Milyenek a kétévesek? (beszélgetős fórum)
Ahogy vissza emlékszem,talán a dackorszak kezdete..
az én fiam is két éves volt febr 23-án ..
épp ma írtam ki egy fórumot!!
beszél 1 éves kora óta..
szobatiszta,,
de eszméletlen eleven!!
Szia!
A muszáj nagy úr, sajnos! Bíztatom mindig magam, hogy minden rendben lesz, okos- ügyes a Kis-nagyfiam (mostanába így hívom), de azért jólesik mástól is , hiszen attól rosszabb már nem lehet ha bepánikolok ( kb 2 hétig ez ment amikor közeledett az idő, hogy belátogassak a szabik miatt a főnökömhöz, és kegyetlen időszak volt ez). De mostmár beletörődtem és elfogadtam.
Mégegyszer köszi!
Szia Reginyanya :-) nagyon örülök,ha egy kicsit is vígaszt adhat amit írtam :-) Ne félj, örülj annak,hogy a kicsid már ilyen "nagy " lett és szocializálódik is. Nagyon fogja szeretni és együtt fogtok új élményekkel gazdagodni...próbáld meg igy felfogni :-))) mást nem tehetsz .-)
Szia Hencsuri!
A bíztatásod, tapasztalatod el se tudod hinni milyen jókor jött, igaz a mi helyzetünk egy kicsit más, de a lényeg, hogy 3 hét múlva nekem is napközben meg kell "válnom" a kisfiamtól, mert megyek vissza dolgozni, pedig egy kezem meg tudom számolni, hogy mennyi alkalommal hagytam valakire itthon pár órára a 27 hónap alatt.Neki tudom, hogy jó lesz, csak nekem nehéz...! Köszi érte és szép napot nektek!
Sziasztok!A munkába menő anyukáknak írom főleg...az én kisfiam 18,5 hónapos volt, mikor bölcsire kényszerültünk egyetlen ember antiszociális hozzáállása miatt.Nem tudtam a felügyeletét megoldani másképp,de nyugtattak a szomszéd anyák,hogy a szomszéd utcában bár kívülről bizar a bölcsi,nagyon klasz hely.A lényeg az én esetemben is az én lelkivilágom volt,hogy én hogy fogok megbírkóni ezzel a tudattal.Nem látom majdnem egész nap hogy mosolyog, mit mond, mit csinál stb stb..nem én tanítom meg valamire?Áh beleőrültem és napokon át csak sírtam miatta,pedig tudtam Marcinak nagyon klasz lesz,mert majd megőrül a gyerekekért és imád egész nap a nyüzsiben pörögni.Féltem az alvástól is,hogy elég lesz-e neki annyi. Hát Édesanyák,a beszoktatás nálunk 1 hét alatt lement,de másnap én már 3 órára otthagytam,olyan jól érezte magát, de csak addig amíg meg nem érezte hogy ott vagyok.Ha megjelentem a bölcsi környékén már érezte és jöhetnéke volt.Második nap már Ő osztotta a szalvétát magától,az előkét vette ki a szekrényből felkérés nélkül, látva hogy közeledik a tízórai és stb stb. Imádta a rendet,hogy mindenki egyzserre ugyanazt csinálja,hogy vannak sorrendek..persze itthon is ezt látta.Nagy örömmel mesélte amit aznap látott, tanult és a nevelőnők is részlete bezsámolót tarottak a lelkivilágáról, a tényledéséről, evés,pisi kaki, stb stb.Egy jó bölcsiben a gyermek gazdagodik és nem lesz lelkibeteg anya hiányától sem, de ehhez az kell, hogy anya jól érezze magát és ne legyen lelkibeteg, ne küzdjön lelkiismeretfuldalással állandóan, mert az nagyon rossz hatással van a gyerekre és vagy sírva megy majd bölcsibe akkor,vagy visszaél anya kiegyensúlyozottlanságával és felülkerekedik.Ilyen idő távlatában tudom nagyon könnyen beszélet,akkoriban engem sem volt ki vígasztaljon,pedig tudtam mire számíthatok Marcitól,tudtam hogy szeretni fogja és tudtam nem lesz neki lelkitörés.Nekem volt nehéz megválni tőle.Önzőség, mostmár tudom,hogy az magunkhoz láncolni Őket,persze egyéniség, habitus kérdése is,sőt időzités kérdése is a dolog tudom.Nálunk nagyon jó időben történt,de őszintén mdonom utólag már nem bánom.Azt nem mondom,hogy ha nem lett volna muszály is megtettem volna,vagy megtenném megint olyan korán,ha újra kéne csinálnom,de Marci hihetetlen jó partner volt az egészben.Már sok kicsit segített beszoktatni, istápolja őket,felvidítja vígasztalja az újakat, pedig még csak 27. hónapos Ő is. :-)Szerintem érdemes egy új lehetőségnek felfogni a gyerek szemszögéből, nem pedig szükséges rossznak a magunkéból.
Az én lányom 5-én volt 27 hónapos. Ő mindig is anyás volt, pedig szopizott. Nagyon-nagyon hisztis tud lenni, ha nem rögtön az van amit szeretne. Hál Istennek a sogornőmék lányával egy idős( 4 hónap van köztük), sokat vannak együtt, ami néha háborúba vezet. Az egyiknek labda van a kezébe, a másiknak az kell, és forditva. Mi már 2 hónapja szobatiszták vagyunk napközbe.Csak az alváshoz kell még pelus.
Postán adtam fel, már kaptam, igen. Szerencsére gyorsan megcsinálták. :)
A Gyes-hez ma adtam fel a papírokat, hívtam a MÁK- ot és azt mondták mindegy, hogy bemegyek vagy postán küldöm, és a fórumokon is így olvastam. Te hogy intézted? És kaptál már pénzt?
Nagyon remélem, hogy bírni fognak vele! :))) Nem lesz azért könnyű szerintem, főleg, hogy a szüleim idősek, de boldogan vállalták.
Azt tudod, hogy a GYES-t már neked kell intézni? Nehogy kifuss az időből.
Ha meg vissza kell neked is menni, ne húzd az időt. De az biztos, hogy nem egyszerű, legalább is lelkileg.
Azt mondják, hogy kb. két hét és megszokják a gyerekek. Nem tudom, 1 hónap múlva már okosabb leszek talán.
Szia!
Most kellene valahogy szólnom a főnökömnek, hogy április 4.-én lejár a Gyed-em ( ekkor leszünk 2 évesek), aztán szeretném kivenni a kb 2 hónap szabimat, és utána munka... De húzom ezt a beszélgetést, mert még szóba hozni se szeretem.
Szerinted bírnak majd a szüleid a nagylánnyal?
Nálunk is a nagyi lesz a felvigyázó, de hogy bírja majd a strapát?
Szia! Úgy látszik, nem csak én vagyok így ezzel. Áprilisban kezdek újból dolgozni. Rettenetesen érzem magam ebben a pár hétben :(. Egyszer nevetek, egyszer sírok, hogy megyek vissza. Igaz, jó helyen lesz a kislányom, a szüleimnél, de nagyon rossz érzés.
Te mikor mész vissza?
Sziasztok!
Egy kicsit más, de mégis úgy érzem idevaló! Hogy tudtok magatokkal megbírkózni, amikor a két éves gyermeketek mellöl vissza kell mennetek dolgozni? Egyik felem tudja , hogy anyagi okok miatt vissza kell mennem dolgozni, a másik felem viszont rettentően tiltakozik ez ellen , hiszen mi lesz az én kicsikémmel? Nekem fogják elmesélni, hogy mit csinált aznap, amikor születése óta összesen kb 2 napot volt távol tőlem!
Várom tanácsaitokat!
Az én lányom február 16-án volt 2 éves. Bizonyos szempontból könnyebb mostanában, mert már nagyon jól beszél, mindent el tud mondani, nem dühödik fel azon, hogy nem értjük meg. Viszont a hiszti... Vannak napok, amikor egész nap csak nyűglődik, volt már, hogy fel se tudtam öltöztetni, annra kiborult. Sokat nyafog, kelletlenkedik, csakazértis ellentmond. Ő is most lett nagyon anyás, ami gáz, mert megyek vissza dolgozni. Nagyon nehét így betartani a megszokott szabályokat, de igyekszünk. Ja, és elindult a szobatisztaság felé (némi szelíd ráhatásra).
Sziasztok,
az én gyerköcöm most lesz a héten 18 hós de már kezdi ezt a hisztizést ha valamit szeretne és esetleg én ugy gondolom hogy az nem neki való. Minnél nagyobbak lesznek annál jobban kezdenek önállósodni.
Nálunk a párnán található cimke az ami már ugynéz ki mint amit szétnyúztek ugyanis azzal hajlnadó csak elaludni illetve ha már álmos mondja hogy párna vagy cimke:))
Egyébként meg bárk bármit is mondd rájuk ettől függetlenül nagyon édesek mert ugy tudnak szeretni, puszit adni, ölelni hogy mindent kárpótolnak!
ja és nálunk is a cumó és a pelenka (lapa) az megy, análkül sehová egy tapottat sem .,-))))))))
Szia-) Köszönöm válaszod, örömmel olvastam,hogy megerősített az én logikusnak tartott elképzelésemben, csak különösnek tartottam,hogy 21 hónaposan már efféle "elutasítás" ésszerű számára!Igen nagyon látványos nálunk is ez a kettőség Marcikánál, valóban megy már egy ideje,hogy egyedül öltözik,efyedül szeretne csinálni dolgokat,de ebben nem is volt akadályozva ésszerű és biztonságos kereteken belül sohasem.A saját nevét megtanulva (ami utolsó volt a környezetéhez képest, minenkiét monsta és tudta a bölcsiben is, csak a magáéval nem foglalkozott),egyik nap elkezdte hogy Ő Marci, következő nap Marszika lett és szinte napokon át csak ezt hangoztatta.Mindenkinek bemutatkozott magától,bemutatott minket is..de most látszik már rajta mióta itthon van met megbetegedett,hogy átszeretné venni az irányítást sokszor :-))Most nyílvánvalóbban látszik,mint eddig.:-))))))De csodálom és imádom,ahogy alakul az énképe,ahogy fejlődik az értelme..fantasztikus!!!!
A dackorszak beköszönte egy ellentétes folyamat.A babád igyekszik elszakadni tőled,illetve ragaszkodik az önállóságához és a saját felfedezéseihez.Ennek a kornak a mottója:"ÉN AKAROM!EGYEDÜL CSINÁLOM!"Sok esetben szembekerülhettek egymással mert a kicsi mást szeretne mint te, még ha értelmetlenül is,pusztán azért,mert ő mint egyéniség szeretne irányítani,"akarni".
De éppen ezért,fél is hogy túl messzire merészkedik az önállóság útján és ha lehet tudat alatt (vagy tudatosan) jobban kötődik hozzád.Ez az időszak legalább olyan nehéz a gyerekeknek,mint a serdülőkor.Maga mellett szeretne tudni, de el is szeretne távolodni tőled.A legtöbb gyerek életében ilyenkor válik igazán fontossá valamilyen plüss kedvenc,cumi,pelus,ami anyát helyettesíti,a babakorát idézi, de a "függetlenség" megtartásával!
Üdv.:Zsuzsi
Sziasztok! Én ugyan nagymama vagyok, de két évesek az unokáim. Sajnos, abban a pár órában, amikor velük vagyok, én sem tudok sokat a viselkedésükről. Így kíváncsian várom a hozzászólásokat. Bár minden gyerek más, azért jó lesz olvasni ezekről. Én már elfelejtettem, hogy milyenek voltak az enyémek ebben az időszakban.
Jó egészséget kívánok mindenkinek!
Sziasztok Anyukák!Amire kiváncsi lennék, hogy Nektek a közel két éves csemetéteknek milyen különös szokásai vannak, vagy rigojái? :-) Azért kérdem,mert az enyém pl anyás lett főleg éjszaka nincs meg nélkülem,még álmában is utánam kiabál egész éjjel, amit tudom ehhez a korhoz hozátartozik, de napközben meg ha én szeretgetem meg finoman, akkor rámszól hogy "anya" olyan felnőttes dallamos figyelmeztető hangleejtéssel, ha megpuszilom, akkor még meg is törli az arcát hol a kezével sikálja, hol pelenkával törölgeti.Isten bizony nem vagyok nyálas pedig :-)))) Meséljetek Nektek volt már ilyen, mitől lehet, vagy Nálatok milyen kis furcsaságok vannak?
További ajánlott fórumok: