| Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó |
| ||
| “Veled boldog vagyok,
Veled szelíd vagyok, Veled erős vagyok, Veled nyugodt vagyok, Veled mindig mosolygok, Veled én, énmagam vagyok, Nincs többé olyan, hogy nélküled, Tervem és jövőm van veled.” | ||
| ||
| "Álmodj néha rólam, és én ott leszek Veled,
ha megérint a hajnal, korábban ébredek. Szólj néha hozzám, ha hiányzom Neked, keress álmaidban, és én ott leszek Veled!" | ||
| ||
| “Az élet csak úgy érthető, ha visszatekintünk, de csak úgy élhető, ha előrenézünk.” | ||
| ||
| 33 éves házas multam joban..rosszba..n együtt | ||
| ||
| A szerelem bonyolult dolog, megértés, elfogadás, tisztelet, sok-sok kompromisszum és nagyon mély érzelmek kellenek hozzá-vagy kialakul az első pillanatban, vagy évek hosszú folyama sem hozza el. A pillanat, amikor megváltozik az életed, hiszen tudod, hogy csak Rá vártál. Ő lesz az Egyetlen. Bármikor egy szavával képes megnyugtatni, minden gondolatodat ismeri, s bár nem ért mindenben egyet a kezét nyújtja. Mert Ő ott van, és ott lesz mindig...efelől semmi kétséged. | ||
| ||
| "Az ember egy napon rádöbben arra,hogy az életben igazán semmi sem fontos.Sem pénz,sem hatalom,sem előrejutás,csak az,hogy valaki szeresse őt igazán."
(Johann Wolfgang von Goethe) | ||
| ||
| "Ha szeretünk,az egész embert szeretjük,amilyen,nem amilyennek akarjuk,hogy legyen."
(Lev Tolsztoj) | ||
| ||
| "Csodákra vársz, pedig te magad vagy a csoda..." - Colin J. Fayard | ||
| ||
| Amíg átéljük a boldogságot, nehezen érezzük meg, de ha már elmúlt és visszatekintünk, hirtelen megértjük
- olykor elcsodálkozva - milyen boldogok voltunk. /Kazantzakisz/ | ||
| ||
| Nem kínálhatsz fel nagyobb csodát, mint a szerelem. Semmi nincs, amire elcserélhető. Szeretem őt, s amióta ez megtörtént velem, többé nem vagyok önmagam, akként nem, mint eddig. Sebezhetőbb lettem, s a szerelem természetéből adódik, hogy megsebezhet ő is: egy figyelmetlen szó vagy mozdulat fájdalmat okozhat, miként ennek ellenkezője olyan örömet, amihez foghatót eddig nem ismertem.
Vavyan Fable | ||
| ||
| Szeretnék veled eső áztatta utcán táncolni, s szeretnék veled egy ágyban álmodni. Szeretném megmutatni, hogy mit ér egy könnycsepp, mely az öröm által tisztítja arcodat, s elmossa az összes bánatodat.
Takács Péter | ||
| ||
| Szeretném, ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot, s észrevennéd az igazán fontos dolgokat.
Szeretném, ha tudnád, hogy a sivatagban is nyílik virág, s hogy a hóesésben is van melegség, mert így él a világ. Szeretném, ha velem együtt kiáltanád, hogy suttogva is értem szavad, mert így nincs az a szív, mely megszakad. Szeretném, ha látnád, hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat, s kinek néma az élet, az is várja a hangokat. Szeretném, ha együtt éreznénk azokat a dolgokat, melyeket sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat. És végül szeretném, ha már ráncok borítják arcunkat, azt lássam, életünk nem is lehetett volna ennél boldogabb! Takács Péter | ||
| ||
| Mondd, mi a szerelem? Két lélek, egy gondolat; két szív, egy dobbanás.
Friedrich Halm | ||
| ||
| A szerelem nem a másik emberben van, hanem bennünk. Mi ébresztjük föl magunkban. De ahhoz, hogy fölébreszthessük, szükségünk van a másikra.
Paulo Coelho | ||
| ||
| Szeretem a földet, amelyre lép, a levegőt, amelyet beszív, és mindent, amihez hozzáér, mindent, amit mond. Szeretem minden pillantását, minden mozdulatát, szeretem őt teljesen és egészen.
Emily Bronte | ||
| ||
| Amikor eljő a szerelem, erőfeszítés nélkül érkezik, mint a lágy déli szellő, amely nagy cseppekkel, frissítő, meleg záporokat hoz.
Helen Yglesias | ||
| ||
| A szerelem azt jelenti, hogy két ember: kettő és mégis egy. Egy férfi és egy nő egyetlen angyallá olvad össze. Ez a mennyország.
Victor Hugo | ||
| ||
| Akinek csak egyszer is mondták életében: "Aludj a karomban!", az ne kérdezze, hogy minek élt a földön.
Ancsel Éva | ||
| ||
| A szerelem olyan, mint a kábítószer. Először eufóriába esel, és teljesen átadod magad az érzésnek. Aztán másnap többet akarsz. Még nem váltál függővé, de annyira jólesett az az érzés, hogy azt hiszed, ura tudsz maradni a helyzetnek. Ha két percre eszedbe jut a szeretett lény, hát három órára elfelejted. De aztán szép lassan rászoksz, és teljesen függővé válsz. Ekkor már három óráig gondolsz Rá, és csak két percre tudod elfelejteni. Ha nincs a közeledben, ugyanolyan rosszul érzed magad, mint a drogos, aki nem kapta meg az adagját. És ahogy a drogos képes lopni és megalázni magát, hogy megkapja, amire szüksége van, Te is bármit hajlandó volnál megtenni a szerelmedért.
Paulo Coelho | ||
| ||
| Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek - Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szivembe visszatér És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek! Tóth Árpád | ||
| ||
| Mindig van a világon egy ember, aki a párjára vár, akár a sivatag, akár egy nagyváros közepén. Amikor pedig ezek az emberek találkoznak, és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is.
Paulo Coelho | ||
| ||
| Égre nézek felhőket látok s a felhőkben a Te arcodat látom. Csendes szélben hangod hallom, ha elbújik a Nap akkor is tudom, hogy szeretlek s hiányzol nagyon!
(Cseh-Németh Tamás) | ||
| ||
| "Jó itt. Nincs más,
csak a kis ház. Kint csönd és fény. Bent te meg én." (Szabó Lőrinc) | ||
| ||
| "Keresek egy tökéletes párnát. Azt hiszem, valahol a tiéd mellett van."
(Ashleigh Billiant) | ||
| ||
| "A szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer, kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat. És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni, éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit. Mindenütt a szerelmet kell keresnünk és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket."
(Paulo Coelho) | ||
| ||
| "Mert mi a szerelem? Nemcsak általában, hanem esszenciájában? Vágy, tomboló szükség és hiány, egy űr az ember testében, amit csak a másik tölthet be, nélküle üresen kong minden."
(Laurell Kaye Hamilton) | ||
| ||
| "A szerelembe - mondják -
belehal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér." (József Attila) | ||
| ||
| A végtelen már reszket.
Huncut szemed, hamvas állad reszket a tavaszban. Örökre s múlhatatlanul enyém a harcban illatos szád lihegése, öled tüze, mérge, részeg törvény a testedet vágyaimhoz mérte. Az anyag nekem teremtett, az idő nekem tart meg, legyél hűséges gyermek, s a csókom ne tagadd meg. A végtelen már reszket, ágyat vet nekünk, mert szeretlek. | ||
| ||
| Tavaszra készül a mező.
Fényesség ragyog az égen, tavaszra készül a mező, alegfényesebb szereplő te vagy, tudom régen. Most érzem csak kegyetlenül szívemben mámoros erőd, a legszédítőbb szeretők vére benned feszül. Tavaszra készül a vérem, tavaszra készül a mező, s te, csókoddal hitegető kisértesz ledéren. S most érzem hibátlan hittel, ravaszul asszonyi éned, mégis csalástól kiméllek, mert szeretlek, hidd el. | ||
| ||
| Mindörökre
Orgonaillat száll hajadból: ujjaim zilálta szép liget, este,ha jössz, karcsú testedet nekem szépíted. Felséges, őrületbe űző öled enyém, bűnöm édene maradj nekem meg mindörökre, mindörökre te. Aba22 | ||