Szerelmes versek, idézetek (beszélgetős fórum)

"Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével."

(Gabriel Garcia Márquez)

"Az igazi szeretet próbája egyedül az, hogy nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadja azt."

(Pilinszky János)

"Nem abban van az élet mértéke, hogy mekkorát tud kérdezni az ész, hanem abban, hogy milyen nagyot tud felelni a szív."

(Ch. Dupoint)

Hajléktalanok

Egyre több már a hajléktalan ember,

rója az utcákat ebben a hidegben.

Lábán lyukas cipő,már biztosan vizes,

kabátban is olyan vékony,hálni jár belé a lélek.

Gyengén,rosszul öltözött emberke,

hajléktalan,dermedt szegényke.

Néha megáll,a járókelőktől kéreget,

egy kis pénz kellene neki,venne élelmet.

Úgy elmegyünk mellettük,hogy rá sem nézünk,

sőt! lehajtjuk fejünk.

Magunk igazolására meg is beszéljük,

hát miből adjunk,nekünk is nehéz életünk.

Akinek lenne miből,az sem ad,

attól fél,neki kevesebb marad.

Zsugori szegény,magával is szemben,

de meglásd,aki még nem járt,járhat ebben a cipőben.

Hogyan tudna ebből kilábalni szegény,

nincs munkája,lakása,miből és hogyan él?!

Már rég elfogyott az a kis segély,elköltötte,

gyógszert vett,és egyszer jóllakott belőle.

Skezdődik elölről,indul útjára,

fagyott kezét újra feléd nyújtja.

Szánd meg élelemmel,vagy adj ruhát,

a tudat,hogy segítettél,szívedet járja át.

Egy ember,ki nem ezt az életet választotta,

az élet választotta őt,neki ez a sorsa.

Mi segíthetjük,kik velük együtt élünk a mába,

ne hagyjuk sorsára,s szemében ott az örök hála!

Ugyan nem lehetek most ott veled,

az egyik szemem sír,a másik nevet.

Mégis ott vagyok veled a kezedbe,

nézek a sorokból csillogó szemedbe.

Reggel mikor kelek,ittvagy mellettem,

gondolataimmal játszol a fejemben.

Egész nap velem vagy,mindig rád gondolok,

este veled jönnek fel a csillagok.

"Az az ember, akit bennem szeretsz, természetesen jobb nálam: én nem olyan vagyok.

De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál."

(Prisrin)

Köszönöm szépen:)

Te nem írsz ?

Volt idő, mikor még nem voltál,

s nem éreztem, hogy fájna majd, ha nem volnál.

és most látod féltelek, őrizlek, védelek,

mert lesz idő, meglehet, hogy nem leszek már.

voltak akik szerettek úgy hiszem.

ma sem tudom, végül miért hagytak el.

de téged most már féltelek, szeress úgy, hogy jó legyek.

őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!

változnak az évszakok, rossz idők, szép napok.

bújj hozzám, ne hagyj el, ha én mennék, ne engedj el!

változnak az évszakok, jó idők, rossz napok.

búj hozzám, ne hagyj el, ha én mennék, ne engedj el!

próbáltam másokkal máshogyan.

ma egyik is, másik is messze van.

és véletlen úgy lehet, de téged már féltelek.

őrizz meg, elveszek, ha nem figyelsz rám!

Ha elveszítünk vkit üres lesssz az élet

A magány megtalál téged

Ugy érzed már nem akarsz élni

S nem akarsz attól félni

Hogy milyen vkit elveszíteni.

Minden ami szent neked

Egy szempillantás alatt elveszted

Leírni probálom amit nem lehet

Hogy milyen érzés ha vki már nincs veled

Mikor máshol süt a nap

Egy embert látsz a fák alatt

Ki már mindent elhagyott

Az lehet hogy én vagyok.

Nem is oly rég szerettem vkit

Imádtam hangját s gyönyörü szemeit

Reméltem h,egyszer ugy hozza az élet

Tekintetünk talán egymásra téved

Nem sokára tekintetünk találkozott

Majd kezünk s a szánk egymásba fonodott

Örömbe úszva teltek a napjaink

S nem foglalkoztak a mindenség gondjai

De egy januari nap miközben fogtam a kezét

Másért láttam epekedni két szép szemét

Szívem összetört lábam remegett

Fejemben a gondolat:Talán valaha szeretett!

Nem volt senkim nem törödtek velem

Az életben is magam éldegéltem

Vannak percek amikor csak kötekedni tudok

Bocsásson meg a világ de sajnos ilyen vagyok

Megváltozni nem tudok és nem is akarok

Szerelmem se volt de nem is vágyom rá

Ugyse jönne el hiába álmodoznánk

Lelkemet körül veszi a sötétség

Szívemben nincs már csak üresség! :(

Kora reggel az iskolapadban

Nevedet rajzolva sírva fakadtam

Könnyeim a papírt egyre csak áztatták

Fáj még hogy elfeledtél hogy megváltoztál!

Van, hogy eljön az a pont, hogy egyszerûen csak szerelmes vagy valakibe. Nem azért, mert az a valaki jó vagy rossz, nem azért, mert valamilyen. Egyszerûen csak szereted. És még csak azt sem jelenti, hogy onnantól fogva ásó, kapa, nagyharang. Ahogy azt sem, hogy soha nem fogjátok megbántani egymást. Egyszerûen azt jelenti, hogy szerelmes vagy, szereted szívedből. Néha azért, amilyen, néha pont annak ellenére. És tudod, hogy az a valaki is szeret téged, néha azért, aki vagy, néha meg pont annak ellenére.

(Laurell Kaye Hamilton)

Elmegyünk, mi itt végeztünk,

Búcsúzunk, s tán egyszer visszaérkezünk.

Elmúlt 8 év, tele izgalommal,

Eltelt 8 év tele tanulással.

Ez 1 jó osztály volt, és most búcsúzunk,

De tudom: szívünk mélyén örökre együtt maradunk.

Búcsút intünk, iskola,

S tán már nem is látlak soha!

Egy szikra ott ég, a szívünkben,

Egy könnycsepp ott van még a szemünkben!

Örökre együtt, nagy szó volt, tudom,

S nem tartottuk be, mert most szétválunk!

Örömünkben sírunk, vagy fáj a búcsúzás?

Mindenki minket néz, s várja az indulást.

Sose adjuk fel, mert ez egy boldog nap.

Sose hagyjuk magára a másikat!

Gondolj valakire, ha egyedül vagy,

S ne szomorkodj, nem lesz olyan, aki egyedül hagy!

Egy szikra ott ég, a szívünkben,

Egy könnycsepp ott van még a szemünkben.

Örökre együtt, nagy szó volt, tudom,

S nem tartottuk be, mert most szétválunk!

Örömünkben sírunk, vagy fáj a búcsúzás?

Mindenki minket néz, s várja az indulást.

Elmegyünk, s itt a család,

Elmegyünk, nekünk nincs tovább!

Elmegyünk, mert hív az új,

A tán visszavár a régi út!

Egy szikra ott ég, a szívünkben,

Egy könnycsepp ott van még a szemünkben.

Örökre együtt, nagy szó volt, tudom,

S nem tartottuk be, mert most szétválunk!

Örömünkben sírunk, vagy fáj a búcsúzás?

Mindenki minket néz, s várja az indulást.

Amikor úgy indul valami, hogy semmi sem sikerül, aztán mégis valóra válik 1 álom, aztán megint ott vagy valahol a süllyesztő legalján, és csak arra vársz, hogy valaki megfogja a kezed, és elvigyen magával…

Néha álmodozunk és reménykedünk, de később rájövünk, hogy értelmetlen volt mindez, de a szikra még mindig ott van a szívünkben… akkor életünk legnagyobb csodája jön.

Egy valami van az életeben

Ezt ne feledd el soha,

Bármit is mondhatnak

Az élet egy csoda.

Van olyan ki csalódik,

Mert mindig vannak gondok,

Én azt kívánom neked,

Légy te mindig boldog!

Mert érdekel, hogy mi történik velem,

Szomorú vagyok, megvigasztalsz engem,

És újra felvirágozhat a testem,

Mert rávezetsz a fényes útra engem.

Veled őszinte lehetek,

Rád bízhatom minden kincsemet,

Kitárhatom a szívemet,

Te vagy ki engem megmentesz.

Nem tudtam, hogy létezik,

magányomban merengve,

valamit kerestem,

de űr maradt szívembe.

Teltek a napok, hetek, évek,

s közben rátok találtam,

tudom végleg.

Mert nehéz megtalálni azt

ki őszinte pillanatokat ad.

Ki a bajban melletted áll,

s ezért köszönetet sem vár.

Veled sír és veled nevet,

ezt úgy hívják szeretet.

A csillagos égen

Egy csillag ragyog

Egy csillag mondja

Szeretlek téged nagyon

Ez a csillag én vagyok

Szél:Mond mért fújsz

Eső:Mond mért esel

Hó:mond mért hullsz

Mért dörög ha esik az eső?

Mert egy lány meghalt

Ki egy fiút nagyon szeretett

(Saját)

Ő az akire éveket vártam

Ő az akiért mindent feladtam

Ő az akit még mindig szeretek

Ő az akit soha nem feledek

(Saját)

Szeretem őt ki észre se vesz talán

Hiányolom őt éjszakákon át

Hijányzik h,nem láthatom arcát

S nem mondhatom neki el h,szija drágám

Olyan rossz őt mindig mással látni

S könnyeimet mosolyba folytani

Miközben csak sírnék és sírnék

S rájönnék egyszer h,ő miatta sírtam

Ki sosem nézett rám?Ki még nem is köszönt az utcán?Ilyenért potyognának a könnyeim kit azt se érdekel h,milyen is ez annak a lánynak ki mindig is csak őt szereti!

Veled vagyok minden szép és jó

S hirtelen jön a búcsú ami annyira szomoru

Elválunk megint és megint de vajon meddig még?

Miért nem lehet ugy ahogy mi azt szeretnénk?

Mert ha ugy lenne minden ahogy akarnánk higgyétek el nem lenne olyan h,bucsuzás!

Annyira szerettem volna h,szeressenek engem

Annyira szerettem volna azt mondani vkinek szeretlek.Annyira szerettem volna azt érezni mit régen éreztem!Annyira szerettem volna h,azt kit én szeretek viszont szeressen!Annyira szerettem volna vkit tiszta szívből szeretni h,le se lehet írni h,mennyire lehet ezek után gyülölni!

Én ugy szerettelek h,szebben nem lehet

S ha nem is voltam mindig veled sose voltam ellenned!

Szeret egy lány

Szeret egy fiút

A fiú nem szereti

És ezért a lány

nagyon szomorú