Szerelmes versek, idézetek (beszélgetős fórum)

Szeretek minden reggel melletted ébredni.

Szeretnék veled együtt, boldog lenni.

Csókolni a szádat, örökké nevetni.

A boldogság kapuján együtt belépni.

Ott megszűnik a világ, a hold, a csillagok.

Kérlek ne engedd el a kezem...

Veled nagyon boldog vagyok!

Juhász Gyula

Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,

És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

mint napsugár, ha villan a tetőn,

holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,

hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven simogat,

Mint márciusi szél a sírokat.

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

Ha balgaság, ha tévedés, legyen

Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

"Fölöttem egy almafa ága, szirmok hullanak a szádra. Külön, egy-egy megkésve pereg le, ráhull a hajadra, a szemedre." (Radnóti)

(bocs, ha pontatlan volt, de csak fejből írtam hirtelen le)

Gondoltam, mindenkinek van 1-2 szép szerelmes verse...amit összegyűjthetnénk egy helyre :)

Aki gondolja írja meg a kedvencét...vagy amit ismer.

"Biztos vagyok abban, hogy sem távolság, sem halál, avagy távollét szét nem választhatja azokat, kiket egy lélek éltet, egy szeretet fűz össze."

Azt hiszem ebben is van némi igazság!

"Fáj a lét, a létezés,

A lefekvés és az ébredés.

Fáj a múlt és fáj a jelen,

mindez azért, mert nem vagy velem."

"A szerelmes:

Csillagot hordoz szemében

Annak nincs sötét s homály,

Bár bolyongjon éj felében,

Kedvesére rátalál."

Ebben szerintem van némi igazság!

Demjém Ferenc: Viszlát tegnapok

Most új útra lépek.

Nem tudom hogy miért, mégis félek.

Cseppet sem a holnaptól sem a múlttól.

Rövid volt ez az egész.

Ti mondtátok, hogy: vissza ne nézz!

Egy bőröndben dobj el mindent, mi belefér!

De hol férek én majd el,

Ha megtagadtam mindent, ami kell?

Mától csak egyet mondhatok:

viszlát tegnapok!

Rég nem ápol az emlék.

S ha álmomban visszamennék,

azt hinném, a múlt egy elvesztett csatatér.

Sok a bánat, a szégyen?

Én régen már nem így érzem.

Azt mondom, a holnap pótol majd ezekért.

És mennyit minden hagynék el

a tegnap élő fényképeivel,

ha mától mást nem mondhatok:

viszlát tegnapok!

Bánathoz boldogság is jár,

mint a télhez a nyár.

Mindegy, hogy mennyországba vágysz,

vagy a pokolra szállsz.

Van fent ki lát, és ha hozzájutok,

egy amit mondhatok:

viszlát tegnapok

Rövid volt ez az egész.

Ti mondtátok, hogy vissza ne nézz!

Egy bőröndben dobj el mindent mi belefér!

És hol férek én majd el,

ha megtagadtam mindent ami kell?

Mától csak egyet mondhatok:

viszlát tegnapok!

Nekem ugyanúgy kell, ami tegnap volt.

Csúf vagy szép, egész másról szólt.

Te érted, hiszen megélted.

Nekem nincs miért félni a holnaptól.

Eljön gyorsan és itt hagy jól a mában, amit kívántam.

Demjén Ferenc: Szeretlek

Szeretlek, ne szólj egy szót sem!

Így együtt most nagyszerű

A holnap már ágyba döntve,

de nem leszek neked túl egyszerű

Szeretlek, meg kell, hogy érezd

az élet nem csak derű

De vágyam határát ne kérdezd,

úgy nem leszek neked túl egyszerű

Hazug egy szó, hazug egy éj lehet

De én még lennék, épp veled!

Hazug a lét, s ha kérded, hogy mért? Hiszem:

többé nem lennék túl egyszerű neked.

refr.:

Még várj! Ne hagyj magamra!

Egy fáradt vándor kiált

Ki rég harcol magával,

de másokért mindig kiállt

Szeretlek, ne szólj egy szót sem!

Így együtt most nagyszerű

Ha vágyam határát elérted,

Nekünk, utána, minden egyszerű

refr.:

Még várj! Ne hagyj magamra!

Egy fáradt vándor kiált

Ki rég harcol magával,

de másokért mindig kiállt

Szeretlek, most mégsem mondom

A szó csal, a tett, mi hű

Ölelj, hogy jobban érezz!

E perc után az élet egyszerű

Nekünk utána minden egyszerű

Demjén Ferenc: Felnőtt gyermekek

Ugye voltál gyermek,

Mi most is vagy

Lerohantak az évek,

az idő elhagy.

Bámuló szemmel,

újra nyíló szívvel

játssz mindent át.

Mit az élet kínált neked.

Felnőtt lettél, azt hiszed.

Hiszen most, is játszol,

s komolyan veszed.

Pedig a rejtély,

mit soha meg nem leltél,

még most is vár,

ahogy megjöttél, és indultál.

refr.:

Azt mondom - játszunk tovább!

Újra álmodjunk hát,

mint a felnőtt gyermekek.

Még mindig tiszta a szív,

és ha valami hív,

kell, hogy újra ott legyek,

hol voltam rég.

Az kell most még.

És eljöhet egyszer, hogy azt hiszed,

mert őszhajú lettél, öregebb szíved.

Pedig most érzed,

gyermek lett a lelked,

és szállnál még,

ahol még szebb az ég neked

refr.

Azt mondom...

Hol voltunk rég, az kell most még.

Demjén Ferenc: Hiányzol

Nem ébredek fel szívesen

Már a részegség sem old fel, azt hiszem

Oldjon fel az ég önző vágyaim alól

Míg hiányzol...

A baj, hogy minden arról szól

Az idő mindent elrabol

Mert Ő hozott el hirtelen, és Ő sodort tovább

S még hiányzol…

Ref.:

Én szállok az idővel és a széllel szembe talán

Telve a reménnyel: aki elment vár még rám

Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám

Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám

Nem büntethet az ég, ha így állok eléd

Lelkemben bűntelenül

Mert hiányzol…

Az utcán épp, hogy létezem

Csak egy arcot, csak egy színt keres szemem

De rólam bárki tudja, hisz a homlokomon áll

Még hiányzol…

Ref.:

Én szállok az idővel és a széllel szembe talán

Ma is telve a reménnyel: aki elment vár még rám

Én esküszöm, hogy mosolyogsz még rám…

Én nem hiszem, hogy sosem érsz hozzám

Nem büntethet az ég, ha így állok eléd

Lelkemben bűntelenül

Mert hiányzol…

Sugarloaf: fogd a két kezem

Csak most fogom fel úgy hiszem

mikor életem már én viszem

és nem fogod rég két kezem

hogy nélküled nem létezem

nekem te voltál a példakép

de a gyerek látod félre lép

s mikor elkövet már száz hibát

megint téged hív és rád kiált

ref:

Nagy a Föld nagy az ég

és nem vagy itt velem

csak a szó nem elég

gyere fogd a két kezem

kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég

s akit várt a világ

Bár úgy hiszem hogy én vagyok

akit óvnak égi angyalok

de ha bánat ér vagy támadás

már csak árnyékod véd semmi más

van olyan hogy sebzett ló leszek

s vágtám sűrű erdőn át vezet

ahol nincs se út se fény se híd

akkor hangom újra téged hív

ref:Nagy a Föld nagy az ég

és nem vagy itt velem

csak a szó nem elég

gyere fogd a két kezem

kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég

s akit várt a világ

Mikor úgy érzem hogy hős vagyok

és az élet engem várt hóó

megint rám köszönnek hajnalok

s megint szükségem van újra rád

ref:

Nagy a Föld nagy az ég

és nem vagy itt velem

csak a szó nem elég

gyere fogd a két kezem

kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég

s akit várt a világ

ref:

Nagy a Föld nagy az ég

és nem vagy itt velem

csak a szó nem elég

gyere fogd a két kezem

kicsi pont vagyok még ki gyermeked már rég

s akit várt a világ.

Eljött egy újabb este,

Egyedül a csillagokat lesve.

Minden nappal messzebb vagy tőlem,

Minden perccel jobban fáj a szívem.

Mást szeretsz,lassan felfogom,

De,hogy elfeledj azt nem hagyom!

Minden éjjel átélem újra a tegnapot,

Szeretlek,s ezt te nagyon jól tudod.

De te mégis mással vagy,

Hogy miért?Én nem tudhatom azt.

Vajon őt szereted már vagy még engem szeretsz?

Hisz a szerelem nem múlik el ily hirtelen.

És ha engem szeretsz miért,mért nem vagy velem??

Vagy felejtsem el,mert ez az egész már reménytelen?

Soha nem leszek már boldog,

Nem leszek tovább a játékod!

Soha senki mást nem fogok tudni így szeretni,

De már nem akarom az utadat járni!

Köszönöm, hogy szerethettelek,

Köszönöm, hogy szerettél!

Kívánom, hogy ezentúl mindig nagyon boldogan éljél!

Soha nem felejtelek el!!!!!!

köszönöm, én is erre gondolta, azért meghallgattuk együtt párszor.

teljesen igazad van, én is így vélekedem.

Szerettelek nyáron

Szerettelek télen

Szeretlek most is

nappal és éjjel

Rossz volt így találkozni,

Más lánnyal az öledben látni.

Mást csókolni,mást ölelni,

Engem meg a múlttal együtt feledni.

Mert feledni fogy,nagyon jól tudom,

Ez így van,s egyszer talán fel is fogom.

De mit mondok?Nem!Nem hagyom,hogy elfeledj,

Hogy az emlékeid közül kitörölj Nem teheted!

Nem!Nem hagyhatsz itt!Nem hagyhatsz el!

Most,mikor a világot te jelented nekem!

De ha el is mész,örökre nem engedlek el,

Szeretlek,nekem te vagy a lét,más nekem nem kell!