FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Tudásbázis - Egyenlet megoldása általános iskola hányadik osztályában tananyag először?

Kategória: Összes fórumtéma » Egyéb témák » Minden más

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2
36. MelisUK2008-06-12 12:49
A kérdében nem a mérlegelvről van szó, hanem az egyenletekről.
Viszont később kiderült, h a mérlegelvre volt kíváncsi a kérdező, így a kérdése hiányos volt.

"Váljanak képessé a mérlegelv alkalmazásával egyenleteket és egyenlőtlenségeket megoldani." Ez vonatkozik a hatodik osztályosokra, tehát tudniuk kell alkalmazni.
"A mérlegelv előkészítése" azt jelenti, h már használják, csak még egyszerűbb feladatokat oldanak meg vele. Ezt takarja az előkészítés. Így tanulják meg az alapokat, de a mérlegelvet ezzel már elsajátítják. Utána már pusztán bonyolultabb, összetettebb feladatokat oldanak meg, de a mérlegelv akkor is csak mérlegelv marad. :)
(válasz hzsofi 26. hozzászólására)

35. toncsimimi2008-06-12 12:08
Én azt tanácsolom, hogy a tanárnővel beszéljetek és ne egymásközt dühöngjetek.
Ha tudomást szerez róla, hogy több gyerekenek is problémát okoz, biztos szívesen elmagyarázza illetve leadja az anyagot, amit ezek szerint nem is tanultak a gyerekek. Elvégre ez az Ő feladata és nem a szülőé!!!
Egyébként én is ki vagyok akadva, hogy milyen nagy a követelmény az általános iskolákban. Elsős kislányomék olyan szöbeges feladatokat csinálnak, hogy nem hiszek a szememnek, a római számokról nem is beszélve...
(válasz Zitamita 32. hozzászólására)


34. papeva2008-06-12 11:16
első osztály 2. félév

33. Zitamita2008-06-12 10:39
Bocs, két élének hossza, nem az oldalának természetesen.

32. Zitamita2008-06-12 10:37
Igen, a mérlegelv volt, ami érdekelt. Van pl. egy példa: adott a téglatest felszíne, és két oldalának hossza, 6 és 10 cm. Mekkora a harmadik oldal? Persze, egyenletben simán megoldja az ember, de: ők még nem tanulták magát a mérleg elvet, tehát csak találgatva tudnák kikövetkeztetni, ezzen nincs is baj. De: matek tancsi simán felírja:

2[(6x10)+(6xC)+(10xC)] = 500
Aztán az egész nyavaját elosztja kettővel, és a gyerekek tátott szájjal nézik, és NEM ÉRTIK, miért. Mert nem tanulták, ultra ibolya gőzük nincs a mérlegelvről. Ennyire nincs képben egy középsulis matek tanár, hogy mit kéne tudni ötödikben? Attól hogy gimi, mégiscsak ötödikesek.
(És nem hülyék, ha bejutottak, mert kőkemény volt a felvi.) Most már év végén mindegy is, de nem tudom, hatodik év elején szóljak a tanárnak, vagy tanítsam meg rá nyáron a gyerkőcöt. (Amúgy a miértjét egyik gyerek sem érti, de jellemző, mi anyukák telefonálgatunk egymásnak idegbajosan.)

31. MelisUK2008-06-12 10:34
A forrásaim a Matematikai Oktatási Protálról vettem...

30. MelisUK2008-06-12 10:33
A mérlegelv, mint a lineáris egyenletek megoldásának egy lehetséges módja, nem is olyan régen terjedt el általánosan a magyarországi iskolákban. 1977-től – a Varga Tamás által kidolgozott matematika tanítási koncepció óta – magyarázzuk a lineáris egyenletek megoldásának lépéseit a mérlegelvvel. Előtte az egyenletek megoldása során bekövetkezett algebrai átalakításokat úgy magyarázták, hogy a tagokat vagy tényezőket a megoldás során ellentétes művelettel kell átvinni az egyenlet másik oldalára. Európa számos országában ma is ezt a magyarázatot kapják a gyerekek.

29. MelisUK2008-06-12 10:33
A jelenlegi tantervek szerint a gyerekek 6. osztályos korukban, tehát 11-12 évesen találkoznak a mérlegelvvel először. A tanítás azt az elvet követi, hogy az első egyenletek nagyon egyszerűek. Feltételezem, hogy a tankönyvek és tantervek szerzői abból indultak ki, hogy olyan bonyolult szimbolikát kell a gyerekeknek elsajátítaniuk, hogy ezt csak nagyon egyszerű feladatokkal lehet kezdeni.

28. MelisUK2008-06-12 10:29
Utánajártam, a mérlegelvet hatodikban tanítják, nem hetedikben...
(válasz hzsofi 23. hozzászólására)

27. MelisUK2008-06-12 10:28
Ezek szerit viszot a mérlegelvet alkalmazva egyenletet megoldani a hatodik osztályban kerül sor, nem a hetedikben, ahogy többen írják.

26. hzsofi2008-06-12 10:27
Na, akkor legalább te is látod, hogy 6.-ban még mindig csak erről van szó:

"A mérlegelv megismerése.

Ellenőrzési igény kialakítása.
A mérlegelv előkészítése. "

Én nem kívánok többet hozzászólni ehhez a témához, mivel szétoffolod.
(válasz MelisUK 24. hozzászólására)

25. MelisUK2008-06-12 10:26
6. évfolyam


A matematika tanulásának céljai a 6. évfolyamon


A változatos matematikai tevékenységek végzése során erősödjön a tanulókban a pozitív attitűd a tantárgy iránt. Fejlesszék a környezetükkel és önmagukkal való, részben kommunikatív interakciójuk hatékonyságát és célszerűségét. Váljanak képessé újabb anyagi modellek megértésére, használatára, más modellekbe történő átkódolására, célszerű modellezési módszer kiválasztására. Ismerjék meg a hatványozást. Váljanak képessé a mérlegelv alkalmazásával egyenleteket és egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerjék meg a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös fogalmát. Sajátítsanak el újabb geometriai fogalmakat (külső szög, körvonal, körlemez, sugár, átmérő, húr, körív, körcikk, körszelet, érintő, testek felszíne). Tanuljanak meg fontosabb terület- kerület- és térfogatszámítási képleteket.

24. MelisUK2008-06-12 10:22
Hatodik osztály

Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom A továbbhaladás feltételei
A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése.

A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is.
A racionális számok.

A számok reciprokának fogalma.

Műveletek racionális számkörben:

- szorzás, osztás törttel, tizedestörttel;

- alapműveletek negatív számokkal.

Műveletek rendszerezése a racionális számkörben.

Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.
Tört, tizedestört, negatív szám fogalma.

Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.



A becslési készség fejlesztése. Becslés a törtek körében is.

10 hatványai és használatuk átváltásoknál.

A bizonyítási igény felkeltése. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal). 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.
Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. Két szám közös osztói, közös többszöröseik.

Törtek egyszerűsítése, bővítése.

Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban.

A következtetési képesség fejlesztése.
Arányossági következtetések.

Egyenes arányosság, fordított arányosság.

A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték

Százalékszámítás arányos következtetéssel.
A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.

A megoldások ábrázolása számegyenesen.
Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.
A mérlegelv megismerése.

Ellenőrzési igény kialakítása.
A mérlegelv előkészítése.

Szöveges feladatok megoldása.

23. hzsofi2008-06-12 10:14
Veled nem nagyon lehet vitatkozni, mert csak a magadét hajtogatod, nem is figyelsz arra, amit a másik mond. :-(
Nem igazolják az állításodat egyáltalán, az egyenleteket nem csak mérlegelvvel lehet megoldani, hanem kikövetkeztetéses módszerrel is, és pont így kezdik oldogatni 5.-ben.
A hozzászólásodban hol volt a mérlegelvről szó?
Megmondom: sehol.
A topic nyitó Zitamita pedig erre volt kíváncsi.
Konkrétan a mérlegelvet 7-ben tanulják általában, ha nem hiszed, járj utána.
(válasz MelisUK 22. hozzászólására)


22. MelisUK2008-06-12 09:58
Az utóbbi két hozzászólásom is a korábbi állításaim igazolják, ötödiktől tanulják a gyermekek az egyenleteket.

21. MelisUK2008-06-12 09:57
ÖTÖDIK Évfolyam TANANYAG BEOSZTÁSA

Évi óraszám: 148

Természetes számok (kb.30 óra)

Halmazok.

Nem tízes alapú számrendszerek.

Ismétlés: számok alakja, helyesírása, ábrázolása számegyenesen, összehasonlítása, kerekítése összeadása, kivonása, szorzása, egyjegyűvel való osztása százezres számkörben. Szorzás, osztás nullával.

A számkör bővítése legalább millióig. A tanult műveletek elvégzése ebben a számkörben.

Szorzás, osztás 10 hatványaival. Mérések, mértékváltások: idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom.

Azonos mennyiségek összehasonlítása.

Többjegyűvel való osztás becsléssel, visszaszorzással. Az osztás algoritmusa.

Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.

Műveletek tulajdonságai.

Műveletek sorrendje.

Összeg, különbség szorzása, osztása természetes számmal.

Nyitott mondatok megoldása.

Szöveges feladatok megoldása, becslés, az eredmény összevetése a valósággal.

Alakzatok (kb. 20 óra)

Környezetünk tárgyai, alakzatok csoportosítása, testek építése.

A testek geometriai jellemzői.

Párhuzamos és metsző síkok.

Párhuzamos, metsző és kitérő egyenesek.

Merőleges és párhuzamos egyenesek rajzolása.

Mennyiségek, mértékegységek (hosszúság, terület, térfogat). Azonos mennyiségek összehasonlítása: méréssel, számítással.

A sokszögek kerülete.

A terület mérése, a téglalap területe.
A testek hálója, a téglatest felszíne. Testek térfogata, a térfogat mérése. A téglatest térfogatának kiszámítása.


Az egész számok (kb.16 óra)

Az egész számok. Az egész számok a számegyenesen.

Számok ellentettje, abszolút értéke.

Egész számok összehasonlítása, összeadása, kivonása.

Egész szám szorzása, osztása természetes számmal. Becslés, ellenőrzés.

Műveletek tulajdonságai. A szorzat és hányados változásai.

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok. Becslés, ellenőrzés.

Helymeghatározás, derékszögű koordináta- rendszer (kb. 5 óra)
Helymeghatározás a mindennapi környezetünkben.
Derékszögű koordináta-rendszer.
Pontok ábrázolása és leolvasása a derékszögű koordináta-rendszerben.
Alakzatok ábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben. Rácssokszögek területének meghatározása.


Ponthalmazok (kb. 21 óra)

Ponthalmazok, ponthalmazok távolsága.

A kör és a gömb. Analógiák a síkon és a gömbön.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete a síkon.

Pont és egyenes távolsága.

Gömb és sík kölcsönös helyzete, pont és sík távolsága.

Egyenes a síkon.

Két egyenes távolsága.

Két sík távolsága.
Két feltételnek megfelelő ponthalmazok.
Háromszög szerkesztése.

Ismerkedés nevezetes ponthalmazokkal, azok előállítása hajtogatással, derékszögű vonalzóval, keresésük rácson: párhuzamos, merőleges egyenesek, szakaszfelező merőleges, szögfelező.
A szög fogalma, jelölése.

A szögek fajtái, a szögek összege és különbsége.

A szögek mérése.

Törtek (kb. 20 óra)

A törtszám fogalma és írása. A tört értelmezései.

Törtek helye a számegyenesen. Törtek ellentettje; negatív törtek. Törtek abszolútértéke.Törtek összehasonlítása, sorbarendezése.

Törtek egyszerűsítése és bővítése. Törtek összehasonlítása közös nevezőre, közös számlálóra hozással.

Törtek összeadása és kivonása.

Törtek szorzása természetes számmal és osztása pozitív egésszel.

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok. Becslés, ellenőrzés.
Valószínűségi kísérletek. Események relatív gyakorisága. Adatok grafikus ábrázolása.

Adatok leolvasása grafikonról.

Tizedes törtek (kb. 20 óra)

Tizedes törtek értelmezése, ábrázolása a számegyenesen.

Tizedes törtek egyszerűsítése, bővítése, kerekítése.

Tizedes törtek összeadása és kivonása.

Tizedes törtek szorzása és osztása 10-zel, 100-zal és 1000-rel.

Tizedes törtek szorzása természetes számmal, osztása pozitív egész számmal.
Az átlag kiszámítása.

Tört alakban írt szám tizedes tört alakja.

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.

Szöveges feladatok.

Mértékváltások. Geometriai számítások tizedes tört alakban felírt számokkal.

Szöveges feladatok. Becslés, az eredmény egybevetése a valósággal.

20. MelisUK2008-06-12 09:54
5. osztály

Matematika

Heti óraszám: 3

Tankönyv, füzet:
Hajdú Sándor: Matematika 5.
Hajdú Sándor: Matematika 5. Gyakorló
A4 méretű négyzetrácsos füzet
A4 méretű sima füzet
A3 méretű négyzetrácsos füzet

Felszerelés:
grafitceruza-hegyező; 0,5 mm rotring ceruza-bél; kék golyóstoll; 6 féle színes ceruza; radír; vonalzó: kisméretű egyenes és derékszögű; nagyméretű egyenes és derékszögű; műanyag szögmérő; körző(javasolt :rotringbetétes)-körző bél

Témakörök:
Természetes számok
Kerület, terület, felszín, térfogat
Egész számok és a törtek
Szögek mérése, adott tulajdonságú ponthalmazok
Tizedestörtek
Egyenletek, egyenlőtlenségek, grafikonok, sorozatok

5. osztályban a természetes számok körében már ismert és használt matematikai műveleteket az egész számok, a törtek és a tizedestörtek körében tanulják meg alkalmazni a gyerekek; valamint megismerkednek a geometriai szerkesztéseknél alkalmazott eszközök használatával és az alapvető síkgeometriai, illetve térgeometriai fogalmakkal.

19. MelisUK2008-06-12 09:50
Úgy látszik, h akkor mi totál más tankönyvből tanulhattunk, ugyanis ötödikes korban nem a hetedikes könyvekből tanultunk és mégis benne voltak az egyenletrendszerek :)
Egyébként mindig is az átlagnál kicsit keményebb matekos suliba jártam. Általánosban az osztályfőnököm volt a matek-fizika szakos tanár és nagyon szeretett minket :)
Középsuliban is heti hét matek óránk volt (ez több mint egy gimi matek szakos tagozatán szokott lenni)
Tesóm gondolom azért tanulta ugyanúgy ötödikbe, mert ugyanaz lett az osztályfőnöke, mint aki nekem volt és ugyanabból a könyvből tanultak, mint mi.
A párom viszont másik városban tanult, mégis ugyanúgy ötödikben tanulták :)

18. Bellidit2008-06-12 09:08
Ha én emlékeznék erre :d
de sztem hatodikos, hetedikes osztályokban biztos.

17. esztella1002008-06-12 06:48
Arra nem gondoltál,hogy megkérdeznéd egy általános iskolástól?

16. helenbereg2008-06-12 06:11
Úgy emlékszem hetedikben tanulták így hivatalosan, de az elv végigkíséri a matamatikát.

15. Pircsi 692008-06-12 05:47
Persze biztos vannak lelkiismeretes tanárok,de az olyan ritka mint a fehér holló.Az én gyerekeim elég jó képességüek,de azért itthon elég sokat kellett nekik segítenem(nem csak a matekra gondolok).amikor az osztályban arra panaszkodnak a gyerekek,hogy azt mondta a tanár úr, ő nem papagáj hogy mégegyszer elmondja,akkor atz hiszem ehhez nincs mit hozzáfűzni.

,
(válasz hzsofi 10. hozzászólására)

14. krucifix2008-06-11 21:37
én úgy emlékszem, hogy hatodikba tanultuk

13. hzsofi2008-06-11 20:50
csak a pontosság kedvéért: nem az egyenlet mérlegelv szerinti, hanem a megoldás. :-) ezek szerint te valami különleges iskolába járhattál, mert a nemzeti kerettanterv szerimt készült matematika könyvekben is 7. osztályos anyag a mérlegelv. :-(
(válasz MelisUK 12. hozzászólására)

12. MelisUK2008-06-11 20:33
A mérlegelv szerinti egyenleteket tanultuk ötödikben, azt a fajtát, amiben egy ismeretlen van. Több ismeretlenes egyenleteket hatodikban kezdtünk tanulni.
A tesóméknál is ugyanez volt a helyzet, pedig 8 év különbség van közöttünk, és a páromnál is ugyanez volt a helyzet.

Arról pedig, h a tanárok nem tanítják a gyerekeket, hanem csak lehadarják a tananyagot, ez nem igaz a matematikában, mivel nem bővül a tananyag, amit át kell adni a gyermekeknek. Úgy vélem bőven elég lenne kevesebbet is gyakorolni az egyenleteket, ötödik osztályban szinte minden feladat egész évben az egyenletekről szól... És hatodikban, hetedikben, nyolcadikban és gimiben is rengeteg egyenletes feladat van.
Inkább a gyerekeknek kéne otthon gyakorolni, velem is apa foglalkozott otthon, ha valami nem ment, és akkor is jött, ha nem szóltam, mert a gyerek szereti inkább azt mondani, h peszte minden lecke kész és értem...
A szülőknek igenis foglalkozni kell otthon a gyerekkel mind tanulás terén és minden egyéb téren...
Tudtátok, h egy magyarországi felmérés szerint egy átlag szülő átlagosan napi 7 percet beszél a gyermekével?
Épp ez az, ami végett olyanok a mai gyermekek, amilyenek. A sok verekedés, drogok, lógások a suliból, káromkodás, dohányzás, tanár verések, stb...

11. hzsofi2008-06-11 19:19
ezt miért gondolod, hogy evidensnek veszi? nem tudom, hány tanulót érinthet ez a gyermeked osztályában, de ha többet, akkor nyugodtan szólhattok a matektanárnak, hogy ezt még nem tudják a gyerekek és úgy gondolom, hogy biztosan tartana felzárkóztató órákat, vagy korrepetálást. (ha csak egy gyereknek van baja, gondolom akkor is segítene)
(válasz Zitamita 7. hozzászólására)


10. hzsofi2008-06-11 19:14
azért egyáltalán nem minden pedagógus lelkiismeretlen. szerencsére sok van olyan is, aki becsületes és tényleg rendesen leadja az anyagot. konkrétan a mérlegelv alkalmazásának a szabályait, az egyenlőtlenség megoldásának szabályait, általában 7. osztályban tanulják. az, hogy már 5.-ben elkezdik kikövetkeztetéses módszerrel megoldani, az csak az előkészítése a mérlegelv bevezetésének.
(válasz Pircsi 69 9. hozzászólására)

9. Pircsi 692008-06-11 16:07
Sajnos a fejecskébe plántálással már nem foglalkoznak a pedagógus ,hanem nekünk kell otthon elmmagyarázni a gyereknek,ha azt akarjuk,hogy vigye valamire.Felületesen leadják az anyagot és haladnak tovább. A gyerek meg vagy érti vagy nem.No de nem ez volt a kérdés. Én úgy emlékszem az én gyerekeim 6-ban tanulták.
(válasz Zitamita 7. hozzászólására)

8. Szabozsu2008-06-11 15:35
Már alsóban is tanulják, csak akkor még "nyitott mondat" a neve.

7. Zitamita2008-06-11 15:31
Nagyon köszönöm, hogy válaszoltatok. Igen, a mérlegelvre gondoltam, hogy ha egyik oldalához nyúlunk, akkor a másikhoz is úgy nyúlunk.
Azért kérdeztem, mert lányom ötödikes egy úgymond elit gimiben (nyolcosztályosban), és a tanárnő már evidensnek veszi, hogy tudnak egyenletet megoldani. Mi meg anyukák egymást hívogatjuk telefonon, hogy mi van? (Én 42 vagyok, mi anno nyolcadik év elején tanultuk.)
Lehet, veszek neki egy hetedikes feladatgyűjteményt, aztán nyáron megtanítom rá. Nem nagy dolog, tök logikus, de tén nem az én dolgom lenne:(((
Szerintem bele kéne plántálni a fejecskéjükbe, és nem pedig szöveges feladatokat úgy oldatni meg velük ötödikben, mintha tudnának egyenletet megoldani. Dühít a dolgog.

1 2