Hány éves korig lehet gyermeket vállalni? (tudásbázis kérdés)

Persze h szeretik, a beteg apámat gondoztam kb 10 eves koromtol kezdve egyedul. Ha nem szerettem volna, nem tettem volna nemigaz?

Es igen, nem volt èppen a legideálisabb helyzet, foleg kamaszkorban, tobb szempontbol sem.

Jajj istenkèm ez megint mi volt?

A tizenèves lányok kemènyebben oltják egymást.

Oszinten remelem h neked nem lesznek ehhez hasonlo elmenyeid, de majd ha az elet 15 ev mulva pofáncsapkod, jusson eszedbe Vanessza vakolatos kepe 😉

Ezen a hirtelen felbukkanáson én is rendkívüli módon csodálkoztam :)

Ne foglalkozz vele, aki ismer téged, tudja, hogy mennyire jó fej, szeretni való, csodálatos anyuka vagy!

Nem defektesek a gyerekek, szeretik a szüleiket.

Ha neked ciki volt, az a te szocproblémád.

Pfff!

Ha fáj is neked, de lásd, én egyszerű lélek, itt lelek örömöt mások "sértegetésében".

Arrogáns és cinikus vagyok időnként. Pont itt nem, de ha te mondod...!

Ha ilyen jófej vagyok, hogy mindenkit elüldözök innen, akkor nagyon szomorú leszek.

Legyek olyan cuki, mint te, a friss regeddel, hogy pont engem találtál meg (csupa véletlenből) ezen a portálon a kedvességeddel? Érdekes. Csak ezért regeltél. Aha.

Inkább maradok ilyen köcsög.

Ha itt valakik általánosítottak, akkor azok voltak, akik szerint nem szabad "idősen" gyermeket vállalni.

Azt írtam, akár zokon is vehetnénk a ciki, stb jelzőket, nem pedig sértőnek.

Miert vagy ilyen ellenseges? Nem szoltunk le senkit, csak elmondtuk az általunk tapasztaltakat.

En a gyerek szemszogebol beszelek: nem, nem volt jo h idos szulo gyereke voltam. 15-20 ev mulva a gyereked vèlemenyere lennèk kivancsi.

Tènyleg nem akartun/tam senkit bántani, ez a valosag.

Ez ám a parázs"vita"..!Nagyon jól szórakoztam,ahogy visszaolvastalak benneteket!

Szóval,ha jól értem:

- a "hülye divat"-ot követő nők közé tartozom

- nem leszek jó anya,mert 40 elmúltam

- vén,szenilis barom leszek,amikor a gyerekem(ha lesz)ovis,iskolás lesz (és nem utolsó sorban szégyellni fog)

- egyedül marad,mert meghalok 50 évesen

- mert nem taknyos 18évesen szültem a semmire...

Remélem 10év múlva is tudunk erről "beszélni" és megosztom a tapasztalataimat a kérkedőkkel...

(Ha tehettem volna,akkor 36körül szülök...de nem így lett...viszont akkor sem szültem volna huszonévesen:))

oké, idézet tőled: "A másik oldal mit mondott? Hogy ez egy hülye divat. Mármint a 40 felett szülés. Meg milyen ciki a gyereknek az anyja az oviban-isiben. "

Van, aki ezt mondja, de nem a cikin van a hangsúly. Ezt te érzed sértőnek, hogy miért, az a te dolgod. Tisztában vagyok azzal, hogy sok nő ekkorra jut el addig hogy normális párja és életkörülményei legyenek, de ez egy általánosítás tőled

Ezt a mondatodat megmagyaráznád nekem?

Nyugodtan lehet bőven is!

Valóban szórakoztatónak tartom az értelmes vitát.

De itt csak az egyik oldal akarta a másikat meggyőzni az igazáról.

Sem én, sem pedig a "másik hölgy" nem azt mondtuk, hogy minél több nő szüljön 35-40 felett. Azt mondtuk, hogy a mi életünk így alakult, és attól, hogy annyi iősek vagyunk, amennyi, még normálisan éljük az életünket, neveljük a gyerekeinket. Nem mondtam, hogy én bizony nem szültem volna 20-25 év alatt.

A másik oldal mit mondott? Hogy ez egy hülye divat. Mármint a 40 felett szülés. Meg milyen ciki a gyereknek az anyja az oviban-isiben.

Azért ezt akár zokon is vehetnénk.

100 gyermektelen 40-es nőt megkérdezve szerintem nagyon kis százalék mondaná azt, hogy azért nincs gyereke, mert magával szeretne foglalkozni, vagy karrierista. Inkább lehetne az a válaszuk, hogy ők szerettek volna, csak nem sikerült, vagy nincs párjuk.

Lehet, hogy megosztó a személyiségem, de szerencsére akiket kedvelek, azok viszont szeretnek, és ez jó.

Tapasztalatbol beszeltem en is, csak a másik oldalrol.

Apum masodik hazassagabol szulettem, 44 eves volt mikor megszulettem, volt mar egy 20 eves noverem. Mind ugy van, ahogy irtad. Apunak vegtelen turelme volt hozzam, nem is ezzel volt a baj, hihetetlen szeretetben nottem fel, anyum helyett anyum volt (nem ismertem ot, koran meghalt) stb.

De a stressz es a hajtas koran tonkretette, nagyon koran elkezdett betegeskedni, 17 voltam mikor meg is halt. Es igen mindenkinek fiatalok voltak a szulei, az en apukam pedig mar nem volt az. A barataim imádták, de a.gondolkodása sem olyan volt mint 30 evesen, tul nagy volt a generácios kulonbseg, nagy volt a szakadek.

Itt mindenki azt hitte h bántásbol irtam h nem szerencses 40 felett szulni, pedig nem azert, hanem mert ez a valosag. Majd par ev mulva mindenki megerti ha szembesul a problemakkal.

Ettol fuggetlenul mindenkinek azt kivan h elvezzek a gyerekeikkel toltott idot mert par ev mulva mar nem biztos h lesz hozza turelmuk, idegrendszeruk.

Én eddig csak buzgó olvasója voltam a Hoxának, de nem volt fiókom. Most regisztráltam, mivel úgy gondoltam ez egy olyan fórum amihez én is szivesen hozzászólnék. Látva azt, hogy milyen parázs vita alakult ki. Leírnám az én történetemet, ami nem állásfoglalás, hanem a saját történetem, saját tapasztalatok alapján. 49 éves vagyok. 2 gyerekem van az első házasságomból van egy 25 éves lányom, a másodikból egy 5 éves fiam. Tehát 44 évesen szültem a fiamat. Én ugyan már nem szerettem volna másik gyereket a korom miatt sem, de a párom addig győzködött, míg belementem. És persze nagyon imádom, örülök, hogy van, de azt kell mondjam a mindennapi életemben megtapasztaltak miatt, hogy azért sok igazság van abban amit magykrisz, kimberly, jozsi 38, vanessa7 mondanak. Nagyon nehéz volt már 44 évesen is az éjszakázás, alig vártam, hogy vége legyen, azt hittem ha kicsit nagyobb lesz könnyebb lesz nekem is. Hát nem, mert ahogy ő nagyobb lett én meg idősebb. Sajnos előjöttek különféle krónikus betegségek (magas vérnyomás, szívproblémák stb.). Errebiztos azt mondjátok, hogy ez egy fiatalabbnál is előjöhet. Persze, csak jóval kisebb százalékban. Este mikor hazamegyek a munkából jólesne leülni, pihenni, filmet nézni, vagy csak csendben megiszogatni egy csésze teát. De foglalkozni kell a gyerekemmel, aki teljesen jogosan igényli hogy együtt legyünk és játszunk, az egész napos óvodai foglalkozás után. Teljesen természetesen vágyik az anyukájára és ez így is van jól. Csak már nekem nem olyan könnyű. Nagyon erőt kell vennem magamon, hogy leüljek hozzá játszani és vidámnak mutassam magam. És ez csak a fizikális része. És akkor itt van még olyan is, hogy a gyerekemtől a többi gyerek megkérdezte, hogy miért ilyen öreg az anyukája. Meg aztán mikor szülői van, körbenézek a többi édesanyán és eszembe jut, hogy az itt ülő huszonéves anyukáknak ugyanúgy az anyja lehetnék .... Olyan is volt, egy nap mikor mentem érte az oviba egy fiatal ovónéni helyettesített náluk a másik csoportból, aki nem ismerhetett engem. Mikor mondtam neki kiért jöttem, odaszólt a fiamnak, hogy „Kristófka itt van nagymama!” Hát mit mondjak rohadtul nem esett jól. Pedig nem hiszem, hogy olyan vén szatyornak néznék ki, igyekszem adni magamra, már csak az ilyenek miatt is. De hát azért a kor meglátszik az emberen! Így a végén azt tudnám mondani, tanácsolni mindenkinek, hogy ha csak egyetlen módja is van ne hagyja 40 fölé a szülést, ma már én sem tenném. Persze nem ítélek el senkit, aki szül 40 után, mert akkor magamat is elítélném, de azért a mindennapi életem alapján én is azt mondom, hogy nem ez az ideális kor, hiszen akár bevalljuk akár nem, egy nő túl a 4. X-en már középkorúnak számít.

És nem akarom megbántani sem az egyik, sem a másik oldalt, ahogy itt sokan megtették egymással, mert természetesen minden véleménynek megvan a maga igazsága. De azt meg elborzadva olvastam, hogy némelyek milyen mélyen sértegetik egymást. Főleg a lapbarna egy iszonyatosan durva, provokatív, megosztó személyiség, és még szórakoztatónak is találja a durva vitát.

Nem bàntani akarlak, de a véleményed később egyik napról a másikra megváltozhat. A gyerek utáni vágy hirtelen törhet rád. 31 évesen szültem, 37 múltam a nyáron. Szeptember elsején jelentkeztem egy munkára, csak a karrierre koncentráltam. Rá két hétre visszamondtam, és inkább folsavat és ovu tesztet vettem.

Bocsi, de azt hittem, h 40 körül vagy..,

Egy nyilvános fórumon nem kell megkérni senki, a netikettnek ez az alapja ...

Akkor "igenis" ossz ismeretlen embereket egy fórumon, a témától függetlenül, hogy mit, miért tesznek és hogy képzelik ... "igenis".

A te bajod. Az is, hogy nem érted.