Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Édes anyám kössön kendőt selymet a fejére
Menjen el a legszebb lányhoz a falu szélére
Mondja meg a legszebb lánynak, hogy el akarom venni
Kérdezze meg, akar-e a feleségem lenni.
Kiballagok a vasúthoz találkozni véled,
Viszek kéklő nefelejcset, gyöngyvirágot néked,
Jól tudom, hogy elvárhatlak örökkön, örökké,
Az a vonat nem érkezik soha-soha többé.
Szállnak a darvak, szállnak az égen.
Vége a nyárnak, szép napok szállnak
messze a vándorok V-betűjében.
Hívnálak vissza, nem lehet.
Kiáltok érted, jaj, hová vittétek
fekete, őszi fellegek?
Szállnak a darvak, vége a nyárnak.
Telnek az évek, múlik az élet.
Jól tudom, nem jössz,
de mégis várlak.
... kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki sokszor elkísér.
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki mindent elmesél.
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
aki bátorít hogyha félsz.
Mindig kell egy barát, mindig kell egy barát,
kinek mindent elmesélsz.
Annyi arc ismerős egy házibuliban.
Nem tudom, hogy ki ő? De kedves arca van.
Rám tekint, s én reá, jól esik nekünk.
Iszunk egyet ketten és tovább megyünk.
Annyi arc ismerős lenn a körúton.
Merre is láttam őt? Sohasem tudom.
Rám tekint, s én reá, jól esik nekünk.
Köszönünk egymásnak és tovább megyünk.
De szeretnék hajnalcsillag lenni,
Babám ablakába behajolni,
Behajolnék hozzája hajnalban,
Csókot kérnék tőle utoljára.
Szánom, bánom, amit cselekedtem
Hogy tevéled szerelembe estem
Szerelembe nem estem, csak szóba
Sajnálom, de nem tehetek róla.
..kishajó csupán
egy pont a szélben,
én a két karom kitárva
nyújtom Néked,
menj Isten hírével kedves
szerelmem vigyáz majd Rád.
Esteledik a faluban, haza kéne menni.
Attól félek, a legények, meg akarnak verni.
Ne bántsatok, jó pajtások, nem vagyok az oka,
Szeretek egy barna kislányt, nem hagyom el soha.
Barna kislány ablakába, jó estét, jó estét!
Szállást kérni jöttem hozzád, ha be eresztenék.
Mindenféle csavargónak szállást nem adhatok.
Nincs itthon az édesanyám, csak egyedül vagyok.
( ez az én kedvenc nótám)
Túl a Tiszán faragnak az ácsok,
Ide hallik a kopácsolásuk.
Eridj lányom, kérdezd meg az ácsot,
Ád-e csókért egy kötény forgácsot.
Édesanyám de huncutok az ácsok,
méreg drágán adják a forgácsot.
Kilenc csókot adtam neki oda érte,
a tizediket de ráadásul kérte.
Az éjmadár átsuhan a városon,
Éjfélre jár, s én az utcát rovom,
A holdsugár deres hajamra süt,
Hideg, sivár csend honol mindenütt.
Azóta rég a más asszonya lett a lány,
De ez a dal még fülébe cseng talán.
Én Istenem! A múlt, hogy elszaladt,
És énnekem csak e kis dal maradt.
Te csak dalolj, kacagj nevess,
Enyém a könny számomra úgysincs más öröm.
Attól se tarts, hogy a kis dal szívemen üt sebet,
Te csak dalolj, nevess ki engemet.
Jegenyefán fészket rakott csóka
Barna legény tanított a csókra
Tüzes csókját jajj de sokat vissza-vissza kértem
A szívemet, a lelkemet adtam oda neki érte
Adtam csókot az isten tudja, hányat
Csókolom, a csókra termett szádat
De mióta kettészakadt szerelmünknek lánca
Városunkban nincsen kovács, aki összekalapálja
Amikor elhagyott,azt hittem meghalok,
Jajj,úgy fáj!
Sudár magas, sudár magas a nyárfa teteje,
Halvány sárga, de halvány sárga annak levele,
Én is olyan, én is olyan halvány sárga vagyok,
Volt szeretőm, egy csinos barna kislány,
De már rég elhagyott.
Majd ha egykor hűtlen babám, összetalálkozunk,
Úgy megyünk el egymás mellet, még csak nem is szólunk,
Te mégy jobbra, hűtlen babám, én megyek balra,
Sárba taposom fényképedet, nem veszlek el soha.
Debrecenben voltam
Nagy erdőbe jártam
A mi kis padunkon
Ifjú párt találtam
Feléjük repesett
Örömmel a lelkem
Azt, hogy csókolóztak
Roppant helyeseltem.
Lábujjhegyen mentem
Tova az avarban
Dehogy is zörögtem,
Dehogy is zavartam
Hisz volt nékem is tavasz
Akácvirágzás is
Sepertem eleget
Seperjen már más is.
Sohase mondd, hogy túlvagy már mindenen.
Sohase mondd, hogy tovább már nincs nekem.
Mindig van új és még újabb, hát várd a csodát,
De sohase mondd, hogy nincs tovább.
Sohase mondd, hogy túlvagy már mindenen.
Nem jöhet új az életben hirtelen.
Sohase mondd, hogy vége, hogy nem érdekel,
A mindenen túl a minden jön el.
Sohase mondd, hogy vége,
Csak azt mondd, hogy ennyi megérte.
S ha megérte, jöhet egy pont,
Mit mondanod kell, ó, mondd!
Elmegyek az életedből,
s meglátod, hogy a szememből
nem csordul egy könnycsepp.
Elmegyek, hogy ne láss többé,
légy te boldog mindörökké,
ha néked így könnyebb.
De, ha hosszú éjszakákon
a szemedre nem jön álom,
s reám gondolsz mégis.
Ott valahol messze-messze,
én se hunyom a szemem le
s felzokogok én is.
Legyen a Horváth-kertben Budán
Szombaton este, fél nyolc után
Kiszól a színkörből a zene
Ragyog az édes két szép szeme
Ó, Miszter Alkohol,
Hát, itt vagy már megint,
Hisz érthetően megmondtam
Már köztünk semmi nincs.
Nekem már ne ígérd,
Hogy megváltozol!
Bánatorma, szépfiú,
Ismerlek már jól.
Egyszer volt,hol nem volt
egy ici-pici házikó,
ici-pici házikóban
ici-pici ágyikó....
Nádfedeles kis házikóm újra felépítem,
Az udvarát rózsafával szépen bekerítem,
Fehér rózsa, piros rózsa nyílik a kertembe',
Hej! de azért a legszebb virág a rózsám lesz benne.
... egy régi kunyhó,
Én még sokszor arról álmodom.
Senki nem jár mostanában arra,
Pókháló van már az ablakon.
A régi csókok íze most is ott él,
Hol százezerszer átölelt karom.
Elfeledted, régen messze mentél,
Pókháló van már az ablakon.
Nyárfa felett sötét felhő mért áll meg a magasságos égen?
Fellángol az alvó bánat, a szunnyadó, ringató reményen.
Vándormadár! Árva madár! Fájó lelkem repítsd fel az égre!
Szülőföldem dalát hallom, Édesanyám! Hazajövök végre!
Jöjj kedvesem, gyere, mondd el, mit érzel,
Titkolni kár, hisz látom én.
Jöjj kedvesem, gyere, mondd el, mit érzel,
Az élet nem lányregény.
Nyáreste volt, madár dalolt a fán,
S itt kóborolt, csavargott egy cigány,
Megszólítám: De jó hogy megtalállak itt,
A legszebb lány tudod-e, hol lakik?
Ott arra lenn, túl az akácsoron,
Ma estelen, egy ház elé osonj!
Nagyságos uraim, kérem,
nem tudom, ismernek még!
Könyörgöm, de sokat húztam
valaha, réges-rég.
Egyszer még hadd muzsikáljak
szívemből úgy igazán,
Szeretném elmuzsikálni,
hogy él még a vén cigány,
öreg cigány, a vén cigány.
Miért múlik el minden, ami szép?
Ki tudja, hogy vissza jön-e még?
A két szememből lepereg a könny,
bánom is én, jöjjön, ami jön!
A két szememből lepereg a könny,
bánom is én, jöjjön, ami jön!
...Istenem,
Nézz le rám segíts nekem
Légy velem, engedd, hogy éljek,
Adj erőt s időt nekem!
Nézz le rám ó Istenem,
Nézz le rám segíts nekem
Légy velem, engedd, hogy éljek,
Adj erőt s időt nekem!
... galamb száll a falu felett,
Viszi az én bánatos lelkemet.
Nyugtalanul szálldos ide-oda,
Nem leszek én boldog talán soha.
F.:
Csókoltam én szép lányt már eleget,
De igazán egyik se szeretett.
/:Nem hall engem senki sóhajtani,
csak igazán szeressen valaki.:/
Tudom, majd egyszer eljön
hozzám a völgy ölén.
Övé lesz minden virág,
övé leszek majd én.
De addig társak nélkül
magamban járok még.
Hogyha szól a gitárom,
visszhangzik az ég.
....Te csak dalolj, kacagj nevess,
Enyém a könny, számomra úgysincs más öröm.
Attól se félj, hogy a kacaj szívemen üt sebet,
Csak a csóknak élj, felejts el engemet....