Gátjaink (beszélgetős fórum)
Ezt is meg kell gondolni!
Ismertem jót és rosszat,
bűnt és erényt, jogot s jogtalanságot;
ítélkeztem s megítéltettem;
átmentem születésen s halálon,
örömön és szenvedésen, mennyen és poklon;
s végül felismertem,
hogy mindenben ott vagyok
s bennem ott van minden.
/Hazrat Inayat Khan/
Ez is elgondolkodtató!
Dalai Láma:
Korunk paradoxona
Nagyobbak a házak - kisebbek családjaink;
több a kényelmünk - kevesebb az időnk;
több a végzettségünk - kevesebb az értelmünk;
több a tudás - kevesebb az ítélőképesség;
több a szakértőnk - több a problémánk;
több a gyógyszer - kevesebb az egészség.
Megjártuk a Holdat oda-vissza,
de bajos köszönteni a szemben lakót.
Több a számítógép, több az információ,
több példányban készülnek másolatok,
mint valaha - ám kevesebb a kommunikáció.
Nagyok lettünk mennyiségben,
de minőségben aprók;
gyors ételek és lassú emésztés ideje ez;
magas ember törpe jellemmel;
égbe szökő nyereségek -
ám sekély kapcsolatok;
e korban sok van a kirakatban,
de a szobában semmi.
A szeretet princípiuma a kinyílás, és a bebocsátása annak, ami addig kívül volt. A
szeretet egyesülésre törekszik – a szeretet fel akar oldódni a másikban, s nem akar
elkülönült létet. A szeretet az ellentétek egyesítésének kulcsa, a te-t én-né és az én-t
te-vé változtatja. A szeretet megszorítások és feltételek nélküli igent mondás. A szeretet
a teljes univerzummal akar eggyé válni – amíg ez nem sikerül, nem valósítottuk
meg a szeretetet igazán. Amíg a szeretet kiválaszt, nem valódi szeretet, mert a szeretet
nem választ szét, a kiválasztás elválaszt. A szeretet nem ismeri a féltékenységet,
nem birtokolni, hanem áramlani akar. Ezt a mindent átfogó szeretetet szimbolizálja
az a szeretet, amellyel Isten fordul az emberekhez. Ebbe a képbe nem illenék bele,
hogy Isten különbözőképpen ossza meg szeretetét. Még kevésbé jutna eszünkbe féltékenynek
lennünk Istenre, mert az még mást is szeret rajtunk kívül. Isten – az egység
– nem tesz különbséget jó és rossz között – ezért ő maga a szeretet. A nap egyenlően sugározza melegét mindenkire, s nem aszerint, ki hogyan szolgálta meg azt. Csak az
ember érzi hivatva magát arra, hogy köveket dobáljon – így a legkevésbé sem kellene
csodálkoznia azon, ha mindig magát találja el. A szeretet nem ismer határokat, akadályokat,
a szeretet transzmutál. Szeressétek a rosszat – s ezzel megváltjátok azt.
Thorwald Dehlefsen – Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez
Szia,
Kb. 8-szor elolvastam a két sorodat, nagyon sokminden van benne.
Ami "túl szépen hangzik", az a TV reklámokban természetesen sumákság a felső fokon, de igaz lehet a szellemi törvények szerint.
A legérdekesebb rész: "a felismerés előtt sem kell szenvedni". Válaszolok rá: AZ IGAZI FLISMERÉS AZ, HOGY NEM KELL SZENVEDNI. (Ha gondolod, ezt részletesen kifejtem.)
Aztán mondod, hogy ez vonatkozik, emberre, állatra, növényre, stb.?
/Ez már egy kicsit a Budhizmus lélekvándorlási elméletére utal./
Ha erről most beszélgetni kezdenénk - amit egyébként én szívesen tennék, tán nem ezen topikon belül - akkor ez egy hosszas beszélgtés lenne -, ezen fórum nem ennek a tere.
Üdv: Travels
Szia,
KÖSZÖNJÜK, MINDENKINEK MEG KELL NÉZNI! KOMOLYAN!!!
DE!!!!!!!!!
Az utolsó mondatok mutatnak a FUNDAMENTALIZMUSRA.
Amit mond az emberünk, az rendkívül helytálló, a haladó gondolkodással megegyező, azt mondja, hogy miért vagyunk itt - mint Steiner, v. akár Hamvas -, s milyen utakat választhatunk.
A szenvedés vagy a fény útját.
De nem kell megijedni! Nem csak az általa említett kabbala könyvek tartalmazzák a helyes utat!!! Már nem...
Mégegyszer, köszi a videót.
Üdv: Travels
Na,így már mindjárt más!
:)
Szia,
Talán én fogalmaztam rosszul.
A testnek, úgy "együtt a Lélekkel", nagyon komoly funkciója van, hiszen a Lélek mielőtt testet ölt, bizonyos feladatok elvégzésére "választ testet" (fazont) és azért vagyunk olyanok, amilyenek. Az itt és most a Földön lepörgetett évtizedeink alatt ez az adott fazon az optimális az életfeladataink elvégzéséhez. Ezért nagyon is fontos!! De, Lélek nélkül (Élet nélkül) senki sem tagadhatja, hogy csak anyaghalmaz...
Sajnos /vagy nem sajnos/ ez akkora téma, hogy nem lehet itt bőven kifejteni, s talán nem is az a cél itt.
Ajánlom Rudolf Steiner és/vagy Hamvas Béla bármelyik könyvét/könyveit (tucatnyit írt mindkettő) és ott nagyon szép kifejtése van annak amit eddig írtam.
Rövid válaszom: Igen, a test nagyon fontos, mert az a Lélek eszköze, hogy munkálkodni tudjon ezen világunkban.
Üdv: Travels
Számomra ott bukik meg ez a "világnézet",ha az öngyilkosságra gondolok.
Mivel a test ,az csak egy hordozó anyaga valaminek,ezek szerint bármikor megszüntethető ,ha nincs a "léleknek "szüksége rá.
Nem hiszem,hogy a testünk,a kinézetünk ,ennyire jelentéktelen apróság lenne.
Sziasztok,
Azt a véleményemet mondom, ami jelenleg, az eddigi ismereteim szerint a világnézetem.
Az "én", a mi "hőn szeretett" testünk valójában csak anyag, szerves és szervetlen molekulákból álló sejttömeg, melynek megfelelő együttműködését az "Én", azaz az Éltető Szellem biztosítja. (Pl. az aurát is ez hozza létre az ember körül, így a halál után néhány perccel már nem is látható és nem is mérhető a test aurája!)
Az agy pl. az emlékeket nem úgy tárolja, mint a winchester a PC-ben, hanem az idegsejtek csupán közvetítik az Én, a Lélek számára az eseményeket, s a Lélek gondoskodik annak tárolásáról és rendezéséről.
Nagyon nehéz ezt néhány sorban átadni - mármint az ezirányú véleményemet -, mivel én is hosszú évek (de tényleg!) alatt, s több tucatnyi komoly véleményt meghallgatva, s elemezve alakítottam ki a fentieket. /Nagyon-nagyon rövidítetten mondtam el - a fórum jellege miatt - ezen véleményemet./
Hallom a kérdést.
Mi a fene értelme van, hogy valaki évekig azon spekuláljon, hogy "hol a lélek?", "milyen kapcsolatban vagyunk vele?", "mi történik a halálkor, s azután?"?
Miért nem csak él az ember, teszi szívvel-lélekkel a legjobb belátása szerint a dolgát - s annyi. Lehet teljes és értelmes életet élni anélkül is, hogy az ember elemezné ezen dolgokat.
Igen, így van.
De, nem vagyunk egyformák.
Vannak sokan, kiknek céljuk, hogy a világ minél több helyére eljussanak, minél több kultúrát megismerjenek, s időt-pénzt nem kímélve ezt teszik.
Van egy szomszédom, van vagy 5 akváriuma otthon, s meló után minden nap 2-3 órát minimum eltölt a halaival foglalkozva. Mindent tud róluk.
Egyik barátom az operákat ismeri piszkosul. Minden elérhető irodalma megvan, felévételei természetesen több ezer. (pl. a teljes Aida 17 féle felvételen van neki meg)
Stb, stb.
Én az emberekkel foglalkozom - ez az én vonalam.
Nem a szót akartam szaporítani, hiszen a fentiekkel mindenki tisztában van, csak azért írtam, hogy micsoda különbség van az emberek között, s gyakorlatilag mint test, mint "élő organizmus" teljesen egyformák vagyunk. Ha egy kórházi ágyon fekszel, akkor te vagy a "ketteske" - tök mindegy, hogy mi a te tudásod, érdeklődési köröd, stb. Te vagy a ketteske, s ez így helyes.
De az életben, a világban már vannak milliomosok és szegények, okosak és buták, önzetlenek és önző disznók...
Na, ez már a Lélek, amely ugyanabban a "sejttömegben" van, s mégis ordító a különbség.
Hogy mi az élet értelme?
Nem tudom.
De azt tudom (sejtem...), hogy a szeretet és az önzetlenség irányában haladva előbbre jutunk.
Hogy miben jutunk előbbre? Talán azért van a lelkiismeret...? Milyen kicsik vagyunk...
Milyen buták vagyunk...
Huszon éves koromban igen kritikusan fordultam a biblia felé, nem elutasítólag, csak úgy óvatoskodóan. Azóta eltelt majd' 20 év és teljesen máshogy látom.
Egy pici történet:
Egy pappal beszélgettem.
Azt mondta: A Biblia használati utasításd az Élethez. Ha veszel egy új autót, arra garanciát kapsz, ha helyesen használod. Ha pl. benzin helyett olyat öntesz a benzintankba, mely tönkreteszi a motort, akkor mehetsz vissza reklamálni, hogy gond van az autóval? Nem. NEM A HASZNÁLATI UTASÍTÁSNAK MEGFELELŐEN JÁRTÁL EL.
Ha nem a Biblia okos tanácsai szerint éled életed (itt engedjétek meg, hogy ne soroljam azon okosságokat, melyeket ha betartanánk nem itt állna a világ), AKKOR NE MENJ REKLAMÁLNI ISTENHEZ! A GARANCIA MÁR NEM ÉRVÉNYES!
Azért mégis egy, az engem legmegfogóbb Bibliai részről, a Szeretet Himnuszáról (Pál Korinthusiakhoz írt I. levele, 13. fejezet) írnék... (Megint elolvastam, borsózott a hátam...)
Hát...megmondom őszintén..., nem tudok igazán mit írni, az úgy ahogy van AZ ÉLET MAGA. Ha írni kezdenék, tán' napokig írnék. EL KELL OLVASNI, LEGALÁBB 3x, ÉS NAGYON NYAGYON ELGONDOLKODNI...
Indiában megkérdeztem egy ottani neves hindi papot, hogy mi a véleménye erről.
/Jellegzetesen az ő szóhasználatukkal a válasz:/
"Az ember, a vándor keres. Keresi útját, keresi párját, keresi kenyerét, keresi istenét. Minden ember keresi istenét. Te (ezt nekem mondta) a szeretet istenét mutattad meg ebben nekem. Az én istenem is a szeretet istene. Ebben a kétezer éves tanításban minden benne van, ami a mi négyezer éves tanításainkban. Ez mutatja: egyetlen Isten van, s mindannyiunknak ugyan azt mondja. Igyekezzünk megfelelni Neki, s akkor biztosan megfelelünk önmagunknak és a környezetünknek is."
Így foglalta ezt össze Shami Prabutarina, egy igen bölcs ember. (Diktafonra vettem a válaszát, s ezért tudtam ilyen pontosan lefordítani.)
Nem kalandoztam el, csak azon gondolkodtam: Milyen piszkosul messze élünk mi a Szeretet Himnuszától, s milyen értetlenséggel élünk mi a világban...pedig a kezünkben a használati utasítás. Picit elszomorodtam...
/A fentiek megértéséhez feltétlenül olvassátok el az említett szakaszt a Bibliából./
Sziasztok: Travels
Én itt láttam a filmet, de úgy tűnik már leszedték :(( viszont maradtak más filmek, videók, nagyon jó site, ajánlom mindenkinek.
Én is szeretem! :o))
Nem láttad ezt a filmet? Az a címe: "Mi a csudát tudunk a világról?"
Kijött már dvd-n is, meg mostanában az HBO-n is vetítették, gondolom, még fogják is.
Nem tudtam, hogy ez szerepelt egy filmben is!
Szeretem az elgondolkodtató gondolatokat,ezt is így találtam!
Úgy gondolom, mi itt nem fejlesztünk ki semmit. Csak újból felfedezzük, amire mindígis képesek voltunk.
Nem tudom, jó ötlet-e, ha az egész világűr tele lenne az elképzeléseinkkel. Bár ki tudja? Lehet hogy igen, de az is hogy nem.