Hány éves korig lehet gyermeket vállalni? (tudásbázis kérdés)

De ne is gondoljanak bele!

Én mindig azt mondom, hogy szüljön mindenki akkor, amikor eljön az ideje, de én nem tenném 40 felett, de csak azért nem, mert már szültem 22 évesen.

Ha nem lenne gyerekem, akkor valószínűleg én is próbálkoznék sokáig.

Nem, nem arról van szó, hogy öregnek érezzük magunkat.

Én 49 éves vagyok, irodában ücsörgök napi 8,5 órát, ezért napi 2x45 percet utazok (reggel és délután), hetente 3x1 órát eljárok tornázni, hétvégén kerékpározok (alkalmanként 20-30 km-t), hétvégén végig sikálom a lakást (porszívózás, mosás, vasalás, felmosás, teregetés, főzés, stb.) és még az is belefér a hetembe, hogy barátnőzzek, meglátogassam a tesómat, stb. Tehát, nagyon aktív vagyok, sima az arcom, pont jó a súlyom, azaz egyben vagyok, ahogy kell, még szellemileg is:D

De akkor is érzem, hogy kevesebbet bírok mint régen.

Na, próbálj lehiggadni! Tudod, te mondtad, hogy gonosz dolog személyeskedni.

Hol olvastál olyat tőlem, hogy én olyan fitt vagyok, hogy ihaj?

Más kérdés, hogy valóban fittebb vagyok, mint 10-15 éve. Ugyanis most csak tornázok, de képzeld, a futás sok mindenre megtanított.

Próbáld ki te is!

Ez íyg szép, de tényleg, szerinted akkor mit kellene tenni? Ne szüljön 40 fölött senki, és olyan se szüljön aki bármi miatt nem tud futkosni a gyerek után?

Azzal együtt hogy nekem egy híperaktív nagy mozgásigényű gyerek jutott, az első 1-2 év után elég értelmes volt ahhoz hogy hallgatott a szóra is, ha nem akartam nem kellett futnom utána, legalábbis annyit nem hogy az megterhelőbb legyen mint mondjuk amennyit a munkám miatt kell és kelleni is fpg úgy 65-67 éves koromig... Az ember, és a gyerek is képes alkalmazkodni a saját helyzetéhez, és úgy megoldani a mindennapokat. És lehet, igen, hogy 42 évesen már nem ugrok fel minden bögre tej kedvéért, viszont nem is gondolom hogy kellene, ha a gyerekem képes kiszolgálni magát önállóan is. De ha itt lenne egy csecsemő. akkor nem okozna gondot ellátni... az ember rugalmas, meg lehet sok mindent oldani ;)

Élő példa vagyok. 10-12 éve is rosszul viseltem a kialvatlanságot, most is.

Szültem 27 és 29 évesen is, de akkor sokkal rosszabbul éreztem magam, szerintem akkor depis is voltam. Most nem. És tényleg sokkal türelmesebb vagyok.

Mondd már meg, légy szíves, mit szeretnél hallani?

Hogy megbántuk, hogy "idősen" szültünk? Hogy neked-nektek van "igazatok"? Miről szeretnél konkrétan itt mindenkit meggyőzni?

Értem, hogy 30 évesen szültél, és fáradt, nyűgi vagy így 45 évesen, de nézd, itt van Pengő Gyöngyi! Ő nyitott, vidám, vicces, okos, és szerető anyukája egy 5 éves kissrácnak. Te nem érzed túl jól magad, de attól más lehet jól. 10 év múlva is. Neki akkor lesz 15 éves a fia.

Miért kell azt hallanod, hogy csak az a jó, aki veled ért egyet? Nem értem, miért őrjöngsz.

De miért vagy gyengébb erőnlétileg? Én nem vagyok gyenge, most pakoltam a helyére az összes bútort a lakásban. Annak ellenére, hogy egy éven belül 2 nagy műtéten estem át, ugyanúgy elláttam a gyerekemet, mint azelőtt. Türelmetlen se vagyok. Miért lenne bárki türelmetlen, mert leélt x évet??

Esküszöm, nem értelek. Szerintem egyidősek vagyunk, ha a 71-ből az életkorodra lehet következtetni, de én tök jól vagyok...

Miért ez a sztereotípia?

Persze, igaz, vannak olyanok, akik kicsit, meg olyanok is, akik a kicsinél jobban elrugaszkodnak a valóságtól. De azért még mindig jobban ismerik magukat, mint valaki a fórumon, akivel még soha egy jó eszmecserét sem folytatott le.

Részemről azt vallom, hogy aki negyven felett szeretne kisbabát, főleg ha az az első, menjen el genetikai tanácsadásra, és vegye nagyon komolyan az ott elhangzottakat, illetve a lehető legtöbb szűrésen is vegyen részt.

"Ez nem csak attól függ, hogy ki milyen életet él."

Pontosan ezt írtam, amit fent olvashatsz ismét. Azaz nem CSAK!

Saját történet, sokak legnagyobb örömére:DDD

22 évesen szültem, és a szülés után hetekig nem tudtam kiegyenesedni, mert porckorongsérvem lett a terhességtől és a szüléstől. A gyerekemet nem tudtam felvenni, nem tudtam lehajolni hozzá, stb.

22 éves voltam! Csodálatos üde bőrrel, tökéletes alkattal, tökéletesen fitt voltam, hiszen a terhességem elejéig sportoltam (judó). És egy terhességbe, szülésbe majdnem belerokkantam....

Nem tettem meg mindent magamért? Egészségesen táplálkoztam, nem dohányoztam, nem ittam, sportoltam a terhességem előtt 12 évet, stb.

És persze van más példám is: egy ismerősöm végig cigizte, itta a terhességét, már akkor egy tehén volt, amikor teherbe esett, és a mai napig kutya bajuk sincs. Se neki, se a gyerekének.

Persze, az én pofimon simább a bőr, de ez genetika....