Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Rosszul nevelem? fórum

Rosszul nevelem? (beszélgetős fórum)


13. f5302bda64 (válaszként erre: 12. - Enifed)
2008. okt. 8. 07:36

Most ugye viccelsz?

Én a férjem vállalkozásában építőipari anyagbeszerző vagyok,rengeteget járok anyagért!


Na még mondja valaki,hogy nincsenek véletlenek és csodák!?:-))))


Kitartást kívánok a rosszabb napokhoz,de sok erőt és jó egészséget a szép és szeretetteljesekhez!:-DDD

12. enifed
2008. okt. 7. 21:12

Ez az ismeretlen svájci költő könnyeket csalt a szemembe! De elfelejtette az építőipari anyagbeszerzőt! :D

Egyébként minden nap hálát adok az égnek a gyerekeimért. Sajnos vannak ismerőseim, akik bármit megadnának, ha olyan kis terroristái lennének, mint nekem. És ha beteg gyermeket látok, akkor ölelem az enyéimet és törölgetem a szemem hálát rebegve, hogy köszönöm Istenem!

Persze vannak olyan időszakok, pillanatok, amior hajlamosak vagyunk elfelejteni, micsoda áldás, csoda birtokában vagyunk. Nemrég ovis program volt, ahová mi is elmentünk a lányzóval, olyan jó volt nézni őket, mert végig együtt szaladgáltak.

megnyugtató arról olvasni, hogy nem csak én járok ebben a cipőben. Ja! És olyan boldog vagyok, mert a múltkor az óvónő megjegyezte, hogy a fiam milkyen eleven lett!!!! :D

11. kerinezsuzsi (válaszként erre: 10. - F5302bda64)
2008. okt. 7. 21:00

Nagyon tetszett az előző írás!

Amikor a fiuk anyukája még kicsi volt, és igencsak nem "lányosan" viselkedett a férjem panaszkodott a szomszédasszonynak:

-Nem bírok ezzel a lánnyal! A fiukkal focizik, fára mászik, versenyt biciklizik a haverokkal!

A szomszéd néni csak azt kérdezte:

-Géza! Te most panaszkodsz, vagy dicsekszel!?

Tehát ha van egy mindent megtapasztalni akaró gyerekünk, ne gondoljuk azt, hogy a nevelését rontottuk el! Vannak mozgékonyabb gyerekek! Csak arra figyeljünk, hogy önmagát ne sodorja nagyobb bajba. Azt azonban belátom, hogy ez nem egy könnyű feladat!

10. f5302bda64 (válaszként erre: 9. - F5302bda64)
2008. okt. 7. 20:39
Ezzel az idézettel szeretném minden anyukának megköszönni,hogy ilyen aranyos,szép egyben eleven gyermekekkel ajándékozták meg a földet!:-)))
2008. okt. 7. 20:37

“Foglalkozásnélküli”-olvastam útlevelemen,

s majdnem könnyes lett a szemem.

“Foglalkozásnélküli”-olvashattam.

Pedig ki él a földön hasznosabban!

Hivatása másokért élni, tenni,

Kora reggeltől készen lenni,

S vállalni késő éjszakáig,

Mi övéi javára válik.

Háziasszony, anya, feleség…

Mi más foglalkozás lehetne még?

Kedvenc ételek jó szakácsa,

Csomagoló minden utazásra,

Sebész, ha az ujjat tövis sebzi,

Békekötő, ha igazat kell tenni,

Szabó, ha régit kell fejteni…

Üres az erszény? Pénzügyi zseni!

Lexikon: mindent észben tartani.

Varrónő, ha elszakad valami.

Mesék fáradhatatlan mesélője,

A házi béke őrizője.

Babadoktor, dekoráló, kertész,

Cukrász, fodrász…s a felsorolás nem kész,

Mert mondhatnék én még címet sokat,

De mért gyötörjem a nyomdászokat?

Áldásul teremtetett asszonyszívek!

S ők a “foglalkozásnélküliek”?!


/Ismeretlen svájci költő verse:A “Foglalkozásnélküli” Asszony/

8. erikpipi (válaszként erre: 1. - Enifed)
2008. okt. 7. 20:34

Jaj de jó, hogy ezt írtad:D Bocsi, de az én kölkeim is ilyenek, pedig igen nagy a korkülönbség.:)

Most éppen a könyveket szárítom,amivel a legkisebb megkínálta a halakat.....

2008. okt. 7. 20:16

Nálunk 3 gyerek van, 3 teljesen különböző vérmérséklettel, stílussal.

Nem vagy egyedül!Külön-külön mindegyik nagyon aranyos, értelmes, de amint együtt vannak, elszabadul a pokol, nincs 5 perc nyugalom.

Nagy ritkán van csak tökéletes harmónia köztük, de akkor meg nagy valószínűséggel valami közös "bűntettet" követnek el éppen :-) A hülyeségben nagy az egyetértés.A csúcs az volt, amikor a kisebbik fiam megnyírta a nővérét, Anna pedig halál komolyan megkérdezte tőle, hogy: Nahát Noé te vagy a fodrász?Az asztal mellett ültek és épp képeket vagdostak újságból, azért volt olló a kezükben.

Nem egyszerű, de jó hogy vannak :-)

2008. okt. 7. 20:05
Ha szeretnél látni két homlokegyenest más vérmérsékletű gyereket a naplómban találsz belőlük! A nagyobbik maga a nyugalom, mellette lehetett tanulni, dolgozni, soha mégcsak hangosan rászólni sem kellett! A kicsi, mint a kéneső!Mindig valamin fenn, mindig valamivel csibészkedni! Ha száz szemünk lenne az anyukájával, akkor is kevés lenne!Örökösen mozog keze lába,ha véletlenül nyugton marad akkor már azt nézzük, nem lázas-e? Hála az égnek megtalálta a táncot,így legalább az energiáit okos dologra használja!
5. ipi (válaszként erre: 1. - Enifed)
2008. okt. 7. 19:46

Sziasztok, hát nem irígyellek. A mi kisfiunk elég nyugodt és komoly kisgyerek, remekül koncentrál és kirakózik 2 éves kora óta, és eleve régóta magára merem hagyni a szobában, mert nem csinált még sosem semmi ilyesfajta turpisságot, vagy legalábbis nem rémlik fel már. Nekem is vannak vele viszont másfajta aggályaim, amiket viszont meggyőződésem, hogy én csinálok rosszul. Én sokszor vagyok türelmetlen a kialvatlanság vagy a nyugtalanító gondolataim miatt, munka jövő stb...

És hát a premensről nem beszéltem még... Nagyon zavarba jövök magamtól utólag, hogy tudok olyan buggyant lenni sokszor. ő meg tükör és ha fáradt bizony hisztis a 17-18 kilójával (én csak 48 vagyok...) És az állandó lelkiismeretfurdalás...

Ha nagyobb lesz ilyeneket már biztosan nem fog csinálni, megértem az elkeseredettségedet, de fel a fejjel, nem maradnak mindig gyerekek, ami meg másik szempontból szomorú, nem?

...

4. f5302bda64 (válaszként erre: 1. - Enifed)
2008. okt. 7. 19:25

Szia!

Hidd el az enyémek is ilyenek 3 van de mind más!

Nem lehet,hogy inkább csak a taposómalomból sok egy kicsit?Zökkenj ki néha és másként látod majd!

Nagyon sok ember örülne most helyetted ha a (beteg,mozgásképtelen)gyermeke a szekrény tetején járna,de nem teheti fekszik mozdulatlanul!

Persze jogos mindenkinek az aktuális problémája a legnagyobb,legfontosabb de kicsit másként kell értékelni ezt a kincset amivel rendelkezel!

Egyébként pár hónap és kinövik,meg minket is akkor mikor egyedül ülünk itthon akkor eszünkbe jut,hogy de jó lenne egy kis gyerekzsivaj!:-)))

Szívesen beszélgetek Veled az én tapasztalataimról priviben is ha gondolod,hogy érdekel a mi sok hülyeségünk is!:-))))

Kitartást és jó egészséget kívánok Nektek!

3. 19861160fc (válaszként erre: 1. - Enifed)
2008. okt. 7. 19:23

Szia Enifed!


Ne keseredj el! Természetes, hogy gyermekeinket nem egyforma természettel, vérmérséklettel áldotta meg az ég. Ne tépelődj azon, hogy rossz anya vagy-e! Ha a gyerkőc természete a neveléseden múlna (de nem azon múlik!) akkor a fiad is ugyanilyen eleven kisördög lenne. Szerintem nincs semmi baj a kiscsajjal, igazi másféléves, kíváncsi, mindent szeretne megismerni, megfogni, kipróbálni.

2008. okt. 7. 19:20
Szia!! Mi már ezekről a dolgokról beszélgetünk jó néhány hete. Azzal indult a dolog, hogy "pindumaci" segitséget kért a hisztis Helga lánya miatt. Azóta naponta értekezünk. Hidd el nem vagy egyedül!!!!! Az én fiam naponta csinálja ezeket a dolgokat. Én már sokszor kinomba röhögök!!! Mit tudsz csinálni vele?? Olvassd el azt a topikot, ha van időd az elejétől és mindjárt nem érzed magad olyan egyedül!!! / Segitsetek Helga lányom hisztijét megszüntetni!/ talán igy kezdődött a topik.
2008. okt. 7. 19:15

Néha tényleg nem tudom, hogy sírjak e vagy nevessek?! Magamon, a gyerekeimen, vagy a gyerekeimmel? Nem mindegy! Cikkem megírásához másfél éves lányom néhány perccel ezelőtti akciója vezetett! Valahonnan, csak ő és a Jó Ég tudja, honnan, előszedte régóta keresett szempillaspirálomat és kidekorálta magát, az ágyneműt és az ágyat természetesen.


Néha tényleg nem tudom, hogy sírjak e vagy nevessek?! Magamon, a gyerekeimen, vagy a gyerekeimmel? Nem mindegy! Cikkem megírásához másfél éves lányom néhány perccel ezelőtti akciója vezetett!Valahonnan, csak ő és a Jó Ég tudja, honnan, előszedte régóta keresett szempillaspirálomat és kidekorálta magát, az ágyneműt és az ágyat természetesen. Néhány héttel ezelőtt a felső polcról varázsolta le a popsikenőcsöt (jó sűrű fajta), és csak a szeme látszott, egyébként az egész gyerek teljesen fehér lett! Tudnék még ilyenekről mesélni, eleinte murisnak tűnt, hogy milyen eleven ez a gyerek, van ugyanis egy 5 és fél éves nyugodt, csendes fiam is. A leányzó hozzá képest hipermozgékony. Vannak, akik szerint robbantómérnök, vagy terrorista lesz! Egy biztos, állandóan attól félek, mikor csinál valami csintalansáot... Úgy látszik nem figyelek rá eléggé, vagy ez másnál is így van? Ha egy pillanatra nem nézek rá, akkor már felmászott valahová, vagy éppen a kocsiba ült be és a zár-gombokat már körbenyomogatta magán - még jó, hogy

van pótkulcs!

Mindenki mást mond a nevelésröl. Van, aki szerint hagyni kell a gyereket, tanuljon a saját hibáiból, van aki minden lépését örzi gyermekének, én megpróbálok a kettö között egyensúlyozni, bár úgy tünik nem megy. Néha úgy érzem megbolondulok a gyerekeimtöl, máskor meg olyanok, mint az angyalok. Lehet, én várok tölük sokat. Mindenesetre örülnék, ha mások is megosztanák velem tapasztalataikat.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook