Szerelmes versek, idézetek (beszélgetős fórum)
Miért vagyok veled?Mert szeretlek,mert fontos vagy nekem.
Mert minden együtt töltött percet boldoggá teszed.
Te vagy az, akivel úgy érzem leélném az életem.
Hiszem,hogy bármilyen távol vagyunk egymástól,egy nap együtt leszünk
és boldogan élünk.
Miért vagy velem?Számomra nehéz kérdés.
Talán, mert fontos vagyok,mert jó velem.
De talán leginkább,mert szeretsz.
Mert talán minden együtt töltött percben boldog vagy velem.
Mert bízol bennem,bennünk,szerelmünkben,hogy életünk végéig kitartunk egymás mellett.
A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka, adni, mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
S önzetlen, tiszta szeretetet.
Groovehouse: Igazi volt
Ne kérdezd, hol van az őrült vágy, - néha eltűnik.
S ha folyton nő csak a távolság, van, hogy megszűnik.
Ha elhagysz elhagy a boldogság, de én jól tudom,
Jöhetnek szép napok újból ránk. S addig álmodom...
Refrén:
Mert valamikor - tudom - eljössz értem,
S majd ugyanúgy perzsel a vágy, mint régen.
Sohasem múlik el végleg mi igazi volt, és elsodort.
Valamikor újra eljössz értem,
S majd ugyanúgy perzsel a vágy, mint régen.
Sohasem múlik el végleg mi igazi volt, s elsodort.
Ne mondd, hogy pár nap és jön majd más, aki jobb nekem.
Nem ér el sokszor az életben igaz érzelem.
Hiányzol majd, amíg távol jársz, amíg máshol élsz.
De úgyis érzem, hogy lesz egy perc, mikor visszatérsz.
Nem bűn a szerelem,
Légy velem kérlek.
De ha mégis az,
Te büntess meg érte.
Büntess azzal,hogy engem szeretsz,
S életem végéig velem lehetsz!
:P
Amint megláttalak,megremegett lelkem,
Megszűntem létezni,felforrt a vérem!
De jött Ő,s "visszatértem",
Az egész elszállt,megfagyott a vérem!
Nem bírtam nézni,hogy Ő és Te,úgy éreztem,
Bár nagyon fáj,el kell mennem,el kell hinnem!
A szerelem nem bűn,de te büntetsz érte,
Pedig én bármit megtennék érted.
Gyerekes vagy kérlek vedd már észre,
S hidd el én még így is szeretlek téged!
Bár ne lenne vége ennek,
Istenem mért kell,hogy szenvedjek?
Mért kell ennyi fájdalmat átéljek,
S a végén még szeretni is féljek?
Az élet szép,bár sok a fájdalom,
S kibírni nehéz,ezt jól tudom.
Nem könnyű a csalódásokat elfeledni,
S az életet mindig újrakezdeni.
Mert a sok csalódás bennünk megmarad,
s félve éljük át a napokat.
Neked talán könnyű lehet
Eldobni az én szívemet.
De az én szívem téged szeret,
S talán téged ez még érdekelhet.
De ha csak áltatnál,nem szeretnél igazán,
Akkor csak menj,s repülj tovább.
Nem voltunk sokáig együtt,
De most,hogy vége szívem elgyengült.
Nincs ereje újra szeretni,
S fél egyáltálán kedvelni.
Nem meri kockáztati a szerelmet,
Hogy újra csalódás legyen nem lehet.
Nem bírna el mégtöbb fájdalmat,
Még egy csalódás,s talán meghalhat.
"Mióta elhagytál azóta szívem szál
Célba nem talál, csak várva vár,
Fáj még a szó, mit egykor mondtál
Hogy szeretsz! De mégis elhagytál!
A pillanat hevében, hullanak a könnyeim
Sírnak a lapok, betűkkel telt könyveim.
Fájnak a szavak, fájnak a tettek
Jó volt Veled hidd el, de már nincsenek érzések."
"De aki a hallgatásom nem érti az a beszédemet sem
Aki meg nem lát a sorok mögé, hogy is várhatnám, hogy megértsen.
Ez az életem emléke, emlékeztet elméket
Hogy már nem vagyok itt, de néha mégis fellépek.
Csak játszottam és kacagva ástam a síromat,
Most meg a sírköves a sírkőre valami szívhez szólót írogat.
Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt,
Így az idő távlatából már minden másképp fest
Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal
Tele félelemmel, jah hatalmas falakkal
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem.
Nevem alá pedig ezt a pár kósza sort vésettem:
Születtem 89, éltem halálomig,
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik."
A tökéletes pillanat úgy elrohan mint egy álom,
A szemem már lezárom mikor izgatottan várom,
Mikor tudom, hogy ez véget ér, hiszen csak egy pillanat
Nem is reménykedem benne, hogy majd végleg így marad
Ezért aztán egyedül, úgyhogy nem zavar meg senki
Eljátszom, hogy megszűnik a világ, nekem ennyi
Ami nyugalmat hoz talán, és nincsen többé stressz
Nem leszek majd ideges, mert az lesz ami lesz
Álmodozok róla, hogy majd a szabadban elterülve,
Nyugalom lesz mindenhol és bezárkózom belülre
Az elmém titkos zugába és rájövök majd végre,
Hogy Te hiányzol egyedül az út végéhez érve
De talán pont így jó, hogy világ két kis pontján
Egymásra várunk és majd túllépünk a gondján
Az élet minden fájdalmán, a világ minden baján
Te és én, egy pillanat, és így együtt leszünk talán.
Lehet, eső, vagy, hó hiába minden szó,
Télen meleget ad majd a kandalló,
Lehet tél vagy nyár, lehet napsütés,
Melletted oly tökéletes az ébredés.
Csak nézz rám, ez a pillanat tökély,
Nem kellenek a szavak, már nem kell, hogy mesélj,
Legyints a búnak, most érezd velem jól magad,
"Miközben énem egy darabját,kishúgom karomban tartom,
Kis arcát puszilom, szeretettel szorítom,
Elgondolkozok azon,jóváteszek mindent,majd ezen dolgozom,
És más lesz minden.Talán tévedek
És ugyanúgy holtak hajnalára ébredek.
De nem! Azt majd biztos nem hagyom,
S egy váratlan alkonyon átváltozom,
Bárányból farkas, hogy megvédjem a családom,
Ki tudja, mit elítélek, azt majd jónak látom.
És egyszerű mosollyal vágom el a torkom,
Ha nem bírom majd tovább, és azt mondom, feladom.
De nem! Az meg biztos nem én lennék,
Ha agyam is akarná, kezeim nem engednék,
Hogy életem, mit szerettem, saját magam elvegyem
Nem tehetem!Neved hűen kell őriznem.
De nem mondtam soha, hogy túlélem,
Remélem, nem várod el tőlem,
Hogy ezt a világot megértsem,
Mert nem értem és soha nem is fogom.
Lehet, képes vagyok rá, csak nem is akarom.
Egy emlék tőlem vagy inkább rólam,
Mi történt, nem kell, hogy mondjam.
Nem kell, mert elárulnak szemeim,
Tudod jól, őszinték a szavaim."
"Minden, mire vártam, egy képen megláttam,
Majd álmaimban angyalként szálltam,
Kéz a kézben forró lázban,
A fényed melegített, hogyha fáztam,
Kaptam valamit, kérlek, ne vedd el,
Hiányzol nekem, kérlek, ne menj el,
Az egyetlen dolog az életemben,
Mi biztos kell nekem, az Te vagy nekem,
Te vagy a levegő, mi nélkül nem élek,
Te vagy a biztonság, melletted nem félek,
Mondani bármit, vagy tenni, mit szeretek,
Tudom, mondtad, nem érzed, hogy szeretlek,
De így van, csak hinned kellene bennem,
Szeretni fájdalom után én is mertem
A szemedbe néztem, és láttam a szépet,
A szemed lehunytad, és éreztem a véget.
De én megteszek bármit, csak légy velem, kérlek,
Mert nélküled szürkének látom az kék eget,
Nélküled nem láthatom a lényeget,
Míg nem voltál, nem ismertem a szerelmet,
Míg nem voltál, megvetettem az életet.
Hogy maradsz az egyetlen, mit remélhetek,
Hogy elmész, mitől félhetek,
Hogy elmész, mert nélküled nem élhetek.
Minden érzés más, minden ember változik,
Valami örök, és valami csak távozik,
Valami szép, olykor megható
A lélek szava, mi felmutatható,
Azt hittem, megtettem mindent,
Mégsem érzem az élet örömeit itt bent
A szívben, mit minden nap fájlalok,
Tudod csak kérned kell és megkapod!"
"Az idők távlatából jussak néha eszedbe ,remélem,hogy te is örülsz az emlékeimen merengve.Nevemre már nem emlékszel,egy ismeretlen folt csupán,csak elmosolyodsz rajta,hogy én néztem rád oly bután.Lehet,hogy nem szerettél,bár én lennék az egyetlen,kinek emléke meg maradt,hisz ezért mindent megtettem.
Egyszer meg ígértem szeretni foglak téged mindörökre,de elhagytál nincs tovább,vége minden szépnek.Nem maradt már semmi,csak egy ének fel az égnek.Még mindig szeretlek,minden nap gondolok rád,minden percben fognám kezedet,csókolnám a szád.Meg tanultam szeretni és te segítettél ebben,még mindig szeretlek nem tudom kifejezni szebben.Már csak ennyire vagyok képes,már csak ennyi telik tőlem,dallamok mögé rejtőzöm,mert mind idáig féltem.Talán utoljára mondom el,mit érzek,de ez így marad,a hős szerelmes távozik,most véget ér a színdarab.Szívem mélyén magam mögött hagynám ezt a világot,csak annyit kérek emlékezz rám és ne kérdezd meg ki bántott."
További ajánlott fórumok:
- Valentin napi szerelmes sms-ek, idézetek, versek
- Szomorú szerelmes - szakítós - csalódással kapcsolatos idézetek, versek, sms-ek
- Szerelmes idézeteket írnátok?
- Boldog szerelmes idézetek a Páromnak
- Szép szerelmes, romantikus vagy "hiányzol" idézetek? Ismertek ilyeneket?
- Karácsonyi és egyben szerelmes idézetek