Kicsit unott kapcsolat, véleményeket szeretnék (beszélgetős fórum)

Hajrá kicsi Fanni okos vagy!Végig kisértem érthető kis vajúdásodat.Végre okosan döntöttél,mert tudtak segíteni azok akikhez fordultál.Nekik is külön köszönet,Tőlem is!!

Éld az életed ,majd évek múltán megtaláld az igazi nagy-nagy szerelmet.Azért írom,hogy évek múltán,mert nem szabad elhamarkodni,nagyon nehéz a férfiembert kiismerni.Az első gyanús jel után figyelni és dönteni kell.Gratulálok,nagyon jó szórakozást,mert most ez kell neked.

A rá emlékeztető dolgokat,ha már ki tudod dobni,vagy a fiók mélyére tenni,akkor túl vagy az egészen.Puszillak: Éva

Ez szerintem nem elgyengülés csak " egyszerűen SZERELEM!!!!!! Most - ez az én véleményem - mindent meg kell beszélnetek!!!!

Ha jól emlékszem 18 éves vagy és 3 éve vagytok együtt. Ennyi időt nem tud az ember kitörőlni az életéből csak úgy.

A lányom pont ennyi idős korában ismerte meg a párját ennek most lesz 7 éve. Azóta boldogok és már külön élik a saját kis életüket.

Sok sikert és sok BOLDOGSÁGOTTTTTTTTT

Fanni!

Nagyon köszönöm!!! Kicsit sokat kellett rá várnom de megtaláltam!!! Így teljes az életem!! Sok mindenen kersztül mentünk a lányommal de talpra álltunk!!

Neked is sikerűlni fog, hidd el. Csak bíznod kell Magadban!!!!!!

Ha gondolod bármikor írhatsz, akár priviben is!!! Ha tudok - csak egy - két bátorító szóval - nagyon szívesen segítek!!!!!!!

Gabi

tényleg, látszik az a boldogság a képeken, gondolom amire mindenki vágyik:)

elég érdekes, hogy aki félre lép annak áll feljebb és még ő "hisztizik".

Bizony! Mindenki másképp viseli. Tulajdonképpen amikor a férje elhagyta előző este még azt mondta Neki, hogy nem tudlak eleszteni. A nővérem kérte, hogy mondja meg őszintén ha van valakije mert akkor legalább megtudná gyűlőlni, de ő tagadott. Aztán kiderűlt, hogy nő van a dologba. Különköltözésük után a férje 2 hét múlva be is adta a válópert.De azért még rúgott bele egyet a válóperen ugyanis azt nyilatkozta, hogy csak 4-5 évig volt jó a házasságuk. Szerinted, hogy érzett a nővérem?

Gondolhatod én is adtam a volt sógoromnak, nem tudtam szó nélkül hagyni. Most már kezd talpra állni, mi nagyon sokat segítettünk Neki nem úgy mint a másik két testvérünk. Mindíg tőlem kérdezik, hogy van. Mondtam nekik talán egy telefonhívást megérdemelne mert amikor Ők voltak bajban a nővérem nagyon sokat segített nekik.

Te is tapra állsz, hidd el!!!!!! Ha ezt a lépést meg tudtad tenni akkor belevaló lány vagy!!! Higgyél nekem. Én is talpra álltam és én már 40 éves voltam. Nézd meg a képeimet ha gondolod!!!!

Remélem te is megtalálod az igazi párodat! Addig is sok-sok-sok bulizást, és pasizást kívánok neked!!! Élvezd ki a fiatalságot! Nagyon erős, és bátos voltál, hogy meg tudtad hozni ezt a döntést!Nagyon vagány csaj vagy!!!

Jó bulizást Neked!

Szia Fanni!

Anno nekem is volt ennyiidősen egy hároméves kapcsolatom. % éves lettbelőle mire szétmentünk végre. Az első három évet nem sajnálom, csak az utolsó 1-2-t, mert addigra már annyira ásfelé mentünk, és csak kínoztuk egymsát.Ő nem jött el az én társaságommal bulizni, mondván ő utálja őket, én meg persze ha tudtam mentem vele, és eltűrtem a haverjai idióta beszólásait egy szó nélkül. Nem is ragozom tovább, a lényeg az, hogy azt hittem ő a nagyő,és soha nem találok mást akivel olyan jó lenne minden, mint vele, és stb. De aztán eluntam a folytonos tudomhogymegcsalszo, és szakítottunk. Azóta férjhezmentem, és van egy gönyörű kislányom. De mielőtt ez megtörtént volna elmentem egy csomószor bulizni, és kiélveztem, hogy fiatal vagyok!!! Én most semmilyen tanácsot nem adokneked, felesleges lenne, hiszen a te életed, te tudod mit akarsz. Csak elmeséltem nagyvonalakban az én történetemet:)

Egyébként ő hány éves? Mert Te ugye 18, 3 éve együtt... Te még nagyon fiatal vagy, bár tudom most nem ezt gondolod, erre csak utolag jön rá az ember, hogy mennyire is "gyerek" volt még 18 évesen.

Arra is emlékszem, hogy az ilyen kapcsolatokról azt hiszi az ember, hogy ő a nagy "Ő", de általában kiderül, hogy már rég be kellett volna fejezni :o(

Kedves Fannikám! Te még olyan fiatal vagy,örülj az életnek!Én a helyedben bármennyire is szeretem az illetőt nem fogadnám el kizárólag csak az ő akaratát.Tudom értem,Te sem akarod elfogadni, hiszen azért indítottál fórumot,de valami még is vissza tart attól,hogy akaratodat Te is érvényesítsed és kitörj az unalomból.

Ennek próbáld megtalálni magadban az okát.Azt is olvasom kis leveledben,hogy megígéri " megy" aztán fáradt! Ez ha nem haragszol meg,azt jelenti nem is akart menni! Továbbá írod,hogy Te elmégy egyedül,de akkor Ő mással megy el! Megint kérlek

ne haragudj meg,de ez a fiatal ember nem is akar Veled lenni.Mással nem fáradt elmenni?

Abban száz százalékig igazad van,hogy marha unalmas így az élet.

Kedvesem remélem nem bántanak őszinte soraim,de én már több évet leéltem párommal,de ilyen soha sem volt nálunk.Én találtam ki hová menjünk és Ő mindig elfogadta.Szerintem egy a baj,nem igazán kötődik hozzád!Lehet,hogy most sértő volt ezt olvasni,de hidd el,ezen a téren kell keresgélni a gondolataid között.Nem vagy azért annyira fiatal,hogy ne lehetne egy komoly kapcsolatod!

Fel a fejjel soha ne keseredj el,mindig okosan old meg a dolgaidat,úgy ahogy az a legjobb Neked.

Akkor az a probléma ,hogy úgy érzed,hogy neked jobban szükséged van a közös programokra,de neki egyáltalán nincs és ,hogy neki elég az otthon eltöltött idő veled?

Vagy féltékeny vagy ha Ő elmegy?

nem értem.

Nem felrúgásról beszéltem,TE!

Hanem arról,hogy ha a pasi otthon sunnyog a tévé előtt ,akkor is menjen el a haverjaival oda ahova kedve van.