A legjobb barátom a titkos szeretőm? (beszélgetős fórum)

A másik oldalról írok Neked...

"...Összejöttem a mostani párommal, egy éven belül meg is kérte a kezem. Nem házasodtunk össze, még túl fiatalnak gondoltam magam egy házassághoz. Kb fél éve sok minden megváltozott."

Amit nem írtál le, az is sokat mond... nem írtad, hogy szereted, szerelmes vagy belé... csak annyit, hogy összejöttetek... mondjuk, egyszer-kétszer lefeküdtél vele, mert pillanatnyilag nem volt más és nem volt ellenedre...magad mellett tartottad, Ő meg "belédesett" de Te nem tudod viszonozni, mert NEM VAGY bele SZERELMES

Na, ezért a veszekedések... Legjobb barátod is csak azért indította be hormonjaidat, mert jól esett vele szeretkezni - jobban, mint a mostani "pároddal" A hosszú barátság alatt azért mindketten csak-csak gondoltatok arra, "milenneha?" Ez valósult meg azon a fergeteges éjszakán? De lehet, hogy igazán szerelmes vagy belé, és lehet, hogy ő meg nem tudja ezt elhinni... talán titkon reméli, de nem akar tévedésben maradni, ezért nyilatkozik "hidegen" (én is így lennék óvatos - tudván vőlegényed van...)

Tényleg a legjobb, ha vele tisztázod... A mostani pedig semmiképp nem kell (szvsz)

A legjobb ilyen esetben is az ŐSZINTESÉG!!!

Még jó dolgok is kisülhetnek belőle.

Engedd el, azt, ami nem a tied, s ragaszkodj örömmel ahhoz, ami a tied.:))

Tisztázd magadban, tulajdonképpen mit érzel a vőlegényed iránt. Azok után ami történt, véleményem szerint nem ő az igazi, engedd el, amíg nem késő.

Aztán beszéld meg a barátoddal a történteket, ha ő így nyilatkozik, valószínű nem lesz folytatás. Szerintem elvesztettél egy barátot és egy vőlegényt.

Voltam. A sztorim most nem lényeg.

Mindenképpen ülj le beszélni a barátoddal, és tőle kérdezd meg, hogyan is érez irántad.

De ami az ő érzéseinél is fontosabb: hogy ha Te bele tudtál szeretni másba a vőlegényed mellett, szerintem ez jelzés értékű...

Fontos amit említettél, kivel tudnál együtt élni - ezt is átrághatod magadban, de a legfontosabb, hogy most légy őszinte magadhoz, mit szeretnél a szíved mélyén, nehogy utána egy házasság bánja.

Több, mint 10 éve ismerjük egymást a legjobb barátommal, régebben, mint a vőlegényemmel. Ahogy ez lenni szokott, remekül megértettük egymást, és soha, semmi nem volt köztünk, még egy csók sem. Kb. 3 éve annyiban megváltozott minden, hogy részegen csókolóztunk párszor - később ez a szűk baráti körben rengeteg piszkálódásnak adott hangot, de ezen kívül nem volt semmi, elnevettük mi is, hogy milyen hülyék voltunk és kész.

Két éve minden megváltozott. Összejöttem a mostani párommal, egy éven belül meg is kérte a kezem. Nem házasodtunk össze, még túl fiatalnak gondoltam magam egy házassághoz. Kb fél éve sok minden megváltozott. A vőlegényemmel folyton csak veszekedtunk, javarészt az én hibámból, sajnos a munkám miatt egyre kevesebb időm maradt rá.

Egy szép délután elmentem a legjobb barátomhoz egy kávéra és cigire, egy olyan "hogy vagy, rég nem láttalak" délutánra. Egy fergeteges, éjszakába nyúló szeretkezés lett belőle... És rájöttem, hogy évek óta őt szeretem, más nem kell... De nem tudom, hogy ő is így érez-e, később egy barátomnak azt mondta, hogy, igen, volt valami köztünk, de hát mi csak barátok vagyunk.

A vőlegényemmel már nem vitázunk annyit, de a szívem mélyen a legjobb barátom közelségére vágyom. Mit lehet ilyenkor tenni? Így nem akarok férjhez menni, de a vőlegényemet sem akarom feladni a legjobb barátomért. Tudom, hogy ez utóbbinak rengeteg olyan hibája van, ami hosszú távon idegesítene, de mégis ő kell... Volt valaki hasonló helyzetben?

Mit tegyek, beszeljek vele? De mit mondjak neki?

Cica