Hogyan lehet ismerkedni a Hoxán, keresgélni a tagságban? (beszélgetős fórum)
Nem!
a bánatos :( ez.
Az (Y)tetszik.
Ez pedig :)mosoly.
Itt tanultam meg a képszerkesztéssel és sok minden mással együtt :)
Olyan apróság volt! Buszon utaztam a városban, este. Sok szabad hely volt, én is ültem. A megállóhoz közeledve egy nálam idősebb hölgy (én akkor huszonéves voltam) az ajtóhoz ment, jelzett.
Amikor a busz már lassított a megállónál, akkor jöttem rá, hogy ha itt leszállok, és nem kettővel odébb, akkor jobb átszállást érek el. Hát odaugrottam az ajtóhoz, már nyílt is, leszálltunk.
A hölgy meg utánam szólt: persze, megvárta, míg én nagy nehezen megnyomom a gombot!
Köpni-nyelni nem tudtam, a leszállás spontán ötlet volt, ő addigra már jelzett. A busz másik oldalán ültem, igazán csak örültem, hogy valaki már jelzett előttem és leszállhatok. Ha hamarabb eszembe jut a leszállás, biztosan én jeleztem volna előre.
Szóval ért ennél rosszabb is már az életemben, de ez az az eset, ami még ma is rosszul esik. Váratlanul és oktalanul ért.
Talán azért, mert annál az érzésnél, ami akkor fájdalmas volt, nem ért áthatóbb, fájóbb érzés. Amint az embert nagyobb fájdalom éri az előzőnél, átértékel mindent.
Azt kívánom, sose tudd meg, hogy sajnos ez így van. A rossznál is jöhet rosszabb.
Nem erre a hsz.-re gondoltam, mint előny.
Most már értem. :DDD
A rosszat ki is kell szitálni. Még megromlana tőle az öröm is.
Néha nehéz. Nem mintha tartogatni akarnám, de még ma, 40 évvel később is eszembe jut egy kellemetlen helyzet. Akkor nemhogy nem tehettem róla, utólag sem volt alkalmam kivédeni. Nem is tudom, miért rossz érzés még ma is.
Én inkább a férfi előnyöket kedvelem.
Értse úgy mindenki, ahogy gondolja.
Rossz az, aki rosszra gondol, vagy pajzánságra. :D
Én egyből arra gondoltam, hogy rostálja az élete perceit, a rosszat kiszitálja, az örömöt elraktározza.
Mi már bizony akik ide járunk, ilyen furcsák vagyunk. Abban lejük örömünket, hogy normális emberi hangon, politika mentesen beszélgetünk egymással. Bizony sok mindent tudunk egymásról, mert akinek közlendője van, az az örömét és bizony néha a bánatát is megosztja. Az örömének szívből őrölünk, a bánatában meg megpróbálunk együtt érzőek lenni, hisz átvállalni egyiket sem tudjuk.
Nem hiszem, hogy azon kívül, hogy van akivel az életben is sikerült rövid időre találkozni (pofa vizit szinten), hogy úgynevezett összejárós baráti társaság benyomását lefesteni, de az sem igaz, hogy a másikra rárúgnánk az ajtót.
Szóval sztem emberi hangon beszélgetünk a kis napi ügyes bajos ügyeinkről és legalább megnyugszik az ember, hogy volt kinek a búját bánatát elmondani, mert lehet a közvetlen környezetében is meghallgatják, de ott másfajta reakciót vár, mint itt a virtuális térben.
Tök jól látod. :))
Miért botorkálunk itt a Földön?
Találkozni minél több örömmel.
És milyen örömök vannak....?
Ilyenek, meg olyanok is...
Köszi az infót.
De mégis, mire utalhat szerinted az "ismerkedni"? :)
S tényleg nem írtad! :( Bocsánat :D
Jó éjszakát :)
Hát... valahol csak kell...Nem mintha helyeselném!
Ma láttam egy adást a TV-ben, naponta egy órával kevesebb alvás egy hét alatt már komoly változásokat okoz a szervezetben. Még gén szinten is! Aktiválódnak a kerongési megbetegedésekre hajlamosítók, és háttérbe vonulnak az immunrendszert támogató gének!