Anyai kételyeim (beszélgetős fórum)

Szia Diamond! Ne aggódj! A jó anyaság miatti aggodalom mindenkiben felmerül, Te pedig azért estél kétségbe, mert emellett bizony egyéb gondjaid is vannak. De ne aggódj! Egy kisgyerek érzi, hogyha szeretik, és ez a legfontosabb. Nem számít a pénz, ha van tető a fejetek felett, ott vannak a szerető nagyszülők, akiknek a kisfiad lesz a szemük fénye, és ott leszel Te is, aki a világon a legjobban fogja szeretni!!! Ez a legfontosabb, és minden más csak külsőség. Erre akkor jön rá az ember, mikor megjárja a nehezebb oldalt is.

Bár sokat írtam már, de egyet még szeretnék elmesélni: senki sem hívja fel a figyelmet rá, pedig nagyon fontos. Hazaérve, tele boldogsággal ha majd elkezdődik a közös Életetek a fiaddal, fáradt leszel, kialvatlan, kevés lesz az erő. Ekkor én azt gondoltam, hogy valamit rosszul csinálok, hogy nem vagyok jó anya. Pedig bizony, az vagyok, csak ki van merülve az ember! Ezért ha elfogy időnként majd az erőd, ha fáradt leszel, ne kombinálj, ne aggódd majd túl a kérdést! Ennek semmi köze nem lesz sem depresszióhoz, sem rossz anyasághoz, csupán aludni kell!!!! Fogadj majd el hát minden segítséget a szüleidtől, mert az édesanyának ugyanúgy jár a pihenés, mint a babának!

Kitartást és sok erőt kívánok!

Ildi

Szia Diamond! Az én kislányom most lesz tizenegy hónapos, egyedül nevelem a születése óta, és mi sem állunk anyagilag valami jól... Nem könnyű, de a kicsi erőt ad. Imádom őt, és mindenért képes lennék érte!

Biztos, hogy jó anya leszel, ezt egy percig se kérdőjelezd meg! Kitartást kívánok, sok erőt, és egészséges babát!

Szia!Hidd el hasonló kételyek felmerülnek azokban is akik kisebb zűrökkel indulnak a nagy kalandnak.

Sok-sok erő és kitartás, de megéri!

A kisfiad egyetlen mosolya feledtet majd mindet!

Szerintem jó anyja leszel, ha már előre aggódsz!

Egy gyermeknek erre van szüksége, hidd el annyirra nem a sok játék és a csillogás számít, hanem az, hogy sokat legyél vele, a nyugalom és a szeretet vegye körül.

Sokat számít még, hogy a szüleid hogy állnak majd melléd.

Ha van időd keress meg priviben, szeretnék segíteni amiben tudok.

Sziasztok lányok!

Hát köszönöm a sok biztatást, azt hiszem, hogy lelkileg összeszedtem magmat, anyagileg meg majd lesz valahogy. ahogy ti is irtátok a pici a legfontosabb, s szerintem is igy van. megprobálok majd minden tölem telhetöt megtenni, ha anyagilag nem is, de szeretetben s gondoskodásban mindent meg fog kapni.

Jo magam 20 vagyok,és sajnos igencsak kevés pénz van a hàznàl.Én nem dolgozok,baràtommal még nem vagyunk hàzasok,épp hogy az albérletetet kitudjuk fizetni,meg valami kaja.......és ha a baba jön,nem kapunk segélyt,legalàbbis amit kapunk az max elég a pelusra(nem magyarorszàg)

VIszont a baba utban van(12.hét)és én vàrom!!!!

akàrmi is lesz,valahogymindig lesz.Még nem talàlkoztam egy anyàval sem akik a karjàn csecsemövel az uton àlltak volna meg.

Mindig van megoldàs,,csak keresni kell.

Ha erösek vagyunk lelkileg,akkor mindenre képesek vagyunk!

Én segitség nélkül(se mami se papi,se baràtnök)vàllaltam a felelösséget azutàn amit én hoztam lötre,és ugy gondolom,az az anya,aki bàrmilyen örülmény között is él,de a babàt vàlassza,és nem egy müanyag zacskot vesz elö,szülés utàn,majd a kukàig sétàl vele(£és benne a baby-vel,na az egy igyzi anya!!!!!!!

Ahovà Isten bàrànyt ad,oda ad szénàt is!

Szia Diamond!

Tudom a legkönnyebb a másiknak jó tanácsot adni, de a problémát csak Te oldhatod meg. A legrosszabb amit tehetsz, szerintem az, ha most depibe süllyedsz és stresszelsz. A babád megérzi és egyáltalán nem tesz jót neki - bizony sírósabb, betegesebb baba lehet belőle. Egy biztos, aggódhatsz amiatt, hogy miből fogsz megélni, vagy hogy találsz e magad mellé megfelelő társat. De hogy jó anyuka leszel-e amiatt ne aggódj, mert ha már ez a kérdés megfordult a fejedben, akkor biztos ezzel nem lesz gond. És valaki nem attól lesz jó szülő, mert kacsalábon forgó villában neveli a gyerekét, ezüstkanállal eteti, hanem attól, hogy lelke minden szeretetével segíti, védi, körülveszi a babáját. ( Az én anyukám 18 éves volt, mikor én születtem, voltak dolgok, amiket még ő sem tanult meg az életből. Egy szoba-konyhás szükséglakást kaptak, ahol még fürdőszoba és fűtés sem volt de anyaként a szeretetével a gondoskodásával folyamatosan körülvett, körülvesz a mai napig. Naponta beszélünk legalább egy órát telefonon és most éppen az én kislányom van nála egy hétre, akit szintén ugyanolyan gondoskodással lát el, mint annak idején minket a testvéremmel)

Nem semmi, 20 évesen gyereket vállalni. Tudod én most 23 évesen sem merek még nagyon és ez még jópár évig kitart szerintem. Nem merek, mert félek, hogy nem lennék még rá felkészülve és az apróság számára a legjobb anya. Emellett viszont azt tapasztaltam mostanában, hogy "anya vagyok" nem toppan be az életünkbe hirtelen és nem úgy van az, hogy egyszer csak megérzed, neked anyának kell lenni - gondolom én.

Ezért azt mondom, ne aggódj, minden szülő nő átesett az első állapoton, első szülésen és első tapasztalatokon a babával és mint nekik, neked is menni fog. Lényeg, hogy tényleg a kicsire fókuszálj és menni fog minden akár 20 éves vagy, akár 30, akár felkészültél rá, akár nem!