Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
légy boldogabb mint én,
rád ragyogjon fény---
Kislány a zongoránál,
fehérebb az orgonánál...
Keresem a szót,
keresem a hangot....
egy a jelszónk a béke,
harcba boldog jövőért megyünk,
egy nagy cél érdekében
tör előre ifjú seregünk...
My my my Delilah
Why why why Delilah
I could see, that girl was no good for me
But I was lost like a slave that no man could free
At break of day when that man drove away I was waiting
I crossed the street to her house and she opened the door
She stood there laughing
I felt the knife in my hand and she laughed no more....
Erősödik január,
Leesik a madár,
Szépen fekszik a havon,
Kezednek odaadom...
Ajkad édes játéka,
estém szép ajándéka,
Jöjj hát nevetve,
gyere be a szívembe,
Gyere be a szívembe.
Jöjj hát nevetve,
gyere be a szívembe,
Gyere be a szívembe.
már minálunk babám,
már minálunk babám,
az jött a szokásba...
...de elfeledtem mindent, úgy öleltél éjjel át .
És ma sincs nálam boldogabb,
ha velem vagy s ez nem panasz,
és nem sírok ne félj, csak erős ez a fény, attól könnyezem!...
Gondolsz-e majd rám,
ha más csókját kéred,
ha nem ölel majd át
két karom Téged?
Maradj még, engedd egy pillanatra
elhinnem, hogy szívünkben még nyár van.
Maradj még, engedd, hogy megtaláljam
önmagam a szemed mosolyában.
Maradj még, ne vidd el tőlem még az álmokat,
a vasárnapok fényét,
Maradj még, engedd, hogy maradjon az életemben
Még egy percnyi szépség.
. Ó, kisleány, te nem vagy kis leány,
Gondolom, hogy tudod már miért, igen.
Ó, kisleány, te nem vagy kis leány,
Jól tudod, hogy mit miért teszel velem.
Dallam szebb nem felel
Mint a kéjjel sikoltó
Mámoros végszó...
Nézd milyen a nap
csupa fényt,
meleget ad....
Téged nem felejtlek el, míg élek.
Ahhoz túlontúl kevés egy élet.
Amíg a földön virágok nyílnak,
Terólad mért mondjak le én?
Míg egy fénysugár fut át az égen,
Mindig lesz egy lázadó reményem.
Mert bízva bízom, és várva várok
Kimondhatatlanul, míg élek én. ....
Nálad lenni újra jó lenne,
Két karodba bújva, jó lenne.
Arcodhoz simulva, jó lenne,
De kár, hogy nincs már erre mód.
Mindig kettőn áll a boldogság.
Jobban bántottál, mint gondolnád,
Megszépíti már a távolság.
S az utolsó találkozást.
Dunántúli szép vidék,
ott születtem benne rég,
százvirágos hegyoldalban...
Imádok útra kelni,
Gitárral énekelni,
Akárhol járok,
A szívem Itáliáért dobog.
Engem már sokfelé sodort az élet,
A saját árnyékomtól sosem félek.
Akármi megtörténhet a nagyvilágban,
Jókedvemet elveszteni sosem fogom.
Mint minden olasz, szeretek inni, enni,
A bajra orvosság egy jó spagetti.
Mindenhol megtalálom azt, amitől
Hétköznap is ünnepi a hangulatom.
És újra itt vagyok: Buongiorno, Maria!
Az embert mindenhonnan visszahívja,
Buongiorno, Hutilio!
Szerelmem mindig a tiéd!
Odafenn a jó Istennek van egy sárgult, kopott imakönyve.
Be van írva mindenkinek öröme, a bánata és könnye.
Az van abba beleírva, hogy még engem nem szeretett senki,
Zaklatott beteg szívem, azért nem tud nyugodalmat lelni.
Semmit sem feled a szív.
De a boldog ifjúság,
Nem jön vissza soha már.
Mégis újra elmegyünk,
Emlékeket keresünk.
S feltűnik a régi nyár,
És egy vidám ifjú pár.
Az a kicsi házikó
Most is olyan ragyogó......
:Nem kell, hogy megbocsáss
Megbocsátott a sors
Nem baj, hogy most így látsz
Mindegy hova sorolsz
Nem kell, hogy megbocsáss
Elég az nekem
Nem bántott senkit még
Kicsorbult életem
Soha nem hittem, hogy nem lehet másképp
S mindig viszafelé sült el a játék
Rájöttem már, ez voltam én
Mindig jöttem, mikor menni kellett
S végleg itt maradtam mind emellett
Nem értem mért, ez voltam én
Volt, amikor messzire szálltam
Többé már nem bír el a szárnyam
Elfáradt már, mégis szállni kell
Mindig álmodtam egy szebb világról
S lassan eltűnök a nagyvilágból
S még nem jöttem rá, mért vagyok én
Ref.:Nem kell, hogy megbocsáss…
Magasság gondolom,
Az az ég van-e még,
Túl a tél falakon...
1. Távolból írok, kedvesem.
Nagyon távol vagy már, azt hiszem.
Nem mondhatom, hogy könnyű volt a szakítás,
Bár most már jól érzem magam.
2. Élj boldogan nélkülem.
Legyél sokkal boldogabb, mint velem.
Nem mondhatod, hogy hozzám jobb nem lehetnél,
Bár most már jól érzem magam.
R. Nem kell nekem, hogy válaszolj.
Nem kell nekem, hogy válaszolj.
Nem kell nekem megírnod azt, hogy szerettél.
Tudod, én így is jól érzem magam.
Elmúltak a régi szép idők
Elmúltak a régi szép napok
Ferde sarkú volt a kis cipőd
A szívedben boldogság lakott
Most a fény és pompa vesz körül
Gazdag vagy és van szép palotád
A szíveden mégis bánat ül
S ott zokogsz ahol senki sem lát
Hiába van palotád Budán
Pestre jársz a boldogság után
Feledni hiába akarod
A ligeti korhadt fapadot
Let it be, let it be, let it be, let it be
Whisper words of wisdom, let it be....
... Kiszól a színkörből a zene,
ragyog a babám két szép szeme.
Legyen a Horváth-kertben Budán
szombaton este fél nyolc után.
Mikor az első csillag kigyúl,
kicsike babám hozzám simul...
...kirándulunk,
meglásd Rozi,
unatkozni nem fogunk...
Gerlemadár messze repült, fészkét is elhagyta.
Nem hallatszik reggelenként, bánatos, bús hangja.
Nem köszönt el ő senkitől, hisz elment a párja.
Vissza többé, hogy is jönne, nincs már senki aki haza várja.
Repülj gerle csak messzire, keress egy új tájat,
Keress, keress új szerelmet, ébressz újra vágyat.
/:Veled, hogyha én mehetnék hisz én is épp úgy tennék.
Idegen táj, idegen arc, talán újra én is boldog lennék.:/