Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Szerelmes versek, idézetek

Kategória: Összes fórumtéma » Szex & Psziché » Párkapcsolat, szerelem


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!


3089. fejhallgató2015-12-13 16:10
Jöjjön,aminek jönni kell!
Amíg élsz,nappalom leszel.

S ha nem lennénk világvándorok:
ahol te vagy,otthon vagyok.

Míg kedves arcod látom itt,
nem látom a jövő árnyait.
/Theodor Storm:Vigasz/

3088. Lolita632015-12-03 14:17
A szerelem sebét ugyanaz gyógyítja meg, aki ejtette.

Publilius Syrus

Digitalweb.hu 468×60 1. hét

3087. Lolita632015-11-24 12:28
"Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk!"

3086. northwill2015-11-18 17:06
"Felismersz… és én felismertelek.
Erőnk együtt hatványozódik és soha el nem fogy.
Amikor te kifogynál, én adok neked.
Nem azért, mert szükséged lenne rá, hanem azért, mert szeretlek.
És amikor én kifogynék, te adsz nekem.
Nem azért, mert szükségem lenne rá, hanem azért, mert szeretsz.
De valójában sosem fogyunk ki igazán…
Átölellek és átölelsz.
Ebben az ölelésben több van, mint ezernyi együtt töltött órában.
Egyetlen pillanatban benne rejlenek elmúlt életeink percei minden örömével és fájdalmával…
Kérdéseivel és válaszaival…
Megértéseivel és meg nem értéseivel.
Valójában nincs olyan, hogy nem vagy velem…
Ősidők óta ismerjük és szeretjük egymást.
És én most is, ebben az életben is felismertelek!
Van valami titkos misztériuma ezeknek a felismeréseknek.
Nem érted, csak érzed.
Nem látod, de tudod.
Valami ősi, mélyből fakadó, biztos és kétségek nélküli tudással tudod: ismerlek…
Ismerlek és most újra találkoztunk…"

3085. Jasmeen2015-11-10 14:38
"Nem tökéletes. Te sem vagy az, és együtt sem lesztek soha azok. De ha meg tud nevettetni legalább egyszer, tartsd az életedben és add a lehető legtöbbet, ami tőled telik. Nem fog verseket írni. Nem fog rád gondolni minden pillanatban. De egy olyan részét adja neked, amit meg tudnál törni. De ne bántsd, ne változtasd meg, és ne várj el többet attól, mint amit adni tud. Ne analizáld. Mosolyogj, ha boldoggá tesz, ordíts, ha felidegesít, és hiányozzon, amikor nincs melletted. A szerelem kemény, főleg ha birtokolni akarod. Tökéletes pasik nem léteznek, de egy mindig lesz, aki számodra tökéletes."

3084. northwill2015-11-04 20:18
Két pillanat…
Igen, kettő. Két olyan pillanatunk van, ami egészen biztosan egyszeri és megismételhetetlen. Az első és az utolsó szívdobbanás. De a kettő között… a kettő között még lehet egy harmadik. Van egy harmadik, amiért értelmet kap a másik kettő. Az a pillanat, amikor találkozol Vele, a szemébe nézel, és meglátod benne mindazt, amiért értelmet kap a másik kettő. Amikor megérzed, hogy van értelme. Mindennek. Az Életnek, a szépségeknek, a világnak. Az a két másik pillanat ettől kap értelmet. A harmadik pillanattól.

3083. cherry coke2015-11-01 10:57
Szemem még nem lát Téged
De bőröm érzi, hogy jössz felém.
A levegőn áthatol perzselő lényed
Ellenállni nem lehet, nincs remény.
Szívem megdobban, feszülten vár,
Körülöttem minden felizzott már.
Csönd van, csak a levegő remeg,
Mindenhol halkan az érzelem lebeg.
Körülvesz engem egy óriás hatalom,
Mit legyőzni nem tudok már,
Csak azt érzem mindig akarom,
S szívemre bársonyos börtönöd vár.
Ezután én már leláncolva élek,
De a jövőtől egy kicsit sem félek,
Mert Veled nincs egyedül a lélek,
És jó érzés nagyon szeretni Téged.

3082. cherry coke2015-10-23 10:58
Én vagyok a szerelem!
A rózsaszín mámor.
Aki elrepít, nem csak úgy téblábol.
Velem egész más lesz, felfordul a világ.
Nem csak vágyod, megéled a csodát.
Jöhetek lassan, vagy egy pillanat alatt,
Mikor csak nézel és elakad a szavad.
De ha elmegyek, fájni fogok bizony.
S te majd ülsz meredten, saját romjaidon.

3081. Zsuzsanka432015-10-23 10:26
Johann Wolfgang Goethe - Rád gondolok

Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
Rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
S éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
és partra döng;
A ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!

3080. Alessandro2015-10-23 10:12
József Attila - Tedd a kezed

Tedd a kezed
homlokomra,
mintha kezed
kezem volna

Úgy őrizz, mint
ki gyilkolna,
mintha éltem
élted volna.

Úgy szeress, mint
ha jó volna,
mintha szívem
szíved volna.

3079. Boyocka2015-08-25 14:41
Apának is születni kell

Apának is születni kell, s ott lenni, vele élni!
(Ha szükséges, egy pelenkát te is ki tudsz cserélni!)
A szeretet szép perceit nem pótolhatja semmi!
Nagy kihívás a feladat: - Hogy kell apának lenni?

Figyelni, hogy nő gyermeked, már az is egy ajándék,
s mutasd a férfiszerepet, s ez legyen közös játék!
Nézd, hogyan nő az értelme, hogyan tágul világa,
foglalkozz vele, szánj időt, s hidd, ez a legfőbb vágya!

Apának lenni egyszerű, s tanulni kéne mégis,
rájössz majd közben, - mit, hogyan? - s hidd el, segít az ég is.
Van, ki munkába menekül, így igazolja másnak,
hogy jó apa, mindent megad, megteremt a családnak.

Ám nem minden a pénz, vagyon, gyermeked másra vágyik,
veled lenni és játszani, az együttlét hiányzik.
Anyának lenni sem könnyebb, nem is kell azzá válnod,
gyermeked visszaigazol, amikor jól csinálod!

Nem kincseket vár tőled Ő, nem mesés gazdagságot,
az együtt töltött percekből alkot egy szebb világot.
Többet adhatsz személyesen, szánd rá idődet bőven,
figyeld, hogy bontja szárnyait, mivé lesz a jövőben!

Aranyos Ervin

3078. Gramofon2015-07-20 14:34
Ökölnyi nagy rubinkövet adok,
Akaszd nyakadba s nézd hogyan ragyog
Szived fölött, a melled közepén,
Csudáld, hogy ízzik, mint parázs, a fény.
Szememből fődre koszorút szövök,
Mint istenhez, hozzád úgy jövök,
Utad selyemmel, rímekkel verem,
De rajt' ne járj, mert ott sohaj terem.
Ha szomjazol, hát asszubort adok,
De pár sötétlő könnyet benn hagyok
S ha érzed, hogy az íze keserű -,
Azért csak idd, nincs édesebb nedű.
Ha tested fázik, lelkem Rád adom,
Két vállad bársonnyal betakarom.
És reszkető agyam, ha éhezel -,
Szükségbe nálam soha nem leszel.
S ha fáradt tested megpihenni vágy,
Nyugodj karomba, - nincs puhább faágy
S mert kell majd egyszer mégis oltalom:
Fogadd, fogadd el, kérlek, a karom.

Fogadd el, vélük bármit is tehetsz,
Azért hozzám kegyetlen nem lehetsz.
Ha nem jönnél is, mind Tiéd marad,
Nem kéri vissza gyönge pillanat.

3077. Alessandro2015-07-12 14:02
"Amíg fiatal vagy minden szépnek látszik,
Hulló könnyed is szivárvánnyá válik,
Mert ahogy te szeretsz úgy szeretnek mások,
Így lesz ellenséged és így lesz barátod.
Kit majd útitársnak melléd rendel a sors,
becsüld meg azt és erősen szorítsd a kezét!
Ha majd minden álmod valósággá válik,
egyet ne felejts soha: Légy hű mindhalálig!
Szeretlek, csak annak mond kit igazán szeretsz,
Boldogtalanná ne tégy senkit, ha boldoggá nem tehetsz!"

3076. era és zsolti2015-06-16 07:22
Pokolgép - Az én menyasszonyom

Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkísérjen egész a síromba.
Álljon elémbe izzó, forró nyárban:
„Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”
Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szívébe láthassak be néha.

Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.
Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.
Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.

Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.

Refrén:

Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.
Meghalnánk, mondván:
„Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.”

Tisztító, szent tűz, hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.
Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.
Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.
Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.

Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.

Refrén:

Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.
Meghalnánk, mondván:
„Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.”


3075. Boyocka2015-03-05 21:19
Csak nézd a szemem, a könnyektől tiszta .
De nem kérem, hogy gyere hozzám vissza !
Egyszer majd rájössz, hogy kit elengedtél ,
Jobban szeretett Téged a saját Életénél !
Én itt voltam! S nem tudom meddig leszek még
Nem tudhatom, mikor ragad magához az ég .
De ha már nem leszek, csak hunyd le a szemed ,
S ígérem! Még akkor is ott leszek majd Veled !

3074. Bűbájos boszoka2015-02-16 07:03
Támaszom

Légy majd a támaszom, ha egyszer megöregszem
Ha nehéz lesz a járás, s ráncos lesz két kezem
Légy akkor is támasz, ha egyszer nem emlékszem
Hogy reggel, vagy épp este, néked mit meséltem

Légy majd a támaszom, ha egy nap öreg leszek
Légy akkor is velem, mert nélküled elveszek
Légy az igaz barát, még ha vén is leszek
Kérlek, fogd a kezem, hisz mindig szerettelek

Légy majd a támaszom, ha hajam őszre fordul
Akkor is légy majd az, ha könnyem is kicsordul
Az idő lassan eljár, sajnos felettem is
De támaszom, csak Te légy, e borús időben is

Légy kérlek támaszom, minden körülményben
Akkor is légy velem, ha majd megéhezem
Légy akkor is velem, ha egyszer majd haldoklom
E kivált nehéz napon, ne kelljen csalódnom

Légy az én támaszom, mikor szólítalak
Ha az idő tépázta, barázdált arcomat
Megsimítod néha, mikor megihlettél
Súgd fülembe olykor, csak engem szerettél…

Légy az én támaszom, a Teremtőre kérlek
És ha majd betartod, csak is úgy ígérd meg
Majd egy nap meghalok, és felcsendül a zsoltár
Istennek azt vallom, hogy támaszom Te voltál…

3073. szerencsekobold2014-12-24 17:24
Tenger és alkonyég között

Tenger és alkonyég között
a szerelem hozzámszökött.
Örömre bú jött, napra éj,
a hosszú vágyra kurta kéj,
s óh, szerelem, reád mi jött
tenger és tengerpart között!

Tenger és kikötő között
az édesből keserű lett,
a vágyból könny, a könnyből láng,
holt kéjből új vágy, új fulánk:
s a szerelem így font-kötött
a tenger és homok között.

Tenger és napnyugat között
egy órát köztünk font-kötött,
de már suhant is, fürge láb,
a tegnapok után tovább
az arany vízen; jött s szökött
tenger és tengerhab között.

S tenger fölött és part alatt
minden vágy meghalt, elszunnyadt.
Az első csillag látta, míg
kettőnk egy lett; a második
csak engem látott magamat,
tenger fölött és part alatt...

Algernon Charles Swinburne

3072. Alessandro2014-12-24 12:37
Várnai Zseni - Szerelem

Messze, a kéklő üveghegyeken
él egy madár, a neve szerelem.
Topáz a csőre, és a két szemén
rubintos tűzben szikrázik a fény.
A szárnya zöld, a begyén kék pihe,
alatta ver forró piciny szíve
és mint a villám lecsap hirtelen,
fényből, viharból jön a szerelem.

Már láttam egyszer, jött egy pillanat
szívemre ült és hittem, itt marad,
utána kaptam gyorsan és kezem
átfogta csöppnyi testét melegen,
vergődött,karmolt és az átkozott
tenyeremben verébbé változott,
szebbik valója eltűnt, messze szállt
s talán már más szív fölött muzsikált.

Elfogni őt, bezárni nem lehet,
akár a fényt, vagy nyargaló szelet,
csupán a vágy oly szárnyaló szabad,
hogy utolérje azt a madarat.
A színe,hangja mindig újra más,
meseszerű, különös és csodás.
Ott fönt lakik a kék üveghegyen
az a madár, a neve: szerelem.

3071. tomka12014-12-19 12:10
Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni. Régebben hallottam valahol egy nagyon aranyos szerelmes idézetet de nem találom a neten akárhogy írom be. Olyasmiről szólt, hogy mi kell a szerelemhez egy csipetnyi boldogság, ölelés meg ilyesmik de nem ad ki semmit a kereső ezekre.

3070. Alessandro2014-10-12 15:29
Petőfi Sándor - Feleségek felesége

Feleségek felesége,
Lelkemadta kicsikéje!
Jer ide már az ölembe,
Mulassak veled kedvemre.

Szerettelek lyánykorodban,
Szeretlek most százszor jobban,
Nem százszor, de ezerszerte,
Ha meg nem haragszol érte.

Nem is tudja a nőtelen,
Mi az igazi szerelem;
Hogy tudná az istenadta?
Mégcsak akkor tanulgatja.

Nőtelen ember szerelme
Csak virág a kalap mellett;
S most a szerelem énnékem
Lélekzetem, szívverésem.

De boldogok is vagyunk ám,
Ugye, lelkem kis Juliskám?
Meg se’ várjuk a halálunk,
Elevenen égbe szállunk!

3069. Alessandro2014-09-20 18:34
Gárdonyi Géza - Szép ma az éj

"Szép ma az éj!" - Szép", - felelte ő.
És elfogyott a szó az ajkamon.
Pedig belől a forró reszkető
gyerekszív zúgott, mint a cimbalom.
Zúgott és zengett. Kábultam belé!
De nyelvem ezt a pár szót nem lelé:
"Szeretlek édes lányka égetőn!"
A hold mosolygott fenn a hegytetőn.

Csak hallgattunk. Az éj is hallgatott.
A holdnak fényes csillag-karavánja
a kék mezőkön némán ballagott.
Ő arra nézett, én meg az arcára.
"Szóljon, - mondá, - melyik a csillaga?"
S én így akartam szólni: "Kis-maga".
De reszkettem: nem volt hozzá erőm.
A hold mosolygott fenn a hegytetőn.

"Megyek már, - szólt, - mert megszid a mama."
"Én nem bánom, ha megver is apám."

"Öt percig még... " - "Mily rövid éjszaka!"
S a kezét akkor félve megfogám.
"Mariska!" - súgtam forrón, elhalón.
Ő hozzám hajolt lágyan, biztatón,
S én átöleltem akkor vakmerőn...
A hold mosolygott fenn a hegytetőn.

3068. Boyocka2014-09-13 19:20
Búcsú...

Hirtelen és gyorsan válasz nélkül távoztál,
A búcsúra időt senkinek nem hagytál.
Emlékeinkben élsz míg dobog a szívünk,
Tudom, hogy odaát újra együtt leszünk.

Hatalmas űr amit magad mögött hagytál,
Csak egy halovány gyertya ég az asztalnál.
Tudom, bármikor is indulok majd le,
Nem akadunk össze újra a liftbe.

Nem mesélsz majd milyen volt a napod,
Milyenek gyengék az úton, az autósok.
Nem aranyozod be újra a napot,
Nem hallhatjuk többet a hangod.

Nem záporoznak majd a szavak,
A barna szemeid többé nem ragyognak.
De tudom egyszer újra találkozunk,
És minden elvesztett időt bepótolunk!

Chrystina

3067. Emili312014-09-03 20:58
AMIÓTA SZERELEMBE...


Amióta szerelembe estem,
Igazán, hogy féleszű vagyok.
Szemkötősdit játszanak fejemben
S falnak mennek a gondolatok.

Nem csoda, ha olyasmit teszek, mit
Józanan tőlem nem láttatok.
Amit szinte szégyenlek kivallni:
A tükörbe is pillantgatok.

Reggel sokszor jó estét kivánok,
És jó reggelt, hogyha este van.
Isten hozott! mondom a menőnek,
S annak, aki jő: élj boldogan!

Tollam gyakran a porzóba mártom,
A tintát meg porzónak veszem.
S mindez hagyján! de mikor szájamba
A szivar tüzes végét teszem...

Erre aztán elmondhatni ám, hogy
Valóságos szerelem sebe.
Te miattad kaptam, lyányka... illő
Volna, hogy csókod gyógyítsa be!

3066. Boyocka2014-09-03 20:53
Miért csak Ő?

Soha nem volt jogom ébredni melletted,
nem láthattam reggel a szemedet,
nem fordulhattam feléd lágy mosollyal,
hogy megtudjam, milyen lesz a nappal.

Álomból, álomba ringatott a gondolat,
együtt ébredni, egy puha takaró alatt,
kettesben meginni a kávét Veled,
mindennap átélni, érezni a szerelmedet.

Nehéz volt lemondani errõl az álomról,
a szívemben fájdalom, keserûség tombol,
nem kettõnkre, az életre haragszom,
nem érdemeltük meg, hogy minket ostorozzon.

Nem bújhatok el, fájdalmam eltakarva,
nem sírhatok szabadon a válladra borulva,
ha találkozunk, a mosolyom szereted látni,
keményen tanuljuk, mit jelent a szó: várni.

Várni a véletlent, a gyengéd pillanatot,
várni a percet, mi gyönyört adhatott,
várni egy édesen puha csókra, ölelésre,
de az álomból ébredni kell, feledésre.

Miért nem álmodunk napot, holdat, csillagot,
a végtelent, a messzit, a máról átfutó holnapot,
egy tündérvilágot, benne egy boldog párral,
ahol nincs bánat és könny, csak vidám madárdal.

Felejteni nem akarok és nem tudok,
fájdalmat okozni másnak nem fogok,
ha a szemedbe nézek, ott magamat látom,
Te is szeretsz, ez a szerelem nemcsak álom,

Talán, egyszer majd megérdemeljük,
hogy a reggelt közösen ébredjünk,
de az már egy másik élet,
újra kell születni ahhoz,
hogy szerethesselek
Téged.

3065. Boyocka2014-08-03 20:34
Utoljára...
Hang nélkül sírok,
míg a hegyek felől szél kergeti
a megfáradt őszi levelet,
és kopott álmok pihennek
sárba taposott lépteken,
hazug vágyakat festek
szürkére vált papírra,
és hangokat lopok magamnak
az esti homályba.
Már megtanultam,
a magányt nem szégyellem,
csak akkor sírok,
ha nem lát senki engem,
fáim közt kutatom
az elveszettnek hitt utam,
és magamhoz hívom
szépséges múltam,
mára az emlékek mögé bújtam.
Néha még álmodok,
s ha felébredek, látok más világot,
hozzád küldeném
az elveszett boldogságot,
hogy megtanuld szeretni azt,
ki érted magára gombolta
a végtelen magányt,
míg pilláidon félnek a könnyek
én mindent elfelejtek.
Hang nélkül sírok,
míg a hazug szavak fészket
raknak a lelkemben,
mára már lecsendesedtem,
fordítanám az időt vissza
és hinném, a napok nem csalnak,
veled maradtam,
álmaim már rég meghaltak,
csak szél kerget levelet a fák alatt.

Kozák Mari

3064. Boyocka2014-08-03 20:28
Magány
Mint ragacsos mézga úgy nyúlik a csend
Csak a szürkülő alkony fénye dereng
S az árnyakon ringó gondolatok
Lágy puha rózsaszín álma imbolyog
Hallgatag vágyak éveket nyelnek
Csupán a kérges dohszagú percek
Kiszáradt rozsdás vasfoga serceg
Az ízekre rágott tegnapokon
Dérködös lidércek szárnyai lengnek
Fátyolos lomha vágyak integetnek
Rám lehelnek majd tovasietnek
Egy tétován sikló gondolaton
Hervadó napjaim bilincsbe zárnak
Odalöknek némán a gyilkos magánynak
Karmai mélyen a testembe vájnak
S vérkönnyek hullanak arcomon
Ülök az ágyon s nézem a csendet
A haldokló fény is csak némán reszket
Mint aki minden reményt már elvesztett
Tétován vibrál ablakomon

Sándor Gyula

2006-június-13


3063. Zsuzsanka432014-08-02 11:18
“Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. …

S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki....és mégis várod...:)

3062. Alessandro2014-08-02 11:10
William Blake - Madárszerelem
(Babits Mihály fordítása)

Hol a hazád, mondd, madár!
s este milyen tanya vár?
Milyen fészek, milyen lomb?
Oh te rétek dísze, mondd!

Áll egy szép fa társtalan:
ott búsulok egymagam.
Hajnal issza könnyemet,
este nem hoz örömet.

Én meg téged kívánlak,
kincse-hangja a nyárnak;
nappal erdőn kószálok,
éjszaka sírdogálok.

Énérettem sírdogálsz?
Engem kívánsz? Engem vársz?
Bánatomnak vége hát!
Óh szerelmes jóbarát!

Gyere hí csöpp lugasom,
zöld falomb közt, magoson.
Öröm szárnyán röpülünk,
virág alatt megülünk.

3061. Zsuzsanka432014-07-30 19:16
Gárdonyi Géza: Valami

Valami édes, valami fájó
Borús merengés
Úgy elfog néha, mikor az úton
Mellettem elmész...
Úgy, úgy szeretnék visszafordulni
S nézni utánad.
Nem szabad. S könnyem, érzem elönti
Bús szempillámat.
Valami édes, valami titkos
Égi sejtés száll:
Valami súgja, hogy Te is éppen
Arra gondoltál.

3060. Zsuzsanka432014-07-30 15:19
Bazsó Éva Andrea: Látlak

Látlak téged víz tükrében,
eső utáni szivárvány színében,

sötét éjen, holdsugárban,
tücsökszóban, hajnaltájban,

álmomban, hol a lélek tánca,
mint ezernyi pillangó földi násza,

nap nap után felfedezlek, a
szavak varázsában is szeretlek.