Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Tűzpiros virág volt minden csókod kedvesem
Emlékszel talán, akkor kint a szigeten
Zúgó fák alatt most magam járok csendesen
Lépteid nyomát mindhiába keresem
...Balaton tetején,
csónakázik egy halászlegény,
hálóját a szerencse,
őt pedig a kedvese,
elhagyta,el a szegényt....
Lassan bandukolva,múlik
minden óra,
tovább..
Nekem már ne igérd, hogy megváltozol
Bánatomra szép fiú, ismerlek már jól
...
De vigyázz jól, mert mind nagyon figyel.
Szelíd szó, és egyszerû dal, és kenyér az asztalon,
Mert ha éhesek, hát éhesek nagyon....
Balázs Fecó - Ártatlan világ
Mondd, mért szeretsz te mást, és én csak téged
Mért másnak örülsz úgy, ahogy én néked
Kemény fából faragtak.
Az ég ítél felettem,
Magyarnak születtem!
..tiszta tó,
melyből az élet vize árad,
add vissza nékem ó,
szép szerelmes Iluskámat!
Kedvesem, jöjj velem!
Ez a harc lesz a végső
Kedvesem, jöjj velem!
Senki más nem jöhet.
Kedvesem, jöjj velem!
Az égbe visz ez a lépcső.
Innen más út ki már
Nem vezet...
Gerlemadár messze repült, fészkét is elhagyta.
Nem hallatszik reggelenként, bánatos, bús hangja.
Nem köszönt el ő senkitől, hisz elment a párja.
Vissza többé, hogy is jönne, nincs már senki aki haza várja.
Repülj gerle csak messzire, keress egy új tájat,
Keress, keress új szerelmet, ébressz újra vágyat.
Veled, hogyha én mehetnék hisz én is épp úgy tennék.
Idegen táj, idegen arc, talán újra én is boldog lennék.
..Most már ne kacsints felém,
most már mást szeretek én,
késő minden kisöreg,
eső után köpönyeg.
Nem tudok én néked csak virágot hozni,
Nem tudok én már csak rólad álmodozni,
Nem látok nem hallok, rabod vagyok, lelkem.
Kék szemű, szöghajú, sugaras szerelmem!
..katonák,
egy tizenhat éves barna kislány
sétál a regiment után.
Túl az Óperencián boldogok leszünk,
Túl az Óperencián csókra éhezünk,
Túl az Óperencián lesz mesés tanyánk,
Túl az Óperencián fészek vár reánk.
..könnyen el,
mondd miért adtál nekem
oly sok álmot,
ha mástól akarod a boldogságot...
Ó, miszter Alkohol, hát itt vagy már megint,
Hisz érthetően megmondtam,
Már köztünk semmi nincs!
Nekem már ne ígérd, hogy megváltozol,
Bánatomra, szép fiú,
Ismerlek már jól.
Mert néha jó veled, ezt nem tagadhatom,
De addig-addig hízelegsz,
Míg nem tudom, hogy mit teszek.
Ó, miszter Alkohol, neked hinni nem tudok,
S csak néha-néha lesz az úgy,
Hogy rád gondolok
Tartsuk szárazon a puskaport!
Ha bárki Szenthazánk földjére ront!
Testük tépje szét ágyúgolyó!
Lelkük nyelje el a nagyfolyó!
...
Röpülj madár, ha lehet
Vidd el ezt a levelet
Mondd meg az én galambomnak
Ne sajnáljon, ne sirasson engemet
... zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér
Egy ezredévről mond mesét a szél.
Búg a kürt az ősi vár fokán
Honvéd áll a Hargitán,
Erdély szent bércére zúgva száll,
Visszaszáll, a magyar turulmadár.
Ne hagyd el soha azt, ki téged szívből imád
Lásd be hogy néked is van számtalan kis hibád
A rózsa tövise is megszúrja a kezed
Az áldott napfénytől is könnyes lesz a szemed
Ne adj a szóra, mert holnap virradóra
Rájössz, hogy elrontottad már az életed
Hát jól vigyázz, hogy ne hibázz
Reszket a hold a tó vizén,
színezüst lángot szór a fény,
ó, de sokszor járok erre én egyedül.
Titkon a szívem arra vár,
hogy itt egyszer újra rád talál,
de csak a gúnyos őszi szél hegedül.
Azelőtt itt a tónál randevúztunk,
itt a tónál álmodoztunk,
holdfényes nyári éjszakán te meg én..
Rohan az idő, elmúlik a nyár, közeleg az ősz.
Elmúlnak a szép napok hamar,
jönnek a bús, álmodozó, hűvös éjszakák.
Rohan az idő, elmúlik az ősz, évek múlnak el.
Megállítanám, de nem lehet,
mert az idő könyörtelen vonatán fut minden tovább.
Jöjj el hát, ne várjak rád.
Amíg lehet veled leszek,
és úgy szeretlek én, mint senkit se még.
Jöjj el hát, mert ha válni kell,
vissza nem jő ez az idő,
és nem pótolhatod sohase már.
Talán sok év után, majd rájövök,
hogy van még rajtad kívül más.
Talán sok év után,
az élet hoz majd gyógyulást.
De ma még csak azt mondhatom: szeretlek téged,
s ez a dal is hozzád száll.
Az én szerelmem nem fog tán soha elmúlni
és téged mindig visszavár.
Eresz alatt fészkel a fecske,
Mi van a kötődbe', menyecske?
Nyári piros alma bo-bo-bo-bo-borízű,
Kóstolja meg kend, de jó ízű!
Fogadásom tiltja szeretni,
De nem a legényre nevetni.
Kijátszom a tila-tila-tila-tilalmat,
Úgy szerettetem meg magamat.
Lement a Nap a maga járásán,
sárga rigó szól a Tisza partján,
sárgarigó meg a fülemüle,
szép a rózsám,hogy várjak el tőle....
Mint a fű a hó alól - tavasz felé -
Szabadon lélegezve tör a fény felé;
Te is úgy érzed, új élet vár,
Ha az álmodhoz hű maradtál.
Járom az utam, macskaköves úton,
A léptem kopog esős éjszakán,
Az ütött-kopott utcák nevét tudom,
Mert én itt születtem, ez a hazám.