Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? (tudásbázis kérdés)

Sziasztok Lányok!

Pont egy éve műtöttek, el sem hiszem, hogy elröpült az idő! Tavaly ilyenkor jó hideg, havas tél volt, a kistarcsai kórház ablakából nézegettem, mikor mehetek már haza. Visszaemlékezve az egészre, már nem is tűnik olyan borzasztónak az egész.. otthon olyan jó volt,hogy kiszolgáltak a fiúk, a férjem és a két nagy fiam megtanultak mosógépet pakolni, teregetni, vasalni, takarítani. Egyedül a főzés nem ment, pár hétig Laci bácsi készítményein élt a család. Jó sokat néztem a Paprika tévét, mert odafigyelős műsorra, könyvre nem volt nagyon türelmem és figyelmem sem. Mindig adódott valami kis probléma,hol kiütések a jódtól, hol húgyúti gyulladás, de ezeket megoldotta a háziorvosom és a nőgyógyászom, akit bármikor felhívhattam. Hat hét után visszatért az életünkbe a szex és azóta is műveljük szorgalmasan és rendszeresen- lányok, ez fontos- nem kell tartani a vérzéstől, fájdalomtól. Egy éve nem vettem betétet, tampont, tisztaságit!

Mindenkinek azt kívánom, hogy a műtétet ne rosszként élje meg, hanem egyfajta felszabadulásként a nyomasztó terhek alól. Higgyétek el, utána az egész életszemlélet más lesz, energikusabb, könnyebb.

A műtét előtt állóknak lelkierőt, kitartást, a lábadozóknak türelmet és mindnyájatoknak jó egészséget kívánok! ( Ma már ritkábban írok, de mindig olvaslak Benneteket, szerintem aki egyszer idejött, már itt is marad!) Üdv. Erika

Sziasztok Lányok!

Először is Applet, Neked a kisfiaddal együtt a világon a legjobbakat kívánom és gyere sokat ide fel, beszélgessünk!:-)

Magammal kapcsolatban annyit Lányok, hogy bejött, amire gondoltam, voltam most este a dokinál és igen, mondta, hogy ez min. menstruáció a maradék méhemből! Úgyhogy "hipp-hipp hurrá", nekem ez is maradt!:-):-( Így aztán minden hónap közepén, ahogy itt számolgatok a dolgok után, engem nemcsak a ciklus tünetek, hanem maga a vérzés is meg fog örvendeztetni! Persze nem olyan mennyiségben, mint korábban, de jelentkezni fog .... :-):-(

A melóhelyről még mindig nem szóltak vissza, ááá, ez tényleg szörnyű, hogy az ember itt van "betegen", örökké van valami hónapok óta és akkor még ez a másik ügy se halad sehova sem. De nem adom fel, naponta küldöm több tucat helyre az önéletrajzom, egyszer csak bejön már valami.:-)),

Tudjátok, kicsit az is az érzésem, hogy az élet most térdre kényszerített, és ezt üzenem Neked is Julcsi, hogy valahogy ennek most így kellett lennie. Nekünk most az a feladatunk, hogy tényleg meggyógyuljunk és csak egészségesen fogjunk bele egy új munkába, nemde?

Puszilok Mindenkit, vigyázzatok magatokra, gyógyulgassatok!

Gyöngy

Szia Applet!

Nem vagy egyedül a műtét pszichikai részét illetően. Nálam is nehezen ment a "túllépés" pedig jóval idősebb korban került rá sor (47 évesen) Valahogy úgy éreztem magam, mint aki elveszített valamit ami addig szerves része volt az életének. Kicsit túlzón hangzik, de úgy mintha megcsonkítottak volna. Igyekeztem a jó oldalát nézni, próbáld meg te is. Sajnos nálam egy jó pszichiáterre is szükség volt. Lassan két éve hogy megműtöttek, de mára már jól érzem magam lelkileg. Nálad is így lesz, csak azt a sokkot nehéz feldolgozni, hogy nem szülhetsz többet.

A ciklust szerintem a legtöbb nő megérzi, én is még mindíg. Az összes tünetével együtt.

Üdv: Rezeda

30 évesen nagyon nehéz ezt elfogadni, teljesen megértelek.

Sokunknak idősebb korban is.

Kérjél segítséget, ki kell lábalnod a gödörből, nemcsak a saját, de a kisfiad és a párod érdekében is.

Nem szégyen szakemberhez fordulni, menj orvoshoz!

Azt a gondolatot, hogy nem vagy igazi nő, felejtsd el!

Nem a méhünk, vagy a mellünk miatt vagyunk nők.

Gyere és panaszkodj, ha az segít, mindig kaphatsz vigasztaló szavakat.

Sziasztok!

Én még új vagyok itt.. és hogy miért is jöttem...talán egy kis megnyugtatást és egy kis biztatás keresni ott ahol ugyanabban a "cipőben" járnak mint én. Én márciusban lesz egy éve, hogy méheltávolításon estem át. Ezalatt az egy év alatt sem múlt el a fájdalom, nem a testi, hanem a lelki.. Nem sikerült még minden hozzászólást elolvasnom, így nem tudom kinél milyen ok váltotta ki a műtétet. Az én történetem a következő: Hatalmas boldogságban éltünk az akkor egy hónapos kisfiunkkal, amikor szinte pontosan egy hónappal a szülés után erősen elkezdtem vérezni. Visszamentünk a kórházba, uh, vizsgálat.. azt mondták csinálnak egy méhűr tisztítást, valószínű csak egy kis alvadt vér és este mehetek haza. Sajnos még este is véreztem, ezért visszavittek a műtőbe. Mikor felébredtem gépek és csövek társaságában nem tudtam hol vagyok és mi történt. Jött a professzor és elmondta hogy ahhoz hogy életben maradjak, ki kellett venni a méhemet. Hát... hideg zuhany volt a javából. Nekem, 30 évesen, nekem, aki több gyerekről álmodott... Persze sokan mondják, hogy örüljek, hogy élek, és hogy van egy gyönyörű kisfiam, mert van akinek ez sem adatik meg. én ezt el is fogadom, de az én álmaimban több gyerek szerepelt, és mivel én is emberből vagyok, nehéz lemondani az álmaimról... :(

Azt várom, hogy a lelki sebek begyógyuljanak, de mikor lesz az? Ez minden nőt ennyire megvisel, függetlenül attól, hogy mennyi idős? Néha úgy érzem, hogy nem is vagyok már igazán nő...

A petefészkeim megvannak, azt mondta anno a professzor, hogy nem fogom megérezni azt az időszakot, amikor menstruálnék, de nekem sajnos akkor gyakran fáj a hasam, ez normális?

Nagyon szimpatikus, ahogy egymást biztatjátok :)!

Elnézést, nem akartam rátok zúdítani így mindent, de így sikerült :(

Remélem be tudok majd csatlakozni hozzátok, mert szerintem csak az érti meg mit érez ilyenkor egy nő, aki tudja ez milyen . Sokan mondták korábban hogy tudják hogy érezhetek.. hát szerintem nem!

A gyógyulóknak jobbulást, a műtét előtt állóknak kitartást kívánok!

Üdv

Szia Gyöngy! Ne is mondd a munkahely témát.Itthon vagyok négy hónapja munkanélkülin és semmi.Mióta megműtöttek már két munkahelyem is lett volna.Persze nem tudnak várni rám,mert azonal kellett volna munkába állni.

Írjál,hogy mi van veled,mit mond az orvos!Vigyázz magadra! Üdv:Julcsi

Szia Tlivcsi!

Igen, holnap este megint mennem kell a dokihoz, ugyanis most még elkezdtem egy picit vérezni is!:-(

Most kezd bennem összeállni a kép, hogy mivel nekem bent maradt a méhem egy része, ezért ez lehet, hogy menstruáció! A héten éreztem én, hogy nagyon feszülnek a melleim, meg olyan nagyon levert állapotban vagyok, ráadásul egy soha nem látott herpesz is kijött a számon, de ezt még mindig a hormonális átalakulásnak véltem. Erre az előbb voltam a mosdóban és látom, hogy egy véres folt jelent meg a fehérneműmön. Feltételezem, hogy a hasam is emiatt fáj és nem egy kóros vérzés!:-( Holnap este mindenféleképpen megyek az orvoshoz és tisztázzuk ezt a napok óta tartó hasfájást + enyhe kis vérzést!:-( Komolyan Lányok, mindig van valami és akármikor itt leírtam, hogy jobban vagyok, mindig jött valami újabb, most már fogadom, hogy soha többé nem írom, hogy jól vagyok!:-)

Puszi Mindenkinek és gyógyulgassatok!

Gyöngy

Szia!

Szerintem kérdezd meg a dokitól! Lehet, hogy csak az izgalom, az idegesség? Nem tudom, nekem ilyen tapasztalatom nem volt, a műtét után megszűnt minden fájdalom. Igaz, nekem mindent kivettek, immár majd 5 hónapja :)

Sziasztok Lányok!

Nos, én is elég régen írtam, de kitartóan olvaslak közben Benneteket.

A műtét előtt állóknak minden jót kívánok, Bea, remélem, hogy jobban vagy már a vírusos fertőzéseddel és lassan eljön végre az idő és túl leszel már mindenen!

Merci, Téged melyik országban műtenek, ha meg szabad kérdeznem?

Viszont Lányok, nekem is van gondom, 9 hét és sok-sok félelem után, végre átestünk a férjemmel a "tűzkeresztségen". Nos, mit is mondjak? Maga a folyamat remekül működött, a vágy teljesen a régi maradt, maga az együttlét is olyan lett volna, de én úgy féltem, hogy azt el sem bírom mondani, annak ellenére, hogy férjem folyamatosan nyugtatott közben, hogy minden Ok és minden változatlan.

Viszont a nagyobbik baj, az együttlétet követően újra nagyon elkezdett fájni a hasam úgy, mint régen. Ez normális Lányok? Vagy újra visszatér ez az átok hashártyagyulladás? Vagy mi ez? 2 napja megint fájdalomcsillapítón élek, pedig már olyan remekül éreztem magam.

Közben megy a "szórakozás" a munkahely keresésben is, írtam Nektek, hogy aktívan keresem az új munkát, már többször behívattak, több fordulóban ugyanoda az egyik céghez. Először jött egy elutasító levél, aztán mégis menjek vissza! Komolyan ... megint nem túl jól passzba kerültem!:-( De próbálok pozitív lenni, higgyétek el, de ez a hasfájás megőrjít, hisz ezért mentem bele ebbe a műtétbe, azt ígérték, hogy ha kiveszik a méhem, végre ez megszűnik és Lányok, nekem ugyanúgy fáj, mint előtte!:-(

Puszilok Mindenkit, jó egészséget és kitartást a frissen műtötteteknek és a műtét előtt állóknak!

Gyöngy

Sziasztok!!!!

Nagyon régen nem voltam itt kötetek ,valahogyan sose akarodzott az irás ,mivel még most sem mütöttek meg:-(Először is kivánok mindenkinek Boldog ,egészséges új évet!!!Ne haragudjatok ,hogy most jelentem meg a semmiből.Sajnos 1 éve vettek észre nálam egy miomát ,ami nagy -nagy derékfájást okoz a minden napokban,hozzá kell tennem nem vagyok könnyü helyzetben ,mert itt vagyunk kint egy idegen országban és nem is értek mindent....a lényeg most ozzhon 500.000 ért mütöttek volna meg ,igy kint megyek kés alá,mert itt van a eg.biztositásom fizetve.Lenne pár kérdésem ,mert most már nagyon össze vagyok zavarodva,kérem aki tud segitsen tanáccsal.Eddig ugy volt a 6 cm -es miomám veszik ki ,de most azt mondta aki hamarosan meg müt .hogy ha bele ér a méhembe a méhet is ki kell venni ,mivel nem tudják elválasztani róla...nagyon félek még a pontos időt talán hétfőn mondja meg mikor műtenek meg.De még 37 -éves vagyok a két petefészkem meg haggyák állitolag,de utánna az tényleg időzitett bomba lesz????Mit tegyek ,mert azt is mondta a doki ,ha felnyitnak és már össze nőtt a méhemmel ha gondolom vissza varnak és ugy maradok csak fel leszek vágva,de ez sem meg oldás ,sajnos rossz helyen méhen kivűl van ...Mi tévő legyek?????A hpv 56 os lett ,ha ki veszik a méhet akkor az egész méhszáj és minden beletartozik ????Tudom sok a kérdés elnézést kérek érte ,nagyon hosszura sikeredett a levelem:-(Mindenkinek kivánok jó egészséget a friss műtötteknek mielőbbi fel gyogyulást!!!!!Üdv:Merci

Szia Judit!

Ne izgulj nagyon, nézd a jó oldalát!

A szokásos dolgokon kívül célszerű vinni mosdószivacsot, kis 1/2 l-es szénsavmentes vizet, szívószálat vagy az üveg sportkupakos (az a szopókás) legyen. Én vittem nedves törlőkendőt, jó volt az előkészítés során mikor a hashajtókat adták. Van, aki visz papír wc ülőkét vagy mit, rá lehet tenni a wc-re. betétet is vigyél párat, nekem elég volt a tisztasági. És persze vigyél könyvet vagy újságot, zenehallgató eszközt vagy amivel szereted elfoglalni magad.

Olvasgass vissza, biztos, hogy nem jutott minden eszembe de sokat meríthetsz a régiek tapasztalatából.

Hogy mennyi idő a műtét, az változó, normál esetben olyan 2-2,5 óra. Utána bizony fájni fog a hasad, de én pl. infúzióban kaptam folyamatosan a fájdalomcsillapítót, így elviselhető. Olyan jóó erős szűlési fájdalom, de ne ijedj meg, óráról órára jobb, enyhül. Másnap már fel lehet kelni ha minden OK, nővér segít zuhanyozni, lemosdani. Ekkor veszed hasznát a mosdószivacsnak. Katétere majd mindenkinek van, ezt felkelés előtt kiveszik, ha van vizelet a zacsiban. drén cső a váladék elvezetéshez nekem nem volt, van akinak van, nem tudom mitől függ, lehet a doki látja kell-e vagy sem.

Szóval teljesen kibírható, másnap már -nem mondom, hogy nem fogod érezni, de- tudsz mozogni, kicsikét sétálni. Arra figyelj, véletlenül se emelj és ne hajoldozz!

A többiek is biztosan írnak neked, a legjobb helyen jársz, hogy bíztatást kapj!

Bátorságot, és mielőbbi gyógyulást kívánok!

Na jó, kicsit szabad parázni:))

Üdv: Szimi

Kedves Ildi!

Ne pánikolj, és inkább nevess, mint sirjál. Egykettőre túl leszel rajta, csütörtökön jön a megkönnyebülés... már gyógyulok. És minden napról napra jobb lesz. Vigyázz magadra, hogy ne szedj fel valami virusos megbetegedést, és ha kérdésed van kérdezz vagy ha már mütét után vagy irjál.Puszi Alica

Kedves Lányok!

Olvasgattam benneteket, sírtam, nevettem és most nekem is kéne egy kis biztatás. Ha hétfőn az altatóorvos igent mond, szerdán műtenek. Hasi úton, hysterektómia, két nagy mióma miatt. Nagyon félek :( Gondolom mint mindenki más is ilyen esetben. Jó ideje keserít a nagyon erős menstruáció, szóval próbálom úgy képzelni, hogy csupán egy plasztikai műtétre megyek-nem mintha már próbáltam volna - és sokkal jobb bőrben jövök:)De még így is pánikolok időnként....

Kedves Klári!

Az igazság, hogy néha meg sem merek szólalni, csak olvaslat benneteket, én szintén kedden leszek csak 3 hetes, de eddig úgy alszom mint a tej és az időváltozást is csak akkor veszem észre ha a kutyának befagy a vize, vagy kopog az eső a tetőn. A férjem szerint vidámabb és energikusabb vagyok mióta kijöttem akórházból, pedg sztem azelőtt sem voltam egy lusti bamba lélek:-)) Egész nap pörgök sütök-főzök, teszek-veszek. Bocsi mindenkitől, hogy én csak ilyeneket tudok írni, de ez az igazság. Csajok azért fel a fejjel, mert lesz ez még sokkal jobb is:-D

Szia Klári! Én is pont így érzem magam,mint Te,és aludni is rosszul alszok.Egyik nap jobb,a másik nap rosszabb.Igaz,én még csak kedden leszek 3 hetes,de azóta megérzem a frontokat.:(

Puszi:Julcsi

SZIA Klári!

Biztos a frontok okozzák.

Nekem is ma érzékeny a hasam pedig engem júniusban műtöttek.

Tudod m vagyunk a levelibékák rögtön mindn változást érzünk.