Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Nékem nincs senkim, ki szív dobogva hazavár.
Az egyiknek sikerül a másiknak nem!
A sors olykor nem tudja mit akar.......
Téged várlak átvirrasztott éjjeleken,
Úgy kószál képzeletem,
Miként a tavaszi szél suhan a fákon át.
Eltűnődöm elhibázott életemen,
S töprengek szerelmesen,
Miképpen küldjem feléd szívemnek sóhaját.
Ha meghallanád valahol tán.......
Látod ez a szerelem
ennél nagyobb élmény sohasem kell nekem
Nyári délután, néztél csak reám
simogattad csendben két kezem
Ugyan, hát szabad ezt?
Giling-galang szól a harang,
A boldogságom határtalan.
Kinn a dorozsmai határban
De sok pacsirtamadár dalol.
Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ,
Nem fog mindig a szerencse könyörögni hozzád
És ha még most tied a szó,
Ne hidd, hogy így marad örökre,
Ajánlom, tűnjél el a színről sietve.
2. Ne hidd azt, ó, ne, hogy letagadhatod,
Mások dolgoznak helyetted, míg…
Téged nem felejtlek el, míg élek.
Ahhoz túlontúl kevés egy élet.
Amíg a földön virágok nyílnak,
Terólad mért mondjak le én?
Míg egy fénysugár fut át az égen,
Mindig lesz egy lázadó reményem.
Mert bízva bízom, és várva várok
Kimondhatatlanul, míg élek én.....
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bõséggel,
Nyújts feléje védõ kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendõt!....
Módosít
E-mail küldés
Videó beküldés
Kép beküldés
Hozzáadás a kedvencekhez
Új kapcsolódó tartalmak
Megosztás
Nyomtatás
Dal letöltés Kotta letöltés Guitar Pro letöltés
Midi letöltés Extrák
Beküldő
Szoror
Szoror
Pontszám: 102
Dalszöveg
Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki,
Ahogy én csókollak, nem csókol úgy senki.
Így sohase vártak, így sohase kértek.
Így még nem szerettek soha, soha téged.
Minden virág az én szerelmemből nyílik,
S ez az én szerelmem elkísér a sírig.
Minden nóta az én bánatomat zengi.
Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki.
Gyere táncolj cigánylány.
Ez a tánc most neked jár.
Eliszom az utolsó pénzemet,
Nem bánom, hogy szerettelek tégedet
Gyere, táncolj cigánylány.
Ez a tánc most neked jár.
Eliszom az utolsó pénzemet,
Köszönöm, hogy szerettelek tégedet.
Faluvégén a kiskunyhóba sukár cigánylány.
Rabja lettem nem felejtem, szívem reá vár.
Szeretni mást az óta én nem tudok,
Álmaimba mindig csak rád gondolok.
Gyere, táncolj cigánylány.....
Lalalala lala la.....
Bocsánat, hogyha kérdem,
hogy ő miért és én miért nem?
Nem tudom, mért teszem,
mégis kérdezem:
Milyen lehet az életed,
hogy bírod nélkülem?
Bocsánat, hogyha fáj még,
oly szívesen utánad járnék.
Nem tudom mért teszem,
mégis kérdezem:
Milyen lehet az életed,
hogy bírod nélkülem?
Bocsánat, hogyha fáj még.....
Már hosszú évek óta azt mondják nekem,
Olyan vagyok, mint egy kisgyerek.
Belátom, így igaz, én nem lettem komoly,
Úgy mint más emberek.
Bolondosnak tűnő, furcsa dolgaim
Rossz szemmel nézik oly sokan.
Tudom, a szívük mélyén ők is szeretnék,
És megtennék boldogan.
Bár mondják múlnak a gyermekévek, nincs visszaút
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álomvilág
De azt gyermekünk álmodja tovább.......
..de ravasz,
dolog ez a tavasz,
megbolondít ez a szerelem...
Most kéne abbahagyni,
Elfutni, elrohanni,
Érzem, hogy holnap már többé nem lehet.
Most kéne össszeveszni,
Erônket összeszedni,
S kimondanunk azt, hogy ─ Ég veled!
Ma szombat este indul a party
A malacnak reggel ki fog enni adni?
A színpadon három majom.
Hülyének néznek minket, azt gondolom....
Elmegyek, elmegyek
melyik úton indulok, még nem tudom...
Nádfedeles kis házikóm újra felépítem,
Az udvarát rózsafával szépen bekerítem,
Fehér rózsa, piros rózsa nyílik a kertembe',
Hej! de azért (a) legszebb virág a rózsám lesz benne.
Rád gondolok, amikor az orgona virágzik,
Nyár elején.
Amikor a rózsafák közt száz napsugár játszik,
Rád gondolok én.
Csak a szépre emlékezem, amíg élek én.
Ne gondold, hogy az akácfa,
csak tavasszal bontogatja szirmát.
Az a tavasz amikor a szív a szívnek,
megtalálja titkát.
Amikor egy ablak alatt elsétálgatsz,
Isten tudja hányszor,
Amikor a kéz a kezet, lopva, titkon,
megtalálja százszor.
Giling-galang....szól a harang.
Boldogságom határtalan!
..mesékre emlékszel-e még?
Volt egyszer rég,volt egyszer rég.
Szép tavaszon ragygott fenn az ég,
volt egyszer rég,egyszer rég...
Járom az utam
a macskaköves utam
A léptem kopog esős éjszakán,
Az ütött-kopott utcák nevét tudom,
Mert én itt születtem ez a hazám.
Gondolj néha rám, a távolból.
Bárhol rejt az éj.
Gondolj néha rám s egy szót se szólj.
Szíveddel láss, hogy szívemhez érj....
Mondta-e már más is neked,
hogy a nyári éj a szemed?
Mégis mikor kéken reám ragyog,
szívem beleremeg.
Keserű a bánat, keserű, de elfojtom én,
Valahol még vár egy kis remény.
Dalolok a fényről, dalolom, hogy ez kell nekem,
Dalolom, s tán lassan elhiszem....
Régi csibészek,
nem ismernek engem meg,
nézik,mit nézek,
s akkor tovább mennek...
Talán, sok év után, majd rájövök,
Hogy van még rajtad kívül más
Talán, sok év után,
Az élet hoz majd gyógyulást
De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,
S ez a dal is hozzád száll
Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni
És téged mindig visszavár
Túl a Tiszán faragnak az ácsok,
Ide hallik a kopácsolások.
Gyerünk lányom, kérdezd meg az ácsot,
Ád-e csókért egy kötény forgácsot.
Édesanyám huncutok az ácsok,
Méreg drágán mérik a forgácsot,
Kilenc csókért meg valami másért,
/Maradj lányom én megyek forgácsért.
Add hát a kis kezed apád kezébe,
S álmodjál szép gyermekem.
Álmodban hallgass majd tündérmeséket,
Hallgasd a szívem szavát,
Szeress úgy engem, mint ahogy én téged,
Kis fiam jó éjszakát.
Galambszívet örököltem az édesanyámtól,
A szép dalos nótás kedvet az édesapámtól.
Ők neveltek, tanítottak minden szépre, jóra,
Fehér lelkű kisgalambom szerelemre csókra.
Megbecsülöm édesapám, anyám örökségét,
Szívem mélyén őrizgetem szerelmem hűségét.
Az én édes kicsi párom hasonlít anyámra,
Én pedig a nótás kedvű édes, jó apámra.