Szerelmes versek, idézetek (beszélgetős fórum)

Azt álmodtam az éjszaka, hogy enyém voltál,

S erős karjaiddal gyengéden átkaroltál.

Átfogtad a derekamat,

Csókoltad a számat.

Reggel, mikor felébredtem, könnyes volt a párnám,

Úgysem tudsz te hozzám jönni, hiába is várnám.

Könny szökik a két szemembe, leborulok sírva,

Akkor leszek Boldog, ha visszajössz újra!

Sose mondd, hogy nincs tovább,

Hisz nem tudod, hogy mit hoz a holnap!

Sose mondd, hogy vége,

Míg látod, hogy süt a nap!

Sose búcsúzz, míg az utad végéhez nem érsz,

Ne indulj, csak ha nincs, ki maradásra kér.

Ne add fel, amíg új hajnal köszönt Rád,

Míg dobog a szíved, s csóktól ég a szád.

Ne mondd, hogy minden hiába,

Amíg tudod, hogy Szeretnek és Soha El Nem Felednek

„Csenddel üzenek néked,

mert hidd el, igazán félek,

hogy most kevés a szó,

az se kimondva jó.”

Szerettem volna szívedet megőrizni örökre,

Mégis elmentél, Velem mit sem törődve!

Itt hagytál és összetörted minden álmomat,

S Nélküled nem maradt más csak a kárhozat!

Szemem sarkában csak egy könnycsepp ragyog,

Mert már évek óta Nélküled vagyok.

Még évek múltán is gondolok Rád,

S kívánok Neked csendesen Jó Éjszakát!

Tele van a szemed könnyel, ha nevemet hallod,

De a szíved zokogását soha be nem vallod!

Nevetésed hazug hangját egyedül Én értem,

Belehalsz a vágyódásba, mégsem üzensz Nekem!

Nem akarok tudni rólad, mindent elfeledtem,

Amióta nem látlak, boldog lett a lelkem!

Könnyek Nélkül álmodom át az éjszakát,

S minden hajnalhasadáskor meghalok utánad!

Kedves

Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,

álarcodat magadra szoritod,

s nem tudja senki, hogy voltál titok,

hogy voltál nékem ismeretlen oltár.

Úgy mégysz el innen csöndbe, lopakodva,

élő titok egy még nagyobb titokba.

Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz,

napos, ártatlan, fáradt, graciőz,

kis fákkal és kis bárányfellegekkel

és végtelen és bús, akár a tenger,

és megkuszálja hullámos hajad,

szemed alá rak szarkalábakat.

S egy délután, ha ülsz az ablakodnál,

ijedve kérded: micsoda zenél?

És este búgni, bőgni fog a kályha

és künn az utcán fújni fog a szél.

Te sírva szólitod a Véghetetlent,

s felelni fog a föld és a göröngy.

Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng,

és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy.

Kosztolányi Dezső

hááát fuh durva mert taliztam a hugával a srácnek a hugával ugyanis nagyon jo bnök vagyunk és aztán este összefutottam a tomival(a srác báttyával) és elkeztünk dumálni és közbe egyszercsak lekapott

én feláltam és mondtam neki h ezt nm kellett volna ere megkérdezte mér és akk mondtam neki h öccse miatt ere magához huzott,megölelt azt megin lekapott és az egész családjuk tugya már és én ahogy észrevettem ezért haragszik rám a srác :( és hát ez igy sok nekem és ma akartam besz a sráccal aztán nm tudok max csak holnap :(:(

haljátok ez tiszta gáááz!!!!!!!!!

lekapott a báttya annak a srácnak aki fontosabb az életemnéél!!!!!!!D:

Szar az élet,de meghalni félek

Mert van egy fasz,akiért élek....

nincs mit szívesen segitek

bárki szolhat ha kell vers abol ugyis vn elég:D

Vége a megszokottnak,mert elmész messze,

De a barátság nincs elveszve.

Barátok maradunk,őrizzük egymás emlékét,

Még úgyis találkozunk a legvégén....

remélem megfelel :D :)

Sziasztok! kérném a segítségeteket! olyan verset, idézetet keresek, ami arról szól, hogy elválnak a barátok, és nem találkoznak többé, de mégis sokat jelentenek egymásnak. lehetőleg ne saját költésűek legyenek:)

nagyon köszönöm előre is!

nagyon szépek és nagyon tetszenek

köszike :)

# Sohase gondoltam, hogy ilyen szép az élet, mióta ismerlek csak azóta élek. Szívem szíveddel lágyan összedobban, szeretlek napról-napra, jobban és jobban.

# Hogyan tudnék élni nélküled? Hiszen rólad szól az élet.

# Csak egy percig szeress, amig elmondom imádlak. Csak egy óraig szeress, amig megsúgom, kivánlak. Szeress egy napig, amíg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, és én mindig szeretni foglak.

Álom

Minden éjjel azt álmodom hogy melletem álsz,

szerelmes szavakra s forró csókra vársz.

Simogató pillantásod érzem ajkadon,

olyan ez mint a valoság csak kár hogy álmodom.

Sötét éjjel édes álom hamar tova száll,

felébredek és a szivem vadul kalapál.

Körül nézek és te nem vagy seholse s ettöl szenvedek,

mert szeretném ha velem lennél mindig csak velem!