Az ész vagy a szív dönt (beszélgetős fórum)

Az is vagy,bármennyire is próbálod titkolni,vagy elrejteni!

Persze nem a hétköznapi értelemben vett "szívszeretetérzelem" blablát vedd alapul,hanem az igazit.A tisztán látót és tisztán érzőt és tisztán szeretőt!

:D

Milyen igazad van.

Szív és és között dönteni nehéz,ha egy kapcsolat tönkre ment és a másik félre lép , megbocsájtani meg lehet, de ez olyan, ha valami eltörik össze lehet ragasztani de már nem lesz az igazi .

Vagyis a szíved dönt,mert az vagy te!

Nem befojásol semmi és senki ,csak te, magad.

Az érzések becsapósak,néha az egó generálja őket,vagy a megszokás,vagy az illendőség!

Ritkák a tiszta szívből jövő érzések.

"Ha valaki belép az életedbe, hagyd. Köszöntsd, bárki is az, élvezd, amit hoz, még ha csak rövid időre is. Ha menni akar, engedd. Értsd meg, hogy a távozása nem tőled függ, egyszerűen eljött az ideje."

Egyszer valakitől hallottam ...

2 tűz lobog . Az egyik a szived a másik az eszed .Ha döntened kell melyiket öntenéd le vízzel ???

Én azt mondtam a szivemet és az eszemre hallgatnék...

Mire ő .......hallotál már olyat ,hogy valaki szív nélkül él és boldogan él ??????

Háááát nem :(

Na de természetes ,hogy ilyenkor mindent a mérlegre kell tenni. Aztán billenjen valamerre.

Bár ez csak az én véleményem :)

Tényleg soha nem fogunk belelátni a pasik agyába. Mi nők lehet hogy túl komolyan vesszük a közös életet? Valószínüleg azoknak van igazuk, akik - ha félrekacsintgat a párjuk - ugyanazt csinálják. Ezzel el lehet kerülni a nagy fájdalmat. Dehát ez mentalitás függő, viszont ha egy kicsivel fiatalabb lennék én bizony ezt tenném.

Már nem tudok megváltozni. Pedig szeretnék.

Mindenkinek, gyereknek, apának (vagy anyának) is nagy fájdalom, ha nem együtt élik át a mindennapokat. De az sem lehet jó megoldás, ha csak emiatt van együtt két felnőtt, netán egészen fiatal ember, egymást marva, pattanásig feszülő idegekkel nap mint nap, egy nem működő, boldogtalan kapcsolatban, házasságban. Egy 4-5 éves gyerek már van olyan érzékeny, hogy ha nincs is tányérdobálás, érzékeli a feszültséget.

Ha egy házasság, ahol gyerek is van, végérvényesen tönkre megy, az már mindenképpen baj. A körülményektől függ, hogy ki hogyan dönt, hogy a rosszak közül a lehető legkevésbé rosszat sikerüljön választania.

Nem vagyunk külön faj,csak külön identitásunk van,ami szerintem nem baj.Az hogy egyes dolgokat másképp látunk,még nem jelent hűtlenséget.

Két ember között természetes a súrlódás, (mások ezt összecsiszolódásnak nevezik) ezek könnyen oldhatók.

Más kérdés viszont a rögeszmés gyanusítgatás,a bizalomhiány.

Persze ahány ház,annyi szokás.

Ez a doldog nem egyszerű!Nagyon nem egyszerű!Ha szereted akkor minden képpen megérdemel még egy esélyt de csak abban az esetban ha vakóban téged választ és ezen nem töri a fejét!Érezni lehet hogy mit érez irántad!Sajnos kockázat nélkül nincs siker!Nagyon nehéz és ordítani lehetne a fájdalomtól mert meghal egy része az embernek de vannak ettől sokkal de sokkal fájdalmasabb dolgok!Tudom mindenkinek az fáj amiben benne van,én ismerem ezt a fájdalmat!

Vannak kétségek és ha már egyszer megégetted magad akkor félsz a tűztől!

Én azt javasolom,ha már régi a kapcsolat még egy esélyt adni kell,de csak akkor ha szereted és érzed hogy ő is szeret!

Sajnos a férfiak menekülnek a problémák elöl és nagyon féltik a szabadságukat!Soha nem fogjuk megérteni őket mert egy külön FAJ!