem.
Most eljött az idő hogy búcsút intsek neked,
Nem hullatom érted többé könnyeimet.
Nézz majd vissza a szívednek mélyére,
Hogy mit igértél akkor azon a forró éjjelen.
További ajánlott fórumok:
- Valentin napi szerelmes sms-ek, idézetek, versek
- Szomorú szerelmes - szakítós - csalódással kapcsolatos idézetek, versek, sms-ek
- Szerelmes idézeteket írnátok?
- Boldog szerelmes idézetek a Páromnak
- Szép szerelmes, romantikus vagy "hiányzol" idézetek? Ismertek ilyeneket?
- Karácsonyi és egyben szerelmes idézetek