Szerelmes versek, idézetek (beszélgetős fórum)

1."Az angyalok úgy becézik: égi gyönyörűség.

Az ördögök úgy: pokoli kín.

Az emberek úgy mondják: szerelem.

Én így: Imádlak Kedvesem! "

2. "Talán semmi sincs szebb a világon,

mint találni egy embert,

akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait,

akiben megbízunk,

akinek kedves az arca elűzi lelkünk bánatát,

akinek egyszerű jelenléte elég,

hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."

(Hemingway

3. El szeretném mondani, hogy szeretlek Téged... eszemben vagy bárhová is nézek. Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni, és elmondani nélküled nem érdemes élni!

4. Jó érezni, hogy szeretlek.

Nagyon és egyre jobban,

Ott bujkálni két szemedben,

Rejtőzködni mosolyodban.

Érezni, hogy szemeid már

szemeimben élnek és néznek,

S érezni azt, ha szép, veled szép

És csak veled teljes az élet.

5. "...Tudd, hogy akkor is mondom, gondolom, hogy szeretlek,

mikor elveszik a hangom a mindennapok morajában.

Akkor is ott vagyok veled, figyellek, még ha Te nem is látsz

és akkor is suttogok neked, mikor messze vagy

és a szél nem viszi el hozzád a szavaim.

Ha hallani, érezni akarsz, csak állj meg és figyelj!

Ott vagyok körülötted, ott vagyok benned..."

Juhász Gyula

Szerelem?

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Elrévedezni némely szavadon,

mint alkonyég felhőjén, mely ragyog,

És rajta túl derengő csillagok.

Én nem tudom mi ez, de édes ez,

Egy pillantásod hogyha megkeres,

mint napsugár, ha villan a tetőn,

holott borongón már az este jön.

Én nem tudom mi ez, de érezem,

hogy megszépült megint az életem,

Szavaid selyme szíven simogat,

Mint márciusi szél a sírokat.

Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,

Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.

Ha balgaság, ha tévedés, legyen

Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

"Aki kell,

az kell,

nem azért: amilyen, hanem

annak ellenére , hogy bármilyen."

Sok ilyen van... mégis a kedvencem:

"A szerelem nem egy, hanem az egyetlen lehetőség, hogy boldogok legyünk." (Francoise Sagan)

Megcsókollak

te nekem adsz csókot

aztán elindulsz szótlanul

és magaddal viszed életem.

Kassák Lajos

Komolyan!

Az emlékeknél nincs kegyetlenebb és rosszabb dolog a világon,

úgy értem a fájó emlékeknél. . .

Hiszen bármennyire is temeti el az ember magában a rossz emlékeket,

olykor olykor felszínre tör majd,

egy zene vagy egy ismerős nevetés hallatán,

egy illat vagy egy kép is felidézheti szívünk mélyére

eltemetett fájó emlékeinket.

Sose feledkezzünk meg róluk,

mert bennünk élnek, csak mélyen, de attól még ott vannak.

Az emberek ott hibázzák el ,hogy eltemetik

magukba mélyen és megfeledkeznek róluk,

és azt hiszik onnantól vége.

De ez persze nem így van.

A legváratlanabb helyen és időben mindig előjönnek majd.

Amikor az ember a legboldogabb. . .

MINDIG akkor.

. . .ők már csak ilyenek, ez a szokásuk.

És olyankor ez nagyon tud fájni!

Aztán lesz, hogy eljön az az idő, amikor már fel sem tűnik,

hogy MIATTA vagy szomorú,

csak látsz egy képet az egyik kirakatban,

vagy éppen a vonaton ülve hallasz meg egy ismerős, rég elfelejtett dallamot.

Vagy mondjuk, a boltban elsuhan melletted valaki,

és megérzel egy ismerős illatot . . .

. . .és hopp,szomorú leszel! Nagyon szomorú!

Először te sem fogod érteni mi a baj,

nem tudod majd megmagyarázni magadnak,

hogy miért vagy szomorú,

viszont kis idő múlva, talán rádöbbensz arra,

hogy ez még mindig az Ő emléke. .

Csak tudjátok mit nem értek?

Hogy miért a rossz emlékek vannak többen?

Meg egyébként is miért azokra gondolunk többet?

*.*

(SAJÁT)

Tudod annyit vártam Rád,

annyit vártam arra,hogy újra szeress.

De lassan belátom felesleges,

nem szabad időt pocsékolnom Rád.

Hiszen nem viszonzod az érzéseimet.

Tudod nem is az a baj, hogy nem viszonzod őket,

hanem az fáj a legjobban,

hogy amikor rám nézel mindenféle érzelemtől mentes a tekinteted.

Minta nem ismertél és nem szerettél volna soha.

Mindegy.

Kezdek beletörődni..

Legalábbis próbálok.

Tudod most kicsit fáj ott bent…

ott a szívem tájékán…

felszakadt seb,és újra elkezdett vérezni.

Elgyengültem,és fekszek a földön, mint egy törött szárnyú angyal.

Nem kapok levegőt...

Fáj...

Fulladozom.

Az a kérdés, hogy te jössz e,hogy megments vagy otthagysz,mert nem tudod rendezni az érzéseid éppen!

(SAJÁT)

Gondolkodom, egyfolytában azon jár az agyam, hogy vajon mit is akarok tőle?

És ma végül arra jutottam, hogy nem az a kérdés én mit akarok, hanem, hogy ő mire vágyik?

(SAJÁT)

Kislánykoromban anyu mindig egy hercegről mesélt nekem,

aki elmegy a hercegnőért felébreszti ezeréves álmából,

a torkán akadt almától szabadítja meg,

vagy éppen a magas toronyból szökteti meg.

És miután a herceg és a hercegnő egymásra találnak

kialakul köztük egy különös kapcsolat.

Onnantól kezdve él köztük a kölcsönös bizalom,

megosztják titkaikat és életüket egymással. . .

és nem utolsó sorban mindennél jobban szeretik egymást.

**

Nos, most hogy felnőttem értem is eljött a hercegem. .

csak ő elég más, nem az a mesebeli típus,

aki mindig helyesen cselekszik.

Ő afféle modernkori herceg.

Úgyérzem kezd kialakulni közöttünk az a különös kapcsolat,

amiről anyu a rózsaszín kis szobámban mesélt nekem.

Csak még nem tudok benne annyira megbízni,

hogy rábízzam a titkaim és az egész életem.

De idővel kialakul minden.

Abban viszont már biztos vagyok, hogy mindennél jobban szeretem Őt.

(SAJÁT)

Rettentő közel engedtem magamhoz,

teljesen kinyíltam előtte.

Régen voltam ilyen boldog és hihetetlen számomra,

hogy valami végre nekem is jól megy.

Oda vagyok érte teljesen.

Amennyire csak lehet.

Azt hiszem elérkeztünk oda,hogy bízok benne,

remélem idővel Ő is megbízik majd bennem .

Már csak magamon kell változtatnom.

Nehéz lesz de képes vagyok rá.

Érte mindenre képes vagyok.

(SAJÁT)

Folyamatosan eltöprengek,hogy van-e értelme.

Csak gondolkodok,mást nem teszek,de az a baj mindig oda jutok,hogy szeretem.

Miért?

Bárcsak tudnám...

Eddig jobban akartam szeretni,mint most.

Most nem akarom,nem csak azért,mert nem érdemlimeg,hanem mert belepusztulok,hogy nem tudok másra nézni.

Hiába nézek rá akárkire,nem látok benne semmit,nem érzem,hogy meg kéne szereznem,hogy kell.

De ha Rá nézek,akkor meglátom a mindent.

Annyira nem érdemli meg, nekem pedig annyira de annyira meg kéne,hogy vessem.

De közben meg eszméletlenül imádom,megőrülök érte.

Még ha meg csal is megbocsájtom,mert olyan hülye vagyok,hogy nem tudok nélküle élni.

De ha tudnék se akarnék..mert mindenhogy szeretem,bármit tesz bármit mond,mindenképp oda vagyok érte.

Függök tőle...

Szeretem!

Komolyan mondom, olyan nekem,mint másnak a drog,bár néha fáj,hogy függő lettem,hogy már a betegségem..de nem tudok mit tenni. *-*

És ha nem jutok hozzá,ha nem láthatom, nem érinthetem meg,ha nem tudom kielégíteni a vágyam,akkor belepusztulok,beleőrülök,hogy nem lehet az

enyém.

...Csak az enyém.

Ha most tényleg elveszítettem,akkor bármi áron vissza fogom szerezni,mert Ő az enyém.

Nembaj,hogy mennyi hasonló van még belőle,de nekem csak Ő kell!

Nem hagyom elfeledni ezt az időszakot,hiába kéne,hiába lenne jobb mindenkinek,nem hagyom, mert szeretem...mert Ő a mindenem,mert ha nevetséges

is az igazság mondatja velem..

Ő a betegségem!!!!

(SAJÁT)

Te mindig tudod,hogy mit akarok hallani,mindig tudod mi kell

nekem,mindig tudod,hogy hogyan bolondíthatsz magadba újra és újra.

És mindig...MINDIG megtudsz

nevettetni,ha veszekszünk,ha imádjuk egymást,ha ,ha 'utállak',ha 'utálsz'.

Ha velem vagy én mindig csak nevetek.

Boldog vagyok!

Mindig is boldog leszek,csak legyél mellettem.

Nem kell nagy áldozatokat hoznod,nem kell mindenkinek megfelelned,csak legyél itt nekem.

Ameddig élek szeress,ha nem is olyan nagy szeretettel az is elég... *.*

Ha csak tudom,hogy valahol fontos vagyok neked,nem érdekel már ha második vagyok,ha huszadik,csak ott legyek én is.

Bármikor mikor visszagondoltam,csak arra emlékeztem,hogy mennyire jó volt veled eddig!

És annyira jó tudni, hogy most sincs ez másképp..<3

(SAJÁT)

Barátság sohasem lesz köztünk,tudod szerelem után nincs barátság.

Én mindig is máshogyan fogok gondolni Rád... igaz szerelemmel .

Tudom, hogy ami elkezdődött,annak egyszer vége is kell,hogy legyen!

De ne most... ne így!!

Minden nap veszekedtünk,de amikor jött az a kínos csend azt éreztem,hogy szeretlek és meg akarlak ölelni, számon akarom érezni a szád,és olyankor mindig megcsókoltalak!

És hopp, mintha semmi sem történt volna előtte , olyan tökéletessé vált újra minden.

Igen...minden nap veszekedtünk,de minden nap harag nélkül feküdtem le,és mindig Rád gondoltam elalvás előtt.! : )

Másnap pedig úgy keltem fel,hogy 'mikor láthatlak végre?'

Bárhová nézek eszembe jutsz!

Sohasem múlt el,se régen se most se semmikor nem múlt el,az elejétől fogva így érzek,és ez csak erősödött folyton...egyfolytában!

(SAJÁT)*.*

zt hiszed úgy döntöttem,hogy vége.

Azt hiszed nem szeretlek.

Azt hiszed már nem érdekelsz,hogy már nem kellesz!

Pedig nem így van,viszont igazság szerint így kellene lennie.

Majd talán rájössz,hogy nem

bántani akartalak,csupán az eszemre hallgattam.

Választottál.Okkal vagy ok nélkül!

. . .választottál. . .

. . .hibáztál. . .

. . .megbocsájtottam. . .

. . .és még mindig odavagyok érted!

(SAJÁT)

Változnod kellene,nem a kedvemért,nem mások kedvéért,csakis a te kedvedért.

Könnyen elérheted, csak tenned kell érte.

Sok ember szeret,hiányoznál nekünk,ne veszítsd el magad,mert így mi is elvesztünk.

Itt leszünk melletted,ha kéred..csak tegyél te is valamit érte,tegyél te is valamit magadért.

Ha szereted magad,ha boldog vagy,mások is szeretnek és mások is boldogok,egy mosolyod más arcára is mosolyt csal és az emberek ez által

szeretnek.

Tudom milyen boldogtalannak lenni,mikor úgy érzed nincs semmid,mikor hiányzik minden...

de én itt leszek és segítek...mert SZERETLEK!

(SAJÁT)

Érzem;mi még nem veszíthetjük el egymást,

nekünk még dolgunk van egymással és ez nem a vége.

Ez nem búcsú,még nem búcsúzhatsz el érted?

Tudod mi ez?

Ez csupán egy hosszú kirándulás ahová már sajnos nem vihetsz magaddal..sajnos már nem

férek fel a buszra...

És amikor vége 'haza jössz' teljesen más ember leszel és ugyanott folytatódik majd minden ahol most

befejeződik.

Ígylesz, ugye megígéred?

(SAJÁT)

Én mindent elvesztettem,soha nem volt semmiben sem szerencsém,mindig történt valami, amiért nem lehettem simán,egyszerűen csak boldog.

Talán valamit rosszul csináltam,de mikor mi ketten együtt...

az valami olyan nagy boldogság volt számomra,hogy nem tudtam betelni vele.

És végre azt éreztem,hogy ezt senki se veheti el tőlem.

Nem is vette el senki,igazából te hagytad el.

Te hagytad el az én boldogságom és szerintem vele volt a tiéd is,ahogy látom.

Az egész életed,minden éved valamivel elrontottad.

Azt hiszi az ember,hogy végre tanulsz belőle!

De csak ígérgetsz,közbe senki nem kérte és ezzel csak saját magadnak hazudsz.

(SAJÁT)

Hibázol..folyamatosan csak hibázol.

Olyan emberekre emeled fel a hangod,akik szívüket lelküket adják azért,hogy te boldog légy,igazán boldog.

Én őszinte mosolyt várok,azokat a mosolyokat amikbe beleszerettem,és ma is minden egyes pillanatba újra és újra bele akarok szeretni!

Tudod, az a mosoly felér bármivel!

Hiányzik...

Hiányzol...

Bár minden nap látlak,de mégis hiányzol,hiányzik valami belőled...a régi Énedből.

Újra vissza akarom kapni,érted?

Nem hagyom,hogy elvessz, nem hagyom hogy elveszítsem azt a szeretni való őszinte értékes embert, akit benned ismertem meg.

(SAJÁT)

Már nem tudom mit akarok,nem tudom te mit akarsz.

Nem tudom mit vársz az élettől,nem tudom mit vársz tőlem.

Annyittudok,hogy még mindig szeretlek.

Szeretlek még akkor is mikor nem érdemled meg,szeretlek akkor is,mikor rosszul bánsz velem,bár akkor gyűlölve,de szeretlek.

Néha mikor megvetnélek,akkor is megcsókollak.

Tulajdonképpen sokat veszekszünk, de tudod úgy érzem, hogy a körülöttünk lévő emberek szerelme, fele ennyi,mint amennyi vágy,akarat,szeretet van kettőnk

között.Álca néha amit látsz,néha álarc mikor rád mosolygok,néha nem őszinték a szavaim,de sokszor úgy érzem te is hamisan közeledsz felém.

(SAJÁT)

Hideg van.

Egy padon ülök a hatalmas nyárfák alatt.

Ez egy különös éjszaka. . .

pont egy éve történt, hogy elsétált örökre!

(SAJÁT)

Olyan ember vagyok, aki sosem tudna elhagyni senkit,

sosem tudna elszakadni senkitől,

nem tudna elmenni mindent hátrahagyva!

Olyan ember vagyok, akit mindenki elhagy,

mindenki eltaszít magától,

akivel senki sem törődik.

Olyan ember vagyok. . .aki, senkinek sem fontos!

*.*

(SAJÁT)

Tudod,van amikor akaratlanul is, de megbántjuk azt aki a legfontosabb számunkra,és őszintén szólva ez sokkal fádalmasabb annál mintha nekem okoztak volna csalódást!Nem is az érdekel, hogy ez nekem is fáj, hanem az,hogy miattam boldogtalan az, aki nekem a legfontosabb.Ez az egyik legkegyetlenebb érzés. . komolyan!De tudod. .bármi áron is, de én be fogom neked bizonyítani,hogy bízhatsz bennem ..

Szeretlek!

(SAJÁT)

Köszönöm.

Folyton csak köszönök mindent,minden egyes szavadat felém.

Sokat tanultam tőled.

Annyira szeretném ha boldog lennél.

Abba a mosolyba még sokan bele fognak szeretni...hidd el...

Tudom...

Hiányozni fog mindened..a nevetésed,az érintésed a csókjaid.

És tudom vissza fogom sírni.

Igazad volt,tudtam én is hogy így lesz,de erősnek kell lennem,hiszen ez az

élet.

Még ha könnyekkel küzdök hónapokig is ...SOSE FELEJTELEK EL.

Soha nem leszel számomra Csupán Csak Egy Ember.

Mindig is leszel valami, valami fontos, akit sohasem fogok elfelejteni...

Emlékezni fogok rád mindig,ígérem neked.

*.*<3

(SAJÁT)

Hiányozni fogsz!Azt nem mondom , hogy megpróbállak elfelejteni, mert

úgysem menne.És az igazság az, hogy nem is akarlak elfelejteni.

Meg amúgy is, hogyan tudnálak elfelejteni?

*.*

(SAJÁT)

Eltűntél

A pillanat örökre elillant.

Mikor rám néztél,

mikor rád néztem.

Mikor szóltál hozzám,

mikor szóltam hozzád.

Sziluetted örökre eltűnt.

Szemed világa,

Mosolyod ragyogása

Mikor rám néztél,

Mikor szóltál hozzám,

Kedvességed,

mint felfogni se tudtam,

mikor az álom a valósághoz ért.

Sosem volt fényesség magányomban,

Mikor lelked

a lelkemhez ért,

Mikor kezed

a kezemhez ért,

Mikor ölelésed

az ölelésemhez ért.

Hideg lelkemben felejteni nem tudok,

az egyetlen meleget.

Mindez te voltál.

De találkozásunk örökre elveszett,

mit kereshetnék?

Te vagy egyetlen.

Szalai László

Te légy a tűz,

Te légy a kárhozat,

Te légy a szerelem egymagad.

Te légy a boldogság,

Te légy a végzetem,

Te légy az álmom,

Te légy az életem!!!

"Keverd a szíved napsugár közé,

készíts belőle lángvirágot

s aki a földön mellén viseli

és hevét kibírja, Ő a párod."

Weöres Sándor

"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket,

s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van reánk, mint nekünk őreá."