Ragaszkodás (beszélgetős fórum)
Feladni sem szabad az életünket miatta. Én is nagy gondban vagyok, jövőre főiskolára szeretnék menni, és biztos vagyok benne h messzire kerülünk egymástól, ő Pestre fog menni gyakorlatra legalább fél évig (kötelező)! Rettegek ha már arra gondolok, hogy én meg véletlenül elkerülök Sopron környékére (ott néztem sulit). Igazából nem tudom, hogy mit várjak ettől a kapcsolattól...Vajon túl éljük-e a nagy távolságot. Mondjuk eddig is csak hétvégén láttuk egymást, mert ő kollégista, de biztos más lesz, ha én is elköltözök itthonról! Ha tehetném feladnék mindent érte, de tudom, hogy ezt az egyet nem szabad megtennem!!! Ő biztat h nyugodjak meg nem lesz semmi, gond de azért bennem van a félsz.
Igen, tudom...a kellő távolság...úgy érzem meg is van, csak nekem nem mindig jó, nekem néha túl nagynak tűnik és ilyenkor kiakadok:S Az biztos h nem fogom megölni a szeretetemmel, mert igyekszem visszafogni magam, pedig néha nagyon nehéz :D De szerintem menni fog. Csak én tényleg ragaszkodó típus vagyok, akit szeretek azzal tölteném minden percem. Ez a természetem. Igazából tudom h ő is velem lenne, csak pl. ma is 3 órát tudtunk volna együtt lenni, de az neki kevés és inkább akkor ne is találkozzunk. Ő meg sajnos ilyen, egy kicsit sem képes megerőltetni magát. Úgy véli h az nem jó ha csak keveset vagyunk együtt. Az a lényeg h szeretjük egymást, és kicsit felvidultam, mert holnap már látom :D Most ezzel éltetem magam :P
Mindenkinek köszi a hozzászólásokat!
Sziasztok! Én hasonlót éreztem az első férjemmel. Annyira imádtam, hogy mindig vele akartam lenni. Ő meg ha akart valamit akkor igen, ha nem akkor más volt fontos neki. Ettől még jobban függőségbe kerültem, mert mindig mondogattam, hogy én is fontos akarok neki lenni. Mindent megcsináltam amit kért, feladtam magam teljesen. 6 évig voltunk együtt, teljesen tönkrementem lelkileg, mert egyre csak rosszabb lett. Szerencsére észhez tértem, 2 éve van egy új kapcsolatom, ahol a párom értékel, és nincs fontosabb dolga mint én. Én azt mondom, ha egy pasi a szabadságára hivatkozik, akkor nem biztos, hogy ő a megfelelő neked. Olyat kell keresni, akinek te vagy a mindene, mert te mész bele tönkre!
Ez is csak hatás-ellenhatás kérdése: minél inkább nyomulsz, a másik annál inkább hátralép, és ha Te lépsz hátra, ő utánad lép. mindenki igyekszik megtartani az ideális távolságot. csak éppen az ideális távolság nem ugyanakkora a két nem külön oldaláról nézve. Ezek olyan dolgok, amiket egyeztetni kell kis kompromisszumokkal - néha ő is mondja le a programját,ha szükséged van rá, de Neked is hagyni kell,h menjen, ha igényli. De fontos (mint mindenben),h egyikőtök se alkalmazkodjon túlzottan.
Nem könnyű kiigazodni egyik nemen sem.
Az lenne a jó, ha ugy tudnád kezelni Őt, és ezt a kapcsolatot, mint az életed részét, és nem az életed! Meg kell találnos a saját életritmusodat, és abba beleigazítani Őt, nem csak hozzá igazodni.
Ez nem egyszerű, főleg ha az ember szerelmes:-))
Nálunk szerencsére megvan az egyensúly, mindketten csináljuk a magunk dolgát, és persze, mivel együtt élünk együtt a sajátunkét.
Nálam az a baj, hogy úgyérzem, nélüle már nem lenne élet az élet. Állandóan aggódom miatta, de szerencsére sikerül lefognom magam, és nem írok smst ha már 5 perce haza kellett volna érnie.. pedig szívem szerint azt tenném, ezzel őrületbe kergetve mindkettőnket :-)
Igen, ezt én is így vettem észre! Sajnos ez így is van! De képzeld el az előbb beszéltem vele msn-en és mondtam neki h találtam magamnak elfoglaltságot, és azt írta rá h sajnos, mert hogy itt hagyom őt. Szóval egyáltalán nem lehet kiigazodni rajta! pedig fél órán belül ő is megy a dolgára. Valaki próbáljon meg kiigazodni rajta!!! Pedig már lassan talán sikerül rendeznem magamban a dolgokat! Sose tapadtam rá annyira h már kínos legyen neki, mindig mehetett a haverokkal, de tegnap sem találkoztunk és úgy gondoltam h ma ha csak pár órát lehetnénk együtt az is jó lenne, de nincs olyan h lemondja a programját miattam...:S Lehet h a karrierépítés miatt ilyen, vagy már nem tudom, mert az biztos h szeret, meg hűséges, ez az egy ami biztos!!! Van olyan, amikor már ő szól hogy mért nem csörgettem rá egész nap, tehát akkor meg már olyan mintha ő ragaszkodna. ÁÁÁ, én már nem értem ezt az egészet! Amúgy érted hogy mi a problémám? :S Nem tudom h ki lehet-e igazodni rajtam??
Szerintem a fiúk kevésbé igénylik a folyamatos együttlétet, legalábbis én minden kapcsolatomban ezt tapasztaltam. Meg az üzenések és telefonhívások is mindig ritkultak rövid időn belül... tényleg élik a megszokott életüket és neheztelnek is amiatt,ha ezt nem tehetik meg. Szeretnek meg ragaszkodnak csak másképp. Nem akarják ennek folyton jelét adni és nem is igénylik,h Te folyton megerősítsd őket. Sőt, egy szinten túl bosszantja is őket.
De egyáltalán gond-e az hogy mindig ő jár a fejemben és állandóan vele akarok lenni????
Nem, nem sajátítom ki. Csak nagyon ragaszkodom hozzá, vagy lehet csak én érzem így, igazából már nem tudom hogy egyáltalán gond-e! De én szeretném minden szabad pillanatom vele tölteni, és azt mondja h ő is így van ezzel, de mégsem jön el hozzám. Ma is inkább elmegy ebédelni máshová! És szeretnék változtatni azon, hogy állandóan rá gondoljak, vele akarjak lenni.
Bocs, késésben voltam az írással, közben választ kaptam: tehát úgy gondolod,h szeretnéd kisajátítani és erről leszokni?
Köszönöm! Úgy érzem h lassan megértem. Már hetek óta ezen rágódom, és lassan talán sikerül legyőzni magamban ezt az érzést, csak még kell egy kis idő! Ha nem szeretném, biztos nem lennék ilyen. Remélem nem romlik meg a kapcsolatunk ez miatt. Mégegyszer köszönöm a tanácsot! Sokat segítettél!
Nem értem egészen: miben merül ki ez a túlzott ragaszkodás? Vagy inkább függőség? Gyakorlati dolgok? Vagy túlságosan szeretitek? Lehet túlságosan szeretni valakit? Vagy csak a szeretet megnyilvánulásai túlzottak?
Persze érthető voltál!
Hát nem sok mindennel tudlak biztatni, mert szerintem ahhoz, hogy az ember le tudjon higgadni, és ne akarja kisajátítani a másikat, idő kell. Te meg még nagyon fiatal vagy. Ennyi idős koromban én is igy éreztem, ez mára már megszünt, tudom, hogy ugy adhatok legnagyobb esélyt a kapcsolatunknak, ha megadjuk egymásnak a személyes szabadságát. Hidd el, ilyenkor sokkal előbb, és vidámabban fog hazamenni, ha tudja, hogy örülsz neki, nem puffogva fogadod, hogy mért csak most jött, mért megy már... Kösd le megad, ne azt érezze az egész életed csak körülötte forog, mert ebbe Ő is belefullad.
Sokkal jobban bírnak a pasik egy szabad nőt, aki mindíg feltalálja megát, mint egy olyat, akinek még a lélegzetvétele is rajtuk múlik!
Remélem érthető voltam?! Mert egy kicsit most is ki vagyok akadva, és igazából ki sem tudom fejezni magam!
Amikor van egy kis szabadideje és nem velem van olyankor, úgy érzem h felrobbanok. Mondjuk ma is elmegy inkább rendőr haverjaival ebédezni, én meg egész nap itthon ülök egyedül. Mi még nem lakunk együtt, csak járás szinten mozgunk, de én minden szabad percemet vele szeretném tölteni. Ő is azt mondja h szeret, meg hiányzom, de vhogy mégsem érzem azt, h rohanna hozzám amikor ráér. Ma is el tudna jönni ha nem menne a haverokkal, de csak pár órát tudnánk együtt lenni, mert éjszakára megy dolgozni. De nekem az is elég lenne. Igazából nem tudom, valahogy el kéne szakadnom tőle, mert úgy érzem h megfulladok lassan. MIKOR LESZ AZ? HOGY AZT MONDJA H A BNŐM TÖBBET ÉR ÉS INKÁBB MOST NEM MEGYEK???? ezt az időszakot várom!!!
Találjunk a problémánkra valami megoldást!
Én is igy érzem. És ez igy nem jó. Mi lenne, ha történne vele valami, én is belehalnék.
Próbálok néha távolodni, de nem megy.
Te mibe érzed?
Úgy érzem nagyon ragaszkodom a páromhoz! És szeretnék ezen változtatni. Valakinek valami ötlete, javaslata?
Előre is köszi!
További ajánlott fórumok:
- Van olyan tárgy, dolog, szokás az életedben, amihez nagyon régóta ragaszkodsz?
- Anyósom rögeszméje, hogy a gyermekem a szoptatás végett ragaszkodik hozzám. Mit mondanátok neki a helyemben?
- Szerintem túl keveset találkozunk a párommal. Mit tegyek, hogy ragaszkodóbb legyen?
- 82 ezres számla, amit nem tudnak megindokolni, miből adódik de ragaszkodnak hozzá, hogy kifizessük, mit tegyünk?
- Ha nem akar soha megnősülni, akkor miért van velem, miért ragaszkodik hozzám?
- Túlságosan ragaszkodok a tárgyakhoz, emlékekhez