Dalszöveg - lánc (fórumjáték)
Egy kis patak mindig rohant, s egyre csak énekelt.
Egy sziklafal útjába állt, s a dalnak így vége lett.
Én is így lettem néma víztükör,
Mikor tőlem elmentél.
Nekem többé már a Nap sem tündököl,
Csak ha újra megjönnél.....
(Mit)
...susog a fehér akác hervadozó virága
Ha a szellő hozzá szegül, a szívemet átjárja
Könnyeket csal a szemembe reám száll egy szép álom
Amely egyszer betöltötte az én egész világom
Nem szeretsz már te engemet hiába is tagadod
Nem csal meg a suttogásod, nevetésed s mosolyod
Boldog idő hová lettél, édes emlék ne hagyj el
Susogj, susogj fehér akác, hervadozó levele
Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni,
Lehet így, lehet úgy,
De ha nincs is közös út,
Ábrándjaidban ott leszek ugyanúgy.
Gyűrött nappalok, hosszú éjszakák,
Régi csók ízét őrzi még a szád.
Lehet így, lehet úgy,
Derű, napfény, kacagás,
Nem pótol engem soha más.
...
Tényleg, viszlát!
Bármi jöhet még
Ha nem szabsz határt
Minden lehet másképp
Nincs más szabály
Good Bye, Good Bye!
Mások vittek rossz utakra engem,
a mások bűne az én hibám.
Nem volt semmi nagyravágyás bennem,
nem is lett volna soha talán.
Tudom, hogy most intőt érdemelnék,
ha osztályoznák az életem.
De mindig kettőn áll a vásár,
és az útelágazásnál szívem megtévedett.
... két nőt szerettem,
Egyik volt a drága, jó anyám.
Úgy szeretett, ápolgatott engem,
Istenem, de vigyázott reám!...
Jöjj néhány órás napsütés
Még kell, hogy egyszer együtt járjunk
Még vár a nagy beszélgetés
Tán kiderül végre mi volt a hiba minálunk
Jöjj néhány órás napsütés
Sok régi témát megtalálunk
S a búcsú újra oly nehéz
Mint ahányszor idáig vártunk
Gondolj néha rám
a távolból.
Bárhol rejt az éj.
Gondolj néha rám s
egy szót se szólj.
Szíveddel láss, hogy szívemhez érj....
Nem tudok élni nélküled
Engedd, hogy élhessek veled
Nem tudok mással élni már
Emléked úgy börtönbe zár
Nem tudok élni nélküled
Engedd, hogy élhessek veled
Esküszöm, mindent megteszek
Hogy ezt soha ne bánd te meg
Amikor az est leszáll,
A mi szívünk társra vár.
Valahol a vén Dunánál
Csókkal vár egy lány....
Madárka,madárka,
csácsogó madárka,
vidd el a levelem,
vidd el a levelem
szép magyar hazámba....
Nehéz a boldogságtól búcsút venni
De én most mégis megteszem
Nincs szerencsém,
a szerelemben nincs szerencsém....
(Le)gyen a Horváth kertben Budán
Szombaton esten fél nyolc után
(Gondold meg és...)
... igyál!
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék,
s marad, mi volt, a puszta lég.
S marad, mi volt, a puszta lég.
...gondolatban,
Egy-egy magányos alkonyon.
Nélküled lenni még szokatlan,
De ezt is majd megszokom.
Szerelemünk szép volt, kár, hogy elmúlt.
Vádolni egymást céltalan.
Ha gyűlölnélek én, mert már nem vagy az enyém,
Én megtagadnám önmagam....
Drága nyár!
Köszönök mindent neked
Hogy itt voltál
Annyi szív szeret
És a sok emlék
Amit őrzünk rég
Ígérem, találkozunk még!
(Horváth Tamás)
Sírsz még, ha elhagy a másik,
Én meg rajtad nevetek.
Nem lesz aki összevarrja
rongyos életed! ....
Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni,
Lehet így, lehet úgy,
De ha nincs is közös út,
Ábrándjaidban ott leszek ugyanúgy.
Gyűrött nappalok, hosszú éjszakák,
Régi csók ízét őrzi még a szád.
Lehet így, lehet úgy,
Derű, napfény, kacagás,
Nem pótol engem soha más.
Lement a nap a maga járásán.
Sárgarigó szól a Tisza partján;
Sárgarigó meg a fülemile.
Szép vagy, rózsám! Hogy váljak el tőled?
Ha meghalok, temetőbe visznek,
A síromra fakeresztet tesznek.
Jöjj ki hozzám holdvilágos este,
Úgy borulj le a sírkeresztemre!
...gondolatban sem jutok feléd,
vagy mindent vagy semmit,
csak terajtad áll....
..terajtad áll,
légy aki nékem mondod el,
ha valami fáj....
16 tonna fekete szén
16 tonnát raksz és mennyi a bér
Meghalni kéne, de nem lehet
A vállalat nem engedi a lelkemet
Kedvesem, jöjj velem
Ez a harc lesz a végső
Kedvesem jöjj velem
Senki más nem jöhet
Kedvesem jöjj velem
Az égbe visz ez a lépcső
Innen más út, ki már nem vezet
Meg sem kérdi tőlem senki sem:
Merre mentél kedvesem?
Esik eső és én ballagok,
Néhány elmúlt percre gondolok,
Kérdezem a tűnő felleget:
Otthonod most hol lehet?
...tavasz,
megbolondít ez a szerelem,
fű,fa,virág,
és az egész világ,
tudja meg,hogy
magát szeretem...