Hány éves korig lehet gyermeket vállalni? (tudásbázis kérdés)

Annyira mégsem volt jól menő az a vállalkozás, hogy kímélhesse benne az egészségét ...

Igen, sok mindenről nem hallottál még, ahogy olvaslak. Viszont ez (sem) befolyásolja mások sikeres és boldog családi életét. Mert sok olyan van. Hála istennek.

Az az alapvető baj, hogy a te környezetedben, fejedben, mentalitásodban az "idősebb"szó nem egy hetven éves embert takar. És ennél még nagyobb baj, hogy el sem tudod képzelni a fitt, egészséges, kiegyensúlyozott, prevencióra adó, széles látókörű, mindig sportoló, azaz biológiailag nálad sokkal fiatalabb embert, aki életkorban több, mint te, de minden egyébben sokkal fiatalabb és rugalmasabb.

Talán ennek is köze lehet az idős-tudatodhoz: a rugalmatlanságodnak.

Nem az anyagi gondok mentek rá az egèszsègère. Jól menö vállalkozása volt. De biztos jobban tudod.

De mondom, kîvánom h senki ne kerüljön ilyen helyzetbe amiatt, mert kèsön vállal gyereket. Biztos vannak sikertörtènetek is, csak èn nem hallottam rola.

Ez egy szelsoseges pelda volt, ettol fuggetlenul a mindennapi gondokkal is nehez lesz megbirkoznia sztem annak aki idosebb koraban vállal gyereket.

Neeeeem, ez a TE valóságod. A te apád egészsége ment rá az anyagi gondokra.

Sokan pedig egészségben élnek nagyon sokáig, rugalmasan, kiegyensúlyozottan, nem gyöpös aggyal, stb. Neked nem ez az élet jutott, így neked rossz volt.

De ettől még nem mindenki szívja meg, mert nem utánozza az egész világ a te életed. Ez van.

Elgondolkodtam. Engem maximum az zavarna édesanyámban, ha egy szűkagyú proli lenne, aki a saját kis panelján kívüli világon túl, a poliészter pulóvereken túl és az olcsó hajfestékeken túl nem tudná elképzelni, hogy másként is lehet.

Akkor is, ha ezzel az ostoba aggyal a fejében jó korán megszült volna egyetem helyett. Az bizony zavarna.

De hála istennek, ez nem így van. Így nem is zavarhat sem édesanyám életkora, sem ostobasága. És ez milyen jó így! Szerencsés vagyok :)

"Még nem látjátok, hogy milyen hátrányai lesznek ennek, de majd előbb utóbb fogjátok és a gyerekeitek is."

Nyugodtan nyugtasd csak magad ezzel, ha neked erre szükséged van ahhoz, hogy igazolni lásd az életed. És soha ne jusson eszedbe, hogy vannak sokan, akik teljesen másképpen élnek, mint te (hála istennek), és boldogak, sikeresek, kiegyensúlyozottak, horribile dictu anyagi gondjaik sincsenek teszem azt és ez így is marad. Nehogy gondolj ilyesmire! Még összezavarodik a rencer'

Ennyire "bízol" a saját nevelésedben, hogy csak olyan hülyegyereket nevelhetsz, aki haragudni fog a szüleire az életkoruk miatt?!

És ennyire prosztó környezetben élsz, ahol mások magánéletében vájkálni a norma?

Szegénykém ...

Max téged, meg a hozzád hasonlóakat, akik megcsömörlöttek valamitől. :D

Ki is a korlátolt!???

:DDD

Agresszív az, aki meri leírni, hogy ahogy látod a dolgokat, az nem normális?

Pfff!

Igenis R O B O T A N Y U K A!

Engem bántottál, Orsi!

Egész éjjel sírtam!

Miattad!

Közben meg nevetgéltem (igen meghasonlott állapot volt, beismerem), mert azon gondolkodtam, vajon hoxa mit szólna ahhoz, hogy egy általa "kedvelt" nőszemély képes egy másik identitással saját magának tapsolni, és bántani evy olyan aranyos vénasszonyt, mint amilyen én vagyok.

Látja más is, nyugi.

szülői értekezleten eddig 1-2 olyan anyuka volt, aki idősebb nálam az oviban. Most a nagy többség minimum 10 évvel fiatalabb mint én, pedig simán letagadhatok 10 évet. A legnagyobb gyereknél még az osztálytársak szülei nagyjából egyidősek velem, a középsőmnél már fele-fele.

Egyáltalán nem ritka a huszonéves szülő, a negyven felett elsőt vállaló jóval kevesebb. Az én korosztályom tagjainak már kamasz gyerekei vannak leginkább, esetleg becsúszik egy véletlenke a kamaszok mellé

Nekem relative idős szüleim voltak,- nagyon elhúzodott a hadifogság - de sohanem zavart, eszembe sem jutott, hogy idősebbek az átlagnál, ( bár volt több hasonló korú szülő ) Édesanyám az egyetlen és legjobb barátnőm volt,- egyke lévén sokat utaztunk, szórakoztunk kettesben édesaapám jóvágású, okos, a háborúban magas kitüntetést szerzett férfi volt, egyáltalán nem néztek ki idősebbnek a többinél.

Amikor fiam suliba járt, ott viszont sok volt a nagyon fiatal anyuka, akik tizes éveik végén v. a 20-ok legelején szültek. Többségükről n em tudok jót mondani, - tisztelet a kivételnek -munkájuk, lakásuk nem igazán volt a 90-es években a gyerekkel való törődést sem vitték túlzásba. Anyatársaiom közül 1 halt meg, még általánosban, aki 15 évesen szülte a fiam osztálytársát ( 27 éves volt ) . Voltak akik 40 körül szültek. Ma iks életképes fiatal nyugdijasok, a gyerekeket felnevelték.

Érdekes, gyerekeink már 25/26 évesek, és még egyiknek sem született gyereke , bár én nem is szeretnék még nagymama lenni.

Sokkal cikibb egy fiatal 120 kilós, züllött anya, mint egy csinos , fitt 40 fölötti anyuka. Nálunk van néhány példa az oviban az elsőből, hát.. akkor inkább a 45 éves kolléganőm négyéves gyerekkel, akit bármelyik 30 éves megirigyelhet.

Ha valaki nem törődik magával 30 évesen is olyan szakadtul néz ki és a súlyfeleslégével csak vonszolja magát. Mindenki akkor szüljön amikor tud és jónak tartja!

Azért kíváncsi lennék arra az óvodai csoportra vagy osztályra, ahol csupa huszonéves szülő ül a szülőin 1 szem negyven feletti szülővel:D

Szerintem ez max. akkor lehetett igaz, amikor az én gyerekem kicsi volt, úgy 25 évvel ezelőtt.

Manapság az a ritka, ha jól figyelem meg, hogyha valaki huszonéves anyuka/apuka.

Az, hogy meddig lehet vállalni gyereket, egy buta kérdés. Mindenki akkor vállal, amikor kedve tartja, vagy amikor sikerül neki.

Én csak akkor vállaltam volna gyereket 40 felett, ha előtte nem lett volna. Nem azért, mert ciki lett volna a gyereknek, hanem azért, mert tudom/tapasztaltam, hogy negyven felett már az ember nem elég rugalmas, nincs annyi energiája, türelme, stb.

Szerintem a legjobb, ha 30 alatt vállalunk gyereket, mert a testünk, akkor a legfelkészültebb a terhességre és a szülésre.

Cikiség: nekem fiatalok voltak a szüleim, a barátnőmnek nem annyira. A barátnőm épp annyira szerette őket, ahogy más a fiatal szüleit. Sosem érezte cikinek, de "vágyott" fiatal szülőkre, mert azt hitte!, hogy ciki az idős szülő, pedig soha senki nem cikizte emiatt. Imádtuk a szüleit:D

Vannak olyan emberek, akik hiába szeretnének 20 évesen gyereket, ha az nem jön össze. Anyukám 42, apukám 45 volt amikor születtem. Már amikor összeházasodtak (1968-ban), akkor is szerettek volna gyereket vállalni, de nem jött össze csak 1988-ban.

Többször volt, hogy a nagyszüleimnek nézték őket, és akkor mi van? Jót mosolyogtak rajta. Türelmesek voltak velem, sokat játszottunk, nagyon színes gyerekkorom volt.

Általános iskolában volt aki azt mondta milyen jó, hogy ilyen megértő anyukám van, olyan jó vele beszélgetni, mert az ő anyukájával nem lehet, pedig 20 évvel fiatalabb mint az enyém. A párom 14 évvel idősebb nálam, akár a tesóm is lehetne. Viszont az ő anyukája pár évvel fiatalabb mint az én szüleim, de gondolkodásban ég és föld, ő valahol leragadt.

Úgy gondolom én fiatalon tartottam a szüleimet, 60 év körüliek voltak amikor elkezdtünk járni a Forma-1-re, meg foci meccsekre. Nem is gondolták volna :)

Nem kor kérdése a gyerek vállalás, persze vannak azért ésszerű keretek, de egyéne válogatja, hogy 40 felett/alatt mennyire türelmes és mennyire megy könnyen vagy nehezen az amit vállalt.

A nagypapám is 43 éves volt amikor apukám született (nem első gyerek volt már), és utána még született 5 testvére, és 90 évig élt.

Viszont van olyan ismerősöm akinek a párja 37 évesen ment el, a kisebbik gyerekének óvodai ballagása után 1 héttel.

Szépen eltervezhetünk mindent, de az élet kiszámíthatatlan, lehet, hogy mindent átír.

Mindenki akkor vállaljon gyereket amikor úgy érzi, hogy itt az idő, és ne érdekelje mások véleménye. Azt hiszem sokan szeretnének olyan "ciki" szülőket mint az enyémek..